Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 februárjában.

150 éve született Seidner Mihály mérnök

Rimócon, 1875. február 1-én született Seidner Mihály (1875-1968) elektromérnök. Losoncon érettségizett, az ottani magyar állami főgimnáziumban. Szorgalmas megoldója volt az akkor induló Középiskolai Mathematikai Lapoknak és 1894-ben megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat első Tanulóversenyét, elnyerve ezzel a Báró Eötvös I. díjat. A budapesti, majd a charlottenbutgi műegyetemre járt, itt doktorált. Kezdetben Németországban, 1903-tól Magyarországon, a Ganz Villamossági Rt. kísérleti laboratóriumában, később pedig az erőműtervezési osztályon dolgozott. 1920 után Csehszlovákiában több kárpátaljai erőművet tervezett és vezetett. Hazai munkásságából kiemelkedik a villamosgépek folyadékhűtésére vonatkozó találmánya, ennek főleg a kétpólusú turbógenerátorok forgórészeinél való alkalmazása. Az erőművek nagy villamos gépeinek tervezéséért kapott 1959-ben Kossuth-díjat, s lett 1960-ban az MTA levelező tagja.

110 éve született Ozorai Zoltán meteorológus

Budapesten, 1915. február 1-én született Ozorai Zoltán (1915-1980) meteorológus. A budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán 1938-ban szerzett tanári oklevelet. 1939 februárjában lépett az Országos Meteorológiai Intézet kötelékébe. Elsősorban az időjárás előrejelzés területén dolgozott, 1947-ben a Prognózis osztály helyettes vezetője, 10 év múlva vette át az osztály vezetését. Intenzíven foglalkozott a Magyarországon jellegzetes szinoptikus helyzetek éves és évszakos gyakoriságával. Ez irányú kutatásai eredménye a Magyarország Éghajlati Atlaszában megjelent nyolc időjárási típushelyzetet bemutató térképsorozata. 1958-ban a ferihegyi előrejelző osztály vezetésére kapott megbízást. Ő vezette be a repülési eligazítás nemzetközi szabályait az operatív munkában, hazai felelőse volt a nemzetközi telekommunikációs kérdéseknek. 1969-ben vette át az Időjárási kutatóosztály vezetését, 1970-től előadott az ELTE TTK-n és az Agráregyetemen. A Magyar Meteorológiai Társaságnak több mint 40 évig volt tagja. A Társaság 1952-ben Steiner Lajos-emlékéremmel tüntette ki.

140 éve született Lacsny Árpád mérnök

A Zemplén vármegyei Viktortanyán, 1885. február 2-án született Lacsny Árpád (1885-1917) gépészmérnök. A felsőfokú tanulmányai a BME-en folytatta. 1909-ben a Magyar Államvasutak szolgálatába lépett, ahol a vontatási osztályon, majd az Északi Főműhely kocsiosztályán dolgozott, később a gépkocsiüzem vezetője lett. Ugyanakkor a Heller és Herz gépgyár főkonstruktőre is volt. Nevéhez fűződik az első magyar motoros kocsi üzembe helyezése. Alkotásai közül jelentősebbek még az első magyar dízel-motoros útihenger és az első mechanikus erőátvitelű hazai dízel-mozdony. A járműmotorokkal és motoros járművekkel kapcsolatos műszaki kérdésekről több tanulmánya és önálló munkája jelent meg.

180 éve született Schmidt Ágoston tanár

Ferencfalván, 1845. február 3-én született Schmidt Ágoston (1845-1902) piarista rendi matematika-, fizika- és kémiatanár. Tanulmányait Kecskeméten, majd Budapesten végezte. Tanári pályafutását 1864-ben kezdte. Tanított Magyaróváron, Selmecbányán, Temesváron, Kecskeméten, Kolozsváron és Budapesten. Közben elvégezte a tanárképzőt, ahol Jedlik Ányos (1800-1895) bencés rendi fizikus, egyetemi tanár tanítványa volt. 1874-1879 között magántanárként a kolozsvári egyetemen matematikát tanított. Ő tartott először órákat az egyetemen számelméletből, komplex függvényekből, lineáris algebrából, analitikus mértanból, elliptikus függvényekből, valószínűségszámításból és matematikatörténetből. Igen értékesek a tankönyvei, tankönyv fordításai és tankönyv-szerkesztői tevékenysége.

