Fenntartható városfejlesztési program indul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) egyik pilléreként – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területfejlesztésért felelős államtitkára április 17-én Kecskeméten, sajtótájékoztatón.

Mayer Gábor azt mondta: ma már az elmaradott vidék és a fejlett városi térségek fejlesztése „kéz a kézben jár”, a vidék városok nélküli és a város vidék nélküli fejlődése nem képzelhető el. Célnak nevezte, hogy a vidéki és a városi fejlesztések összehangoltan valósuljanak meg. Hozzátette: az elmúlt tíz évben a gazdaság fejlődése rendkívül dinamikus volt Magyarországon, dacára az ebben az időszakban fennálló gazdasági nehézségeknek. A gazdaság fejlődésének „motorjai” azok a fejlett gazdasági térségek – alapvetően városok – voltak, ahol a gazdasági és a társadalmi tőke összpontosul. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy város gazdasága már nemcsak a városra hat, hanem sokkal szélesebb térségre is. A városok már nem csak a közigazgatási határaikon belül élőket szolgálják a munkalehetőségekkel, szolgáltatásokkal, hanem lakosságuk többszörösét is.

A városban képződő jövedelmek jelentős részét már nemcsak a városi lakosság, hanem a város vonzáskörzetében, kisvárosokban, falvakban élők állítják elő. Ezért a TOP Plusz Fenntartható városfejlesztési programban részt vevő városoktól azt kérik – mondta az államtitkár –, hogy olyan fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek a város és a vidék együttműködését is segítik. Kiemelte, hogy a programon belül nemcsak a fejlett gazdasággal rendelkező, főleg vármegyeszékhelyek kapnak lehetőséget a fejlesztésre, hanem sok kis- és közepes méretű város is.

Kosztik János, a terület-és településfejlesztési operatív programot irányító hatóság vezetőjének helyettese, a jogi és felülvizsgálati főosztály vezetője ismertette: az Európai Regionális Fejlesztési Alap részfinanszírozásával megvalósuló, Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák (FVS) eszközzel Magyarország 42 vidéki városa, várostérsége, valamint a főváros új megközelítésben, stratégiai alapon, integráltan tervezheti és valósíthatja meg fejlesztési elképzeléseit. A program keretösszege 581 milliárd forint. A kevésbé fejlett régiókban található 42 város, várostérség zöld- és kékinfrastruktúra-fejlesztési, közösségi célú infrastruktúra-fejlesztési, kulturális, sport és egyéb közterületi, fenntarthatóközlekedés-fejlesztési beruházásokat valósíthat meg, továbbá leszakadt városi területek rehabilitációjára, belterületi utak fejlesztésére fordíthat forrásokat – sorolta. Lehetőség van továbbá megújuló energiaforrások alkalmazásával energiahatékonysági beruházásokra megvalósítására. Fejleszthetik a településeken a bölcsődei és óvodai, egészségügyi és szociális infrastruktúrát is, továbbá ipari parkokat, iparterületeket fejleszthetnek, inkubátorházakat alakíthatnak ki, turisztikai projekteket valósíthatnak meg, A fejlesztések kiterjedhetnek a társadalmi felzárkózást, közösségfejlesztést, foglalkoztatás bővítését célzó programok megvalósítására is – közölte Koszták János. Kitért arra, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentős hozzájárulást nyújtanak az adott program céljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célok elérésében betöltött szerepükre. Az FVS mellett a TOP Plusz további három kijelölt pillére a köznevelési infrastruktúrafejlesztés 105 milliárd forint keretösszeggel, az energiahatékonysági fejlesztések 196 milliárd forinttal, illetve a vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések pillére, amelyre 73 milliárd forint jut.

Szokolai Zsolt, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának egységvezető-helyettese azt hangsúlyozta, hogy városok az egyik legfontosabb szervező erejei a gazdaságnak, amelyek a vidéki térségekkel kooperálva működhetnek, összehangolt fejlesztésükre van szükség. Hozzátette: a városokban sok erőforrás koncentrálódik, de sok a probléma is, példaként említette a lakhatást, a klímát. Megemlítette, hogy Szolnok, Békéscsaba és Gyula már várostérséget lefedő stratégiát készített. Bízik abban – jegyezte meg –, hogy ez jó például szolgál.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere arról beszélt, hogy a környező településekkel kistérségi együttműködést tartanak fenn, egyeztetik fejlesztéseiket. Ennek is köszönhető – emelte ki -, hogy a térség nagyot lépett előre az elmúlt időszakban – mondta. Megemlítette, hogy a sajtótájékoztató helyszínén, az Osztrák-Magyar Monarchia korában épült régi lovas laktanya felújítás alatt álló területén fontos volt az örökségvédelmi szempontok figyelembevétele. Nem messze ettől épül egy innovatív egyetemi campus. A környező területen a kisebb vállalkozások megtalálták a fejlesztés lehetőségeit: étterem, kereskedelmi szolgáltatóhelyek, sportlétesítmények, szolgáltató központok létesültek – részletezte a polgármester. (MTI)