A tavalyi globális hőmérséklet-emelkedés minden rekordot megdöntött – ami nem mellesleg fejtörést okozott a tudósoknak. Most német kutatók rájöttek, hogy a rejtélyes hőmérséklet-ugrásnak a felhőkhöz van köze. A bremerhaveni, bonni és brémai kutatócsoport a Science című folyóiratban megjelent publikációja szerint, a műholdas adatok elemzése és a számítógépes modellek használata egyértelművé tette, hogy a felhők is befolyásolják az éghajlati válságot.

Az ember által okozott üvegházhatású gázokat tartják a folyamatos emelkedés fő okának. Az utóbbi időben azonban más hatások is jelentkeztek: a Nap megnövekedett aktivitása, az El Niño időjárási jelenség, a vulkáni tevékenység, és az óceánok feletti részecskék csökkenése. A kutatók azonban úgy vélik, hogy mindez együttesen nem magyarázza meg teljesen a hőmérséklet megugrását. Tavaly a globális felszíni átlaghőmérséklet csaknem 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850 és 1900 közötti hasonló időszakban. Az előző évben a hőmérséklet 0,3 fokkal alacsonyabb volt.

Klímakutatók vizsgálják az albedó-hatást

Itt jön képbe az úgynevezett albedó-hatás, azaz a hő elnyelése és visszaverődése a világos színű felületeken. Helge Gößling, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet munkatársa és kollégái az elemzett adatokból az elnyelt napsugárzás szokatlanul magas értékét állapították meg. Ez egyet jelent a bolygó alacsony fényvisszaverő képességével, az úgynevezett albedóval. Ez azt jelzi, hogy a napsugárzás mekkora hányada verődik vissza a világűrbe. A kutatók hosszú évek óta elsősorban a sarkvidékek albedójára összpontosítanak. Ha ott kevesebb a világos jég, és több a sötét óceánfelszín, kevesebb napsugárzás verődik vissza. Gößling szerint azonban a sarkvidékeken bekövetkezett változás csak kis részben magyarázza a felszíni albedó csökkenését. Ezért a kutatók a felhőket vizsgálták.

Kevesebb alacsony felhő = kisebb lehűlés

A magas felhők hűtik a Földet, mert felülről visszaverik a napfényt. Ugyanakkor melegítő hatást is kifejtenek, mert a Földről kisugárzott hőt visszatartják a légkörben. Az alacsony felhőknél a felmelegítő hatás nagyrészt hiányzik. „Ha kevesebb az alacsony felhő, akkor csak a hűtőhatást veszítjük el, tehát melegebb lesz” – magyarázza Gößling. Tavaly a műholdas felvételek 2000 óta a legalacsonyabb alacsony felhőszintet mutatták. Az alacsonyan függő felhők csökkenése különösen a trópusokon és az északi félteke középső szélességi területein volt jelentős. „Feltűnő, hogy az Atlanti-óceán keleti részén, amely a globális átlaghőmérséklet közelmúltbeli emelkedésének egyik fő hajtóereje, nemcsak 2023-ban, hanem – csaknem az egész Atlanti-óceánhoz hasonlóan – már az elmúlt tíz évben is jelentős csökkenést regisztráltak az alacsony felhőzetben” – mondja Gößling. A 2023-as év tehát egy többéves trend szélsőséges megnyilvánulását mutatta.

A felhőváltozások oka tisztázatlan

A tudósok szerint egyelőre nem világos, hogy mi okozza az alacsony felhőzet csökkenését. Tavaly a gyengébb szelek különösen kevés szaharai port hordtak ki az Atlanti-óceánra. Emellett a tengeri dízelre vonatkozó szigorúbb követelmények is vezethettek a finom részecskék alacsonyabb kibocsátásához. Mindkét fejlemény azt jelenti, hogy kevesebb lebegő részecske van a levegőben, amelyen a víz kicsapódhat, felhők kialakulását okozva. A tanulmány szerzői azonban egy másik jelenségre is gyanakodnak: maga az éghajlatváltozás is jelentősen hozzájárulhat az alacsony felhőzet csökkenéséhez. A kutatók olyan tanulmányokra hivatkoznak, amelyek kimutatták, hogy a tengerfelszín felmelegedése csökkentheti az alacsony felhőzetet. „Ha az albedó csökkenése mögött a globális felmelegedés és a felhők közötti erősítő visszacsatolás áll, ahogy azt egyes klímamodellek is sugallják, akkor a jövőben meglehetősen erős felmelegedésre kell számítanunk” – hangsúlyozza Gößling. A Föld tehát közelebb kerülhet a 1,5 fokot meghaladó globális felmelegedéshez, mint azt korábban gondolták.

Háttér: Az 1,5 fokos cél. 2015-ben az ENSZ párizsi éghajlatváltozási konferenciáján elfogadták azt a célt, hogy a globális felmelegedést „jóval 2°C alatt”, ha lehet, akár 1,5°C-ra is korlátozzák az iparosodás előtti időkhöz képest. Ennek érdekében kidolgozták az úgynevezett NDC-ket (Nationally Determined Contributions – nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások), azaz az egyes országok hozzájárulását a kibocsátás csökkentéséhez és az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodáshoz. A szakértők többsége úgy véli, hogy a 1,5 fokos cél már nem elérhető – a kérdés tehát inkább az, hogy mennyivel fogják túllépni. Itt minden tized foknak óriási hatása van.

Forrás: https://www.focus.de/earth/neue-satellitendaten-das-fehlen-von-niedrigen-wolken-traegt-vermutlich-zur-klimakrise-bei_id_260539422.html