Az esővíz kincs. Így gondolják ezt a Wavin által megkérdezett magyar szakemberek is, ráadásul szinte minden második építész, létesítményüzemeltető, illetve városgazdálkodó szerint folyamatosan nő az igény a fenntartható esővízkezelés iránt. A kutatás tanulságai szerint a megvalósítás nem a szaktudáson vagy a műszaki lehetőségeken fog múlni, ám a szakemberek szerint a döntéshozók jelentős része még mindig nem ismeri fel a fenntartható vízgazdálkodásban rejlő egészségügyi és anyagi lehetőségeket. Pedig átgondolt tervezéssel és digitális megoldásokkal a víz természetes körforgása ma már bármely városban megvalósítható.

Ne csak a befőttet tegyük el „télire”

Az elkövetkező években még valószínűleg sokat fogunk hallani az intelligens esővízgazdálkodásról, hiszen már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a szélsőséges csapadékeloszlásnak köszönhetően a városaink hol szabályosan úsznak az esővízben, hol hosszú, forró, száraz időszakokkal küzdünk. A csapadék minél gyorsabb elvezetése nem lehet ideális megoldás, hiszen hogyan jutunk ismét vízhez, ha beköszönt a szárazság? Drágán és korlátozottan. Pedig a megoldás igen egyszerű: az értékes esővizet is „elrakhatjuk” ínségesebb időkre. Ebben segítenek az olyan innovatív megoldások, mint az intelligens esővíztározók és szikkasztók, a víz természetes körforgását kicsiben megvalósító kék-zöld tetők, a városi fák túlélését segítő gyökértározók, vagy a csapadékot megtartó, úgynevezett esőkertek.

A magyar szakemberek már felkészültek

Az esővízgazdálkodás terén világszerte és Magyarországon is élen járó Wavin több mint száz hazai építészt, tájépítészt, tervezőt, létesítmény üzemeltetőt, illetve városgazdálkodás terén jártas szakembert kérdezett meg a csapadék megtartásáról és újrahasznosításáról. A válaszadók[1] szerint elsöprő érdeklődés tapasztalható a fenntartható megoldások iránt, hiszen mindössze 4-4 százalékuk látja úgy, hogy nincs, illetve stagnál a zöld megoldások iránti kereslet. Ám bármely jó ötlet csak annyira jó, amennyire megvalósítható, az esővízgazdálkodás terén pedig ennek a megkérdezettek szerint elsősorban a nem kellően tájékozott döntéshozók, illetve – ezzel valószínűleg összefüggésben – az anyagi lehetőségek szabnak határt. A szakemberek, a szaktudás hiánya, vagy a műszaki lehetőségek a válaszadók szerint nem hátráltathatják az esővízgazdálkodás hazai megvalósítását.

Már az esővizet is „digitalizáljuk”

„A Wavinnál az élhető, a klímaváltozás kihívásaira rugalmasan reagáló városok építésén dolgozunk – itthon és világszerte. Szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is elterjedjen az a holisztikus szemlélet, amely az értékes esővíz megtartását és újrahasznosítását teszi lehetővé egy új típusú, intelligens vízgazdálkodás formájában” – magyarázza Ronyecz Nóra, a Wavin hazai marketing managere. „Ebben a digitalizáció is a segítségünkre van, hiszen például az időjárási adatok elemzésével, az előrejelzések figyelembevételével, illetve szenzortechnika alkalmazásával a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni a szikkasztókban, vagy éppen a kék-zöld tetőkben rejlő lehetőségeket” – teszi hozzá a szakember.

Lukács Máté, a várostervezéssel foglalkozó, az Egészséges Utcák koncepciót itthon is meghonosító Járókelő Közhasznú Egyesület operatív vezetője szerint az erős szelek, a heves esőzések, a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás mind-mind jelentősen befolyásolják, hogy az emberek mennyire mozdulnak ki, időznek az utcán és érzik jól magukat. Az igény az árnyékos és szélmentes helyekre csak növekedni fog a jövőben, ahogy a klímaváltozás előrehalad, és városaink a jelenleginél szélsőségesebb időjárást tapasztalnak meg. „A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló időjárásra csak akkor tudunk felkészülni, ha a szivacsváros gondolatiságát is beemeljük a tervezési alapelveink közé. Növényzet telepítésével és természetes vízelvezetés, szivárgók alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a város készen álljon a magasabb hőmérsékletekre és a hevesebb esőzésekre” – mondta el a szakember.

Szerencsére már itthon is találunk szép példákat a klímabarát városfejlesztésre: ilyen például a IX. kerületi Bakáts tér vagy az időszakos elárasztásra tervezett XXII. kerületi Szent István tér átalakítása. Az esővízmenedzsment terén a jövő a korábban említett szenzortechnikáé lehet, okosvezérléssel ugyanis előre felkészülhetünk az időjárási eseményekre és a szikkasztóban helyet biztosíthatunk a várhatóan lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíznek. Ilyen szenzoros technikai megoldás üzemel például már a brit királyi család észak-ír birtokán, ezzel is védve a történelmi komplexumot az árvizektől.

[1] A Wain Hungary Kft. megbízásából, 105 szakember bevonásával 2024. júniusában készült kutatás alapján.