A magyar AEC piac az állami BIM szabályozásra vár, hogy felgyorsuljon a digitalizáció. A globális építőipari szoftverfejlesztő, a Graphisoft a nemzetközi piacon megjelenő országspecifikus BIM klasszifikációkat beépíti megoldásaiba, amelyek száma már megközelíti az ötvenet. A vállalat itthon is figyelemmel kíséri a szabályozási változásokat és a Solibri programhoz megjelent a legújabb fejlesztése, az OTÉK alap szabálykészlet, amely már teljes mértékben a BIM szemléletű tervvizsgálaton alapul. A Graphisoft több területen is vizsgálja hazai és német egyetemekkel a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit, és várakozásuk szerint 2-3 éven belül olyan eredmények is születhetnek, amelyek forradalmasíthatják a tervezési munkafolyamatot. A vállalat rekordidő alatt tette elérhetővé az Apple Vision Pro kevert valóság szemüvegen a nemzetközi sikerű 3D prezentációs és koordinációs alkalmazásukat, a BIMx-et.

Sosem volt itthon egységes szabályozás, ezért az építőipar digitalizálásához nélkülözhetetlen előírásokat most az államtól várják a vállalatok. Ezek egyike a BIM klasszifikáció, amelyre épül a beruházási költségbecslés, aminek elkészítése kötelező az állami beruházások pályázatánál az új építési törvény szerint. A globális BIM szoftverfejlesztő, a Graphisoft tapasztalt a BIM folyamatok kezelésében, több mint 100 országban van jelen szolgáltatásaival és ezen országok sorra alkotják meg a nemzetközi sztenderdeken alapuló helyi BIM klasszifikációkat, amelyek száma már közel 50, és amelyeket a tervezők az Archicad programban elérnek.

A magyar piacon eddig nem volt egységes osztályozási rend, miközben a piac számára fontos európai környezetben sorra születnek a BIM szabványok. Emellett vannak olyan nemzetközi szakmai szervezetek, amelyek felvállalták a BIM folyamatok klasszifikációinak megalkotását. A vállalatok elvárják, hogy a szakterületek munkáját és igényeit is figyelembe vevő megoldás szülessen, de még nem tudni milyen szemlélet alapján készül a magyar szabályozás. A tervezéssel kezdődő beruházási BIM munkafolyamatban a tervezők geometriát hoznak létre, amelyet egy európai sztenderdekkel harmonizáló BIM klasszifikáció támogatna. Szakmai eseményeken ezzel kapcsolatban felvetődött a HUNICLASS lehetősége is.

Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős országigazgatója elmondta: „Kivételes szakmai lehetőség segíteni egy piac digitalizációját, és felkínálni a tapasztalatunkat. Természetesen várjuk a hazai BIM klasszifikáció megszületését, és reméljük az európai megoldásokhoz hasonlóan sikeres fejlődést eredményez majd. De addig is figyeljük a részszabályok megjelenését és saját fejlesztéssel támogatjuk felhasználóinkat abban, hogy megfelelhessenek ezeknek, mint például az OTÉK BIM alapú szabálykészlettel ellenőrizhető előírásai. Emellett a tervezők munkáját támogató magyar BIM sablonfájlunkat kiegészítettük az új építési törvény BIM elvárásainak megfelelést biztosító szempontjainak listájával is.”

Az új építési törvény az állami beruházásoknál tehát előírja a BIM költségbecslés készítését, amelyhez azonban szükség van a BIM klasszifikációra, valamint egy beruházási központi tárhely adatbázisára, amelyre a beruházási költségterv adatok feltölthetők, elérhetők, illetve kutathatók az új beruházástervezés költségkalkulációk számára. Ugyanakkor a szakmai fórumokon tapasztalható, hogy megosztott a piac, a szereplők egyéni elvárásai, szempontjai nem állnak közel egymáshoz. A kivitelezők munkanem szerinti csoportosítás alapján szeretnék a költségvetéshez szükséges adatbázist modellezni, míg a tervezők geometriát alkotnak, tehát épületelemek alapján dolgoznak, a műszaki ellenőr pedig az építés sorrendje szerint csoportosítana. Jelentős a szemlélet és elváráskülönbség a beruházók, tervezők és kivitelezők szakterületei között, illetve a magas- és mélyépítés szereplői között.

A világpiaci gyakorlatot az jellemzi, hogy a BIM klasszifikáció és költségtervezés is építményelem alapú, nemcsak a tervezés gyakorlata, hanem a beruházói attitűd miatt is, mert a tervmódosítások átvezethetőségét az elemalapú rendszer tudja kezelni. A másik fontos tapasztalat, hogy a nemzetközi gyakorlat nem egy klasszifikációt alkalmaz, hanem azonos elvre épülő (elemalapú), de a szakterületekre specializált klasszifikációk váltak be. A költségvetés világszintű megoldását az ICMS (Nemzetközi építési mérési szabványok) dolgozta ki a magas és mélyépítésre tipizált 13 klasszifikációval.

A Graphisoft folyamatosan követi és feldolgozza az adott országok tervezési szabályváltozásait a megoldásaiban, ennek megfelelően az új építési törvény BIM előírásainak listáját is elérhetővé tette az Archicad programban. A tervezők munkájuk során tehát könnyen ellenőrizhetik, hogy minden elvárásnak megfelelnek-e. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) egy szűk, digitálisan jól meghatározható szabályainak egy részéhez is megjelent már a BIM alapú alap szabálykészlet, amelyhez szintén elérhető a Solibri programhoz, amivel a felhasználók ellenőrizhetik terveik szabálymegfelelését.

A mesterséges intelligencia az építőipar számára is izgalmas lehetőség, ezért a Graphisoft is több alkalmazási területet vizsgál. Egyik projektükkel azt szeretnék megoldani, hogy a felhasználók rendelkezésére álljon egy fluid tervezési workflow. A tavaly ősszel megjelent Archicad 27 már bepillantást adott az MI világába, és egy kísérleti megoldással a BIM modellezési környezetet közvetlenül összekötötte a vállalat a Stable Diffusion-nal, egy képgeneráló mesterséges intelligencia modellel. Ennek segítségével a tervezőszoftverben elkészült tömegmodellekből az építész egy gombnyomással az MI segítségével fotórealisztikus minőségű opcionális látványterveket állíthat elő, ami a tervezés elején a megrendelővel folytatott korai fázisú tervegyeztetést emeli új minőségre.

Pfemeter Ákos, a Graphisoft Nemetschek termékek értékesítésért felelős alelnöke elmondta, hogy: „Komoly lehetőségeket látunk a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ezért több különböző területet kutatunk. Egyetemekkel és kutatóintézettel működünk együtt. Itthon például a Budapesti Műszaki Egyetemmel, akikkel szeretnénk megoldani, hogy egy 3 dimenziós tervező szoftvert az ember saját természetes nyelvén, vagy gesztusait használva tudjon vezérelni. A kihívás nem más, minthogy a billentyűzet és az egér helyett komplex utasításokkal lehessen bizonyos tervezési feladatokat vezérelni.”

A vállalat fejlesztői a Müncheni Műszaki Egyetem kutatóival pedig azon dolgoznak közösen, hogy miként lehet egy 3 dimenziós épületmodellt gépi segítséggel, automatikusan az építészeti konvencióknak megfelelő tervdokumentációvá alakítani. Ez egy nagyon összetett feladat, aki ezt először hatékonyan és hiba nélkül megoldja, az olyan óriási áttörést ér el a szakmában, mint amilyen a BIM volt a 90-es években. Ezen a területen a következő egy-két évben várható áttörés, de széles körű alkalmazásukra legalább 3-5 évet kell várni.

Az Apple Vision Pro prémium minőségű kevert valóság szemüvege nemrég jelent meg a világpiacon, amely egy olyan kivételes lehetőséget kínáló új platform, amely kilépés a kétdimenziós képernyők kereteiből a kiterjesztett valóságba és lehetővé teszi a tervezői munka új szintre emelését. Mivel a Graphisoft a 3D tervezés és annak virtuális megjelenítésében világvezető, ezért kézenfekvő volt, hogy összekapcsolják a BIMx alkalmazást a Pro Vision szemüveggel. A BIMx az amerikai és az európai piacon egyaránt a legnépszerűbb prezentációs és koordinációs alkalmazása a vállalatnak, amely kiváló lehetőséget nyújt a tervezőknek abban, hogy a virtuális térben is ellenőrizzék vízijóukat, illetve ügyfeleiknek valósághűen mutassák meg terveiket. A vállalat fejlesztőinek ezt igen rövid idő alatt sikerült megoldaniuk, ami már elérhető a BIMx az Apple Vision Pro szemüveghez.