Európa energetikai problémájának a megoldására három lépést javasolt, Magyarország energiafüggetlenedését pedig tíz pontos cselekvési programban vázolta fel az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Infotér konferencián, Balatonfüreden október 17-én.

Az államtitkár a 2022. évi energiaválság okairól szólva rámutatott: Európa elhibázott energiapolitikával évente 100 milliárd eurót fizetett ki felárként, immár nem az oroszoknak, hanem az amerikaiaknak és az araboknak. Ez épp akkora összeg, mint amennyit tervezni szánt a kontinens a zöld átállásra a 6 éves ciklusban – jegyezte meg. Álláspontja szerint amennyiben az Európai Unió a kivárásos taktikát választja, 10-15 éven át magas árkörnyezettel kell szembenéznie, ami alatt elsorvad az ipara. Helyette középtávon három lehetséges lépés megfontolását javasolta. „Ehhez gyűjtjük a szövetségeseket mind politikai, mind energetikai szinten” – fogalmazott.

Az első javaslat, hogy a németek kapcsolják be az atomerőműveiket. A második az unió szén-dioxid kvótarendszerének harmonizálása. Magyarázatként hozzáfűzte: Magyarország a zöld ügyek mellett áll, de látni kell, hogy vannak olyan országok, köztük a csehek és lengyelek is, amelyek nem tudják megkerülni azt, hogy szén-dioxid kibocsátású erőművekkel dolgozzanak. Ha ezeket komoly felárral sújtja az Európai Unió, akkor az rombolja a versenyképességüket – mondta.

Harmadikként az államtitkár az orosz-ukrán tűzszünet elérését látja szükségesnek, ami Európa gázellátására is jótékony hatással bírna, lefelé nyomva az árakat. „Ez a három intézkedés alkalmas lehet arra, hogy ha nem is az amerikai szinten, de ahhoz közel hasonló energiaár-környezettel dolgozzon Európa” – vélekedett. Magyarország geográfiai hátrányokkal küzd, nincs tengere, nincsenek nagy hegyek, se óriási gázmezők vagy feketekőszén-készletek, így az energiapolitikáját a nap- és az atomenergia kettőségére tudja alapozni – szögezte le Czepek Gábor. Előadásában beszámolt a magyar energiaágazat szuverenitásának növeléséért tett eddigi lépésekről, majd egy ezek folytatását is jelentő, tízpontos tervet fogalmazott meg a következő tíz évre. „Növeljük 12 gigawattra Magyarország napenergia kapacitásait, ami egy paksi atomerőmű termelésével egyenértékű” – fogalmazta meg elsőként. Hozzátette, ma már rendelkezik Magyarország egy fél paksi atomerőműnek megfelelő napenergia kapacitással. Másodikként rámutatott, hogy meg kell hosszabbítani a Paksi Atomerőmű üzemidejét, amihez már megtették a szükséges lépéseket. A harmadik, hogy valósuljon meg a Paks II beruházás, amely szintén már egy folyamatban lévő projekt. A negyedik, hogy 2035-re egymilliárd köbméternyi földgázt lehessen kiváltani geotermiával. Az ötödik, hogy 2030-ra 1 gigawattnyi akkumulátor-kapacitással rendelkezzen az ország. A hatodik: 2 szivattyús tározós erőmű létrehozása legalább 1000 megawatt teljesítőképességgel. Ez egy alsó és felső tóból álló rendszer, ahol energiatöbblet esetén az alsó tóból felpumpálják a vizet a felső tóba, amikor pedig energiára van szükség, akkor leengedik a vizet – magyarázta. A Mátrában és a Sajóvölgyben már felméréseket végez a tárca ebben az ügyben – tette hozzá.

A hetedik, 2 új gázüzemű erőmű üzembe helyezése 2027-ig a Mátrában és a Tiszán. A nyolcadik, hogy 2026-ra a nyéki gázmező érje el az 1 milliárd köbméter/éves mennyiséget a gázkitermelésben. A kilencedik: az MVM résztulajdonába került azerbajdzsáni gázmezők biztosítsanak legalább 1,3 milliárd köbméter gázt az országnak. Végül, hogy a tárca által meghirdetett 750 milliárd forintnyi forrással rendelkező pályázati programok mielőbb forduljanak termőre, és szolgálják a magyar gazdaságot – mondta az államtitkár. „Gázellátás terén Magyarország növelni tudja a függetlenségét, villanyban viszont lehetőségünk van a teljes ellátás biztosítására, amit szeretnénk elérni a 2030-as évek elejére” – mondta előadásában Czepek Gábor. (MTI)