-2° C
Ma 2024. november 07., csütörtök, Rezső napja van.
-2° C
Ma 2024. november 07., csütörtök, Rezső napja van.
Imre Sándort választották a BME VIK új dékánjává

Imre Sándort választották a BME VIK új dékánjává

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar kari tanácsa november 5-én tartott ülésén egyhangú szavazással Imre Sándor akadémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt választotta dékánnak. Elődje, Charaf Hassan július 1-től a Műegyetem rektora, ezért nem marad tovább a kar...

SuedLink – a német elektromos autópálya

nov 6, 2024 | kitekintő

A SuedLink „villamosenergia-autópálya” a német energiaátállás egyik legfontosabb projektje: a kábelek több száz kilométeren keresztül szállítják az áramot többnyire a föld alatt. Az útvonal a jövőben a tengeri szélerőművek által megtermelt zöld áramot szállítja majd a szeles északról az iparilag fejlettebb Dél-Németországba. A SuedLink első kábeleit most fektetik le – de a projektnek már régen be kellett volna fejeződnie. Az első kábeleket az alsó-szászországi Rotenburg kerületben fektették le, ahogy arról a Tennet nevű kivitelező tájékoztatást adott.

 

A legelején vagyunk

A Tennet szóvivője elmondta, hogy a kábeleket már körülbelül tizenkét kilométeres szakaszon lefektették. „Jelenleg a kábelfektetés elején tartunk, és fokozatosan fokozzuk a tempót. Összesen több mint 2400 kilométer kábelt kell lefektetnünk.” A cég szerint először rétegről-rétegre kiássák az árkokat, a földkábelt nagy teherbírású teherautóval a helyszínre szállítják és csörlő segítségével az árokba emelik. A kábeleket általában 1,3-1,5 méter mélységben kell elhelyezni. A végén az árkokat betemetik. Ha az útvonal vasutat, utakat vagy folyókat keresztez, speciális fúrási eljárást alkalmaznak a kábelek lefektetésére.

 

Elektromos áram tízmillió háztartás számára

A villamosenergia-útvonal hat szövetségi államon halad keresztül: Schleswig-Holsteintől Alsó-Szászországon, Hessenen és Türingián át Bajorországig és Baden-Württembergig. Szigorúan véve a Südlink két elektromos szálon fut: a schleswig-holsteini Wilsterből és Brunsbüttelből indulnak, az Elba alatt csatlakoznak, és csak Dél-Németországban ágaznak el újra. Az egyik kábel a bajorországi Bergrheinfeldben, a másik a baden-württembergi Leingartenben ér véget. A teljes útvonal körülbelül 700 kilométer hosszú lesz, és tízmillió háztartást lát el zöld árammal. A Südlink egyenáram szállítására szolgál, így kevesebb energia vész el, mint váltóáram szállításakor. A tápvezeték végpontjain található átalakítók az egyenáramot váltóárammá alakítják. Az atomerőművek leállítása és a szén kivonása után Bajorország és Baden-Württemberg különösen erősen függ az északi szélenergiától.

Szakértők úgy vélik, hogy az energiaátállás részeként szükséges az elektromos hálózat bővítése. A múltban a polgári kezdeményezések és akciószövetségek többször is aggodalmukat fejezték ki a megaprojekttel kapcsolatban, és perrel fenyegetőztek. Többek között a mezőgazdaságra és a környezetre gyakorolt ​​negatív hatásoktól tartanak.

 

Nehéz alagútépítés

Az észak-déli útvonalnak eredetileg 2022-re kellett volna elkészülnie. A jelenlegi tervek szerint 2028 végén indulhat meg az áram. A Tennet szóvivője hangsúlyozta, hogy a menetrend ambiciózus, de reális.  A tervezési és jóváhagyási folyamatok hosszadalmasak, mert az erősáramú kábelek többek között magánterületeken és szántóföldeken futnak. A vezetékeket most a föld alá kell fektetni – néha folyók, autópályák és infrastruktúra alatt. Egyes utakat meg kell erősíteni, hogy a nehéz építőipari járművek mindenhol áthaladhassanak. A Hamburg melletti Glückstadt melletti útvonalhoz külön Elba alagutat építenek, egy másik szakaszt pedig 200 méterrel a föld alá fektetnek a Heilbronn melletti sóbányában.

 

Küzdelem a „szörnyútvonalak” ellen

A földkábelek a tájat kevésbé zavarják, mint a távvezetékek, de sok pénzbe kerülnek. A kivitelezők tízmilliárd euró körüli beruházással számolnak. A tervezési szakaszban polgári szövetségek és politikai pártok, mint a CSU, megrohamozták a föld feletti „szörnyútvonalakat”, ahogy Horst Seehofer akkori bajor miniszterelnök nevezte őket. A kancellárián 2015 júliusában rendezett energetikai csúcstalálkozón végül elérte, hogy a légvezetékeket a föld alá kell fektetni. Az eredmény késések és költségnövekedés lett. Nem világos, hogy a SuedLink jövőbeni üzembe helyezése mit fog jelenteni az áramárakra nézve. Annyi biztos, hogy a projekt költségei évtizedeken át a hálózati díjakba épülnek, és így a fogyasztókra hárulnak. Az új nyomvonal egyúttal a villamosenergia-ellátás szűk keresztmetszetek elhárítását is hivatott – ezzel pénzt takarítanak meg. A legjobb esetben nem kell további villamos energiát importálni, és további erőműveket sem kell beindítani. A kevesebb szűk keresztmetszet kevésbé terheli meg a pénztárcát.

 

Forrás: https://www.focus.de/earth/analyse/stromautobahn-suedlink-jetzt-faellt-der-startschuss-fuer-das-wichtigste-kabel-deutschlands_id_260414237.html

Imre Sándort választották a BME VIK új dékánjává

Imre Sándort választották a BME VIK új dékánjává

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar kari tanácsa november 5-én tartott ülésén egyhangú szavazással Imre Sándor akadémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt választotta dékánnak. Elődje, Charaf Hassan július 1-től a Műegyetem rektora, ezért nem marad tovább a kar...