Közlekedési szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Előfeszített vasbetonaljak tervezése” címmel február 3.-án rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

Gáz- és olajipari szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „GMBSZ változásai” címmel február 4.-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

125 éve született Koromzay Vilmos építészmérnök

Budapesten, 1900. február 4-én született Koromzay (született: Klucsik) Vilmos (1900-1988) építészmérnök, a Magyar Királyi Posta Vezérigazgatóságának építésze, később a Magyar Államvasutak építésze, illetve több középület tervezője, a magyar art deco építészet jeles képviselője.

Magyar rádiótechnikai fegyvernem napja

Az először 1994-ben megtartott rádiótechnikai napon a szakemberek arra a bravúrra emlékeztek, hogy Bay Zoltán fizikus, feltaláló, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója, laboratórium-vezetője és neves szakemberekből álló kutatócsoportja 1946. február 6-án saját fejlesztésű radarral, – a világon akkor egyedülálló eljárással – megmérte a Föld és Hold közötti távolságot. A feladat nehézségét az adja, hogy a radaregyenlet szerint a visszaérkező jel teljesítménye a távolság negyedik hatványával csökken, ezért a kb. 380.000 km-es Föld-Hold-távolságot oda-vissza megtett rádiójel annyira legyengült, hogy nem lehetett kiszűrni a zajból. Bay Zoltánék úgy oldották meg ezt a feladatot, hogy egy periodikusan ismétlődő jelsorozatot bocsátottak ki, a visszaérkező jeleket összegezték, és az így felerősödött jel már mérhetővé vált. Mivel az adóberendezésük teljesítménye korlátozott volt, az impulzusok hosszabbításával növelték a kisugárzott energiát, de emiatt pontos távolságmérést még nem tudtak végezni. E kiváló műszaki esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének, és a rádiótechnikai fegyvernem napjának is.

250 éve született Bolyai Farkas matematikus

Az erdélyi Bolyán, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas (1775-1856) matematikus, fizikus, sokoldalú műszaki alkotó, polihisztor-tudós. Nevéhez több értékes magyar nyelvű matematika- és fizikatankönyv megírása fűződik. Latin nyelvű Tentamen című kétkötetes munkája (1832–33) kora legmagasabb szintű magyarországi matematikai szakkönyve volt. E mű első kötetének függelékeként jelent meg fia, Bolyai János (1802-1860) matematikus, hadmérnöknek az abszolút geometriáról írt 26 oldalas munkája, amely világszerte elismertté tette a Bolyai nevet. A magyar akadémikus, Bolyai Farkas barátja és levelezőtársa volt a matematika fejedelmének, Johann Carl Friedrich Gauss (1777-1855) professzornak. Polihisztorságát elég meggyőzően illusztrálja, ha felsoroljuk, hogy a matematikán kívül még mi mindennel foglalkozott sikerrel életében: szépirodalom, természettudományok, műszaki, gyakorlati kérdések (borászat, gyógyszerészet, kályha- és kemenceépítés), mezőgazdaságtan (erdészet, gyümölcstermesztés), néprajz, zeneelmélet. Fiával közös szobra Marosvásárhelyen áll, a róla elnevezett líceum előtt, a róluk elnevezett téren.

100 éve született Szabó György mérnök

Kisvárdán, 1925. február 9-én született Szabó György (1925-1988) építészmérnök, gazdasági mérnök. A felsőoktatási beruházások területein alkotott maradandót. 1970-1985. között a BME műszaki fejlesztési, üzemeltetési és karbantartási osztályait vezette.

125 éve született Ajtay Zoltán Endre mérnök

Zilahon, 1900. február 11-én született Ajtay Zoltán Endre (1900-1983) mérnök, Kossuth-díjas feltaláló. 1926-ban szerzett diplomát Sopronban, a Bányászati és Erdészeti Főiskolán. Szakmai pályáját 1923-ban Környebányán, a „Hungária Kőszénbányászat Hauser Lipót és Tsa. Rt.”-nél kezdte. 1929-ben a cég – a környei szénvagyon kimerülése miatt – Pilisszentivánon nyitott új bányaüzemet: ott foglalkoztatták tovább előbb főmérnökként, később felelős üzemvezetői megbízatással. 1936 áprilisától – e bánya leállítását követően – a „Magyar Bauxitbánya Rt.”-nél helyezkedett el főmérnöki, később bányaigazgatói posztot betöltve. A II. Világháború befejezése után ismét Pilisszentivánon kapott munkát, mint a bányaüzem vezető főmérnöke. 1948-1950 között a dorogi szénmedence körzetfőnökének nevezték ki, később pedig mint vezérigazgató tevékenykedett. 1951-1955 között a „Bánya- és Energiaügyi Minisztérium”, későbbi nevén „Nehézipari Minisztérium” főosztály-vezetője volt. 1955 nyarán a „Bányászati Kutató Intézet” igazgatójává nevezték ki – e posztot töltötte be 1966-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Számos találmánya közül kiemelhető a jövesztőkaros, F-típusú fejtő-rakodógép, és a vízbetörések elzárására szolgáló faszegmensekből készített gömbgát. 1938-1970 között mintegy 40 magyar és 15 idegen nyelvű szakcikke jelent meg; 5 szakkönyvnek volt társszerzője, közülük kettőnek szerkesztője is. Három cikluson át a „Bányászati és Kohászati Lapok” szerkesztőbizottságának tagjaként is tevékenykedett.

Építési szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Elektronikus építési napló ismeretek” címmel február 12.-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

InfoShow kiállítás, konferencia és szakmai továbbképzés

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektromos-ipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége „Biztonságos szerelés, okos megoldásokkal” mottóval Budapesten, a Lurdy Házban február 13.-án rendez kiállítást és konferenciát, a BPMK pedig továbbképzést az Elektrotechnikai, valamint a Hírközlési és Informatikai Tagozat tagjainak. Infó: https://bpmkkepzesek.hu/ és https://infoshow.mee.hu/jelentkezes

225 éve született Brassai Sámuel erdélyi tudós

Torockón, 1800. február 13-án született Brassai Sámuel (1800- 1897) sokoldalú erdélyi tudós, aki unitárius lelkész apja felügyeletével, az önképzés módszerével tanult gyermekkorában; csak 13 éves korában került nyilvános iskolába. Később arisztokrata családoknál nevelősködött, majd 1837-ben a kolozsvári unitárius kollégium filozófia tanára lett. 1848-49-ben lelkesen szolgálta a forradalom és szabadságharc ügyét, ezért annak leverése után egy ideig bujdosnia kellett – juhásznak állt. 1860-ban az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatójává választották. 1872-ben az akkor alapított kolozsvári tudományegyetem „elemi mathesis” tanszékének élére nevezték ki. Csak 84 éves korában vonult nyugdíjba. Sokoldalúságára jellemző, hogy művelte a botanikát, mennyiségtant, nyelvtudományt – még szanszkrit nyelvet is tanított –, logikát, közgazdaságtant és pedagógiát. A különböző szakágakról elemi szintű tankönyveket, ismeretterjesztő műveket írt. Jelentősek voltak oktatási és nevelési reformtörekvései.

Épületgépészeti szakmai továbbképzés

A BPMK „Fűtési / hűtési rendszerek szabályozási kérdései. Szivattyúüzem optimalizálása” címmel február 17.-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

120 éve született Péter Rózsa matematikus

Budapesten, 1905. február 17-én született Péter Rózsa (1905-1977) matematika-fizika szakos tanár, a XX. századi magyar matematika nagy alakja, aki kiemelkedőt alkotott kutatóként, pedagógusként és egy világsikerű matematika-népszerűsítő könyv szerzőjeként is. Fő kutatási területe a rekurzív függvények, a kiszámíthatóság fogalmának elemzése lett. Munkájának egyik eredménye az volt, hogy az 1932-es zürichi nemzetközi matematikai kongresszuson tartott előadása alapján a fenti területet a matematika önálló ágának fogadták el. 1951-ben írta meg – német nyelven – a tárgykörben első, világsikert arató monográfiáját. 1952-ben védte meg Budapesten akadémiai doktori értekezését, elsőként a magyar matematikusnők közül. Munkásságának későbbi időszakában a rekurzív függvények szóhalmazokon vett általánosításai érdekelték. E vizsgálatainak a számítógépeknél számos alkalmazása van; ezekről közvetlenül halála előtt jelent meg második jelentős monográfiája.

160 éve született Hudacsek József mérnök

Brünnben, 1865. február 19-én született Hudacsek József (1865-1951) géplakatos, gépszerkesztő, gépészmérnök, aki 1890-ben költözött Budapestre. Láng László gépgyárában dolgozva jelentős része volt a reverzálható ikergőzgép szerkesztésében és szerelésében. 1893-95 között cséplőgépek hajtásához kis teljesítményű gőzlokomobilt tervezett. 1895-ben a Röck gépgyár főmérnöke lett. Itt szerkesztette saját találmánya alapján a gőzgépek hatásfokát javító szelepes vezérművet. 1910-16 között a Höcker testvérek gyárában kazánszerkesztéssel, majd a Herkules Művek gépgyárában fűrész-berendezések, asztalosipari gépek tervezésével foglalkozott. 1926-tól a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár Rt-nél excenter préseknek, téglagyári gépeknek, folyton-égő kályháknak és azok gyártószerszámainak terveit készítette. 1950-ben került a Mintagépgyárba, ahol idős kora ellenére is nagy aktivitással dolgozott. Utolsó munkája egy fejes-csavar automatasajtó terve volt.

150 éve született Haltenberger Samu mérnök

Kassán, 1875. február 20-án született Haltenberger Samu (1875-1956) gépészmérnök. Diplomáját a budapesti József Műegyetemen szerezte. Mint fiatal mérnök megszervezte a posta automobilizálását. A század elején tagja volt a fővárosi tanács közlekedési bizottsága ún. házi bizottságnak, amely a főváros kezelésében levő vállalatokat látta el gépjárművekkel és gondoskodott az autóközlekedés fejlesztéséről. 1912-től az első magyar autógyárnak, a Magyar Automobil Rt. Aradnak (MARTA) volt a vezérigazgatója. Közreműködött a budapesti autótaxi-közlekedés megindításában. 1913-tól az autótaxi-vállalat igazgatója, majd vezérigazgatója. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Rt. (MAVART) a későbbi MÁVAUT, ill. VOLÁN jogelődjének egyik alapítója. Ő tervezte a MAVART Lőportár utcai garázsát.

310 éve nevezték ki az udvari kamara első mérnökét

Fortunato de Prati (közismert neve: Prati Fortunatus) olasz mérnök személyében 1715. február 21-én kinevezték a Magyar Udvari Kamara első állandó mérnökét, aki architektúrát és geometriát tanult, német és olasz területen szerzett gyakorlatot. A kamarai felügyelet alatt álló erőd, kastély, harmincad-hivatal és más épületek felülvizsgálatát, felügyeletét, a mesterek munkájának ellenőrzését kapta feladatul. Önálló mérnöki feladatok is végzett: kőhidakat, utakat is épített. Kenderes határában, a Kakat-híd mellett látható kőoszlop hazánk egyik legrégibb közlekedéstörténeti emléke. A községhez tartozó Bánhalma, ahol áll, a XVIII- XIX. században az országos közlekedésben igen fontos szerepet töltött be: itt vezetett át az Erdélytől Pestig vezető ún. só-út. Nemcsak a só-fuvarozás, de hadi szállítások, háború esetén a hadsereg felvonulása szempontjából is nagy jelentőséggel bírt. Különösen kritikusnak számított a bánhalmai szakasz, ugyanis a Tisza árvizei a Kakat-ér medrében lezúdulva tavasszal és ősszel szinte járhatatlanná tették a vidéket. A Rákóczi-szabadságharc után Fortunato de Pratit bízták meg az újra használatba vett só-út jelentősebb átkelőhelyeinek kiépítésével, aki a kisebb fahidakat kőhidakkal helyettesítette, s a legnagyobbat, egy háromnyílású, 37-38 méter hosszú átjárót 1723-ban Bánhalmánál építette meg.

100 éve született Pintér Béla építész

Budapesten, 1925. február 23-án született Pintér Béla (1925-1992) kétszeres Ybl-díjas építészmérnök, számtalan köz- és lakóépület tervezője, akinek legismertebb alkotása a budapesti Hilton Szálló (1973) volt. Egyetemi évei után a Városépítési Tervező Vállalat, az Ipari Épülettervező Vállalat, 1952-től a Középület-tervező Vállalat építész-tervezője volt. (Nyitóképünkön a Hilton Szálló alapozása – Fortepan fotó)

90 éve született Bársony András mérnök

Budapesten, 1935. február 28-án született Bársony András (1935-1984) villamosmérnök, főiskolai tanár. Az Egyesült Izzólámpa és Villamos Rt.-ben dolgozott. Tudományos munkái és publikációi jelentek meg német nyelven is az ipari folyamatok méréstechnikájával, műszerezettségével, mérési adatgyűjtéssel és adatfeldolgozással kapcsolatban.

Budapesti Mérnökbál

A Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara február 28-án a Corinthia Budapest Hotelben rendezi az idei mérnökbált. E bál hagyományosan a mérnökség legfontosabb éves társadalmi eseménye, ahol a mérnök szakma szakterületeinek jeles szakemberei, cégvezetői, szakmai- és társadalmi szervezetek képviseltetik magukat. Bővebb infó: www.mmk.hu

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2025-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu

Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro

Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok

Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja