A két világszerte elismert és nagy múlttal rendelkező álmennyezeti gyártó egyesülésével létrejött cég, a Knauf Ceiling Solutions közösen folytatta az építészek támogatását célzó, háttérben zajló fejlesztőmunkát. Ennek eredményeképpen mára elérhető a cég kínálta...
Várhatóan az idei év közepén megnyitja kapuit az ír Heneghan Peng Architects által tervezett Gízai Múzeum. A világ legnagyobb múzeuma a gízai piramisokkal szemben található: 50 hektáros területen fekszik, és az épületkomplexum 90 ezer négyzetméter, amelyből a 4000...
A futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a kormányzat a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására – hívta fel a figyelmet április 25-én kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A villamosenergia rendszerszintű...
A WindRunner célja, hogy elősegítse a szélturbinák építését
A repülőgépet elsősorban futballpálya méretű rotorlapátok szállítására fejlesztik. Az ilyen rotorlapátokat eddig csak tengeri szélerőművekben használták, egyszerűen túl hosszúak ahhoz, hogy szárazföldön szállítsák őket. Ha ezek a szállítási problémák megoldhatók, akkor lényegesen nagyobb teljesítményű turbinákat is telepíthetnek a szárazföldre. A szárazföldi szélturbinák olyan rotorlapátokkal is felszerelhetők, amelyek csúcsa körülbelül 91 méterrel magasabb, mint a korábbi rendszereké – ez a berlini televíziótorony legalább 368 méteres magasságához mérhető. Ezek az erőművek kétszer annyi energiát termelnének, