A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépése és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm.-rendelet (a továbbiakban: Korm.-rendelet) módosítása nyomán kerül sor az általános kötelező felelősségbiztosítás intézményének bevezetésére.

Kinek kell? Mikortól? Mi ez a felelősségbiztosítás?

Rögzíteni szükséges, hogy nem mindegyik szakmagyakorlási tevékenység esetében vezetik be a kötelező felelősségbiztosítást. A Korm.-rendelet 15/F. §-a szerint:

„(1) A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.”

A Korm.-rendelet kifejezetten akképpen rendelkezik, hogy a felelősségbiztosítás az építészeti műszaki tervezési tevékenység végzésnek elengedhetetlen feltétele, vagyis ilyen biztosítás nélkül nem engedélyezhető a tervezési tevékenység. Ez azonban azt is jelenti, hogy azon tervezői szolgáltatások, amelyek nem tervezési szerződésből fakadnak és nem építészeti műszaki tervezési tevékenység alá vonhatók, azok esetében nem kell rendelkezni ilyen biztosítással. Így nem tartoznak a kötelező tervezői felelősségbiztosítás alá a tervtanácsi és tervzsűri tevékenységek.
Felmerül a tervezővállalatokkal és más cégekkel munkaviszonyban álló tervezők felelősségbiztosításának kérdése. E körben a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) rámutatott, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint (a továbbiakban: Ptk.) a munkaviszonyban álló tervező károkozásáért a munkáltató tartozik kártérítési felelősséggel, így esetükben a munkáltató vállalkozásnak kell felelősségbiztosítási szerződést kötnie, illetve a felelősségbiztosítási szerződésben biztosítottként szerepelnie. Azonban ha a tervező a munkaviszonya mellett egyéni vállalkozóként vagy adószámos magánszemélyként is folytat tervezési tevékenységet, arra külön felelősségbiztosítást kell kötnie.

A szakmai köztestületek közös véleménye, hogy munkaviszonyban álló tervezők – a többi hivatásrendhez hasonlóan – a munkáltatójuktól kapott biztosítási kötvénnyel vagy fedezetigazolással, továbbá teljes bizonyító erejű (cégszerűen aláírt vagy két tanúval hitelesített) okiratba foglalt munkáltatói igazolással tudják a területi kamara felé igazolni a felelősségbiztosítási fedezet meglétét.  A kötelező tervezői felelősségbiztosítást az építészeti tervezési tevékenységet végző szakmagyakorlónak 2025. január 15. napjáig kell megkötni.

A felelősségbiztosítás biztosítási összegének alapja és mértéke

A Korm.-rendelet szabályozza a felelősségbiztosítás elvárt biztosítási összegét. A tervezőnek a felelősségbiztosítás biztosítási összegét az éves nettó jövedelme (éves nettó árbevétele) alapján kell meghatároznia. A Korm.-rendelet szövege szerint „az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet”.

A szakmai szervezetek közös véleménye, hogy a Korm.-rendelet csak a szakmagyakorlási rendelet vonatkozásában állapíthat meg szabályokat, így a nettó jövedelem (árbevétel) meghatározásánál csak a tervezői tevékenységből származó jövedelmet kell figyelembe venni, más tevékenységekből származó jövedelmet nem.

A Korm.-rendelet az alábbi kategóriákat hozza létre:

a) 20 millió forint éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig,

b) 20 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 40 millió forintig,

c) 100 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,

d) 1 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig kell fedezetet biztosítania. Példán bemutatva: Biztosítási eseményenként 10 millió forint biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg: 20 millió forint/év határozatlan tartamú biztosítás esetén, 20 millió forint/tartam határozott tartamú biztosítás esetén.

Kamarai ellenőrzés

A Korm.-rendelet szerint azt, aki nem rendelkezik felelősségbiztosítással, a jogosultságot és kamarai tagot nyilvántartó területi kamara hat hónapra eltiltja a tervezési szakmagyakorlási tevékenységtől. Ha a szakmagyakorló hat hónapon belül nem pótolja a tervezői felelősségbiztosítását, az illetékes területi kamara törli a névjegyzékből. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara a közeljövőben szabályzatban rögzíti a kötelező tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet, és elfogadását követően közzéteszi a kamara honlapján.

Az egyszerű bejelentés és az általános tervezői felelősségbiztosítás viszonya

A Korm.-rendelet 56. § (3) bekezdés, valamint az Épkiv. 46. § (5) bekezdés szerint 2025. január 15-e után is fenn kell tartani a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabályban előírt felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, melyre az új kötelező felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A Korm.-rendelet és az Épkiv. minden tervezőre és kivitelezőre vonatkozik, 2025. január 15-től az ezekben foglalt biztosításokkal rendelkezniük kell. Addig az időpontig a 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő biztosítás fenntartható és elfogadható. Ezt követően azonban együttesen, egyszerre nem kell rendelkezni a korábbi és az új kormányrendeleteknek megfelelő biztosításokkal. Azaz az egyszerű bejelentéses tevékenységre kötött biztosítás megszüntethető.

(A cikk elsőközlésben a Mérnök Újság decemberi lapszámában jelent meg.)