Július 10–17. között Budapesten rendezik meg a középiskolások legrangosabb nemzetközi kutatói fizika csapatversenyét, az International Young Physicists’ Tournament-et (IYPT). Az idei, eddigi legnagyobb megmérettetésre 39 ország több mint 350 résztvevője érkezik Magyarországra. A rendezvény vendége lesz Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, Kiss László Széchenyi-díjas fizikus és Rubik Ernő is.

A különleges világverseny az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a magyarországi Bosch csoport, a Grundfos, a Jane Street és számos további partner támogatásával valósul meg. Az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén a világ ifjú fizikus tehetségei mérik össze tudásukat és kutatási eredményeiket, rendhagyó módon számot adva kreativitásukról és kommunikációs képességeikről is. A versenyzőknek olyan nyílt végű kutatási problémákra kell megoldást találniuk a felkészülés során, mint például a gumiszalag repülési távolságának optimalizálása, vagy egy doboz rázásának hangja alapján a benne található tárgyak mennyiségének becslése. Az angol nyelvű csapatverseny nemcsak a fizikaoktatást és kutatást inspirálja, de a jövőbeli nemzetközi tudósközösség kiépülését is szolgálja.

Világverseny Budapesten

A július 11-i nyitóünnepségen a résztvevőket Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár, Rubik Ernő Kossuth-díjas feltaláló, valamint Charaf Hassan, a Műegyetem rektora és Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja is köszöntötték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A versenynek az ELTE lágymányosi kampusza ad otthont, csakúgy, mint a július 12-i Science Talk rendezvénynek, amely online is követhető lesz (csatlakozás ezen a linken). A tudományos programon Kiss László Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus és a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett Krausz Ferenc is részt vesz, előbbi „Where is everybody? The Fermi paradox and the hunt for extraterrestrial life” címmel, utóbbi „SUB-ATOMIC MOTIONS: from capturing electrons to protecting human health” címmel tart előadást. A streamelt döntőre (csatlakozás ezen a linken) július 16-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon kerül sor, ugyanitt hirdetnek eredményt is, a rendezvényen beszédet mond Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.

„A magyar csapat felkészítését minden évben az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet munkatársai és hallgatói végzik, a hazai versenyzők 2017-ben aranyérmet, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban ezüstérmet, 2018-ban és 2019-ben bronzérmet szereztek a nemzetközi megmérettetésen” – mondta el Hömöstrei Mihály, az ELTE TTK mesteroktatója, az IYPT2024 Helyi Szervezőbizottságának vezetője.

„A fiatalok a jövő innovátorai. Nagy szükség van az ifjú tehetségekre, hiszen közülük kerülhetnek ki azok a tudósok és szakemberek, akik innovációikkal előre viszik a világot. A Boschnál hiszünk a fiatalokban, és számos programmal segítjük a középiskolás korosztályt is. Örömmel támogatjuk a nemzetközi fizikusversenyt, mely fontos állomás lehet a versenyzők szakmai fejlődésében” – mondta el Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Helyzetfelismerés, érveléstechnika, csapatmunka – nemcsak az elméleti tudás számít

Az IYPT azzal emelkedik ki a tudományos diákversenyek sorából, hogy itt a fiatalok a papíralapú versenyzés helyett adott kutatási problémákat mutatnak be és vitatnak meg az előadó, az opponens és a bíráló szerepében. A verseny során a felvetett problémák megértése mellett kiemelkedő szerepet játszik a gyors észjárás és helyzetfelismerés, a meggyőző érveléstechnika, az angol nyelvtudás és a csapatmunka is. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön az 5 fős nemzeti csapatba, előbb a hazai fordulón kell sikeresen szerepelnie, majd több hónapos kísérleti és elméleti kutatómunkát, kommunikációs tréninget, edzőtáborokat is magába foglaló intenzív felkészülési időszak során kivívnia a részvétel jogát.

Egy évig készülnek a versenyre a fiatalok

A csapat tagjainak csaknem egy évük van arra, hogy a kiadott nyílt végű kutatási problémákon dolgozzanak. A kitűzött feladatok bonyolult fizikai rendszereket tartalmaznak, és nem létezik publikált megoldásuk. A versenyzők dolga a jelenségek minél pontosabb megértése, kutatási módszerek keresése, hipotézisek megfogalmazása és vizsgálata, legvégül minél tágabb érvényességű közelítő formulák és elméleti értelmezések felállítása. Mindezeket a diákok egy tudományos vitán védik meg.

A komoly kihívást és elemző gondolkodást igénylő 17 vizsgálati probléma között idén olyanok szerepelnek, mint például dobozba helyezett tárgyak mennyiségének becslése a doboz rázásra nyomán keletkező hanghatás alapján; üvegfelületre helyezett vízcsepp optikai tulajdonságainak vizsgálata; kifeszített, majd elengedett gumiszalag repülési távolságának optimalizálása; nagy, vékony és rugalmas lemez hajlítása során keletkező hanghatások magyarázata; mágneses fogaskerekek vizsgálata; vagy áramlástani vizsgálatok szívószálból készített vízszivattyúban.