Magyarországon az építőipar nemzetgazdasági súlya jelentős, azonos szinten van az európai uniós átlaggal, termelési volumene az ezredforduló óta csaknem megduplázódott, növekedése tartósan meghaladja az EU-átlagot – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Budapesti Metropolitan Egyetemmel (METU) közös, az építőipar értéklánc hosszát és területi koncentráltságát vizsgáló kísérleti statisztikája alapján.

A közlemény szerint az elemzés szemlélete újszerű, ugyanis a KSH és az Eurostat adatbázisaiban meglévő adatok eddig nem alkalmazott összekapcsolásával mutatja be az ágazatot. Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene, növekedési üteme tartósan meghaladta az EU-átlagot. Magyarországon – a bruttó hozzáadott érték és kibocsátás hányadosaként mérhető – építőipari értéklánchossz (36,4%) az EU-átlag közelében alakul és nagyobb, mint Lengyelországban (30%) és Csehországban (28%) – ismertették. Arra is rámutattak, hogy az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban), mintegy harmada az iparénak, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya: 2022-ben 36% volt, miközben az iparban 21%.

Közölték, hogy az ipar és az építőipar a szervezeti háttere is jelentős eltéréseket mutat. Az iparban az árbevétel 73%-a legalább 250 embert foglalkoztató nagyvállalatoknál, további 16 százaléka a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoknál koncentrálódott 2022-ben, az építőiparban az 50 embernél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát. Arra is kitértek, hogy a hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált: több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott értékének előállításából.

A társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez nyújthatnak támogatást a kísérleti statisztikák, amelyek a www.ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/ oldalon érhetőek el – olvasható a KSH közleményében. (MTI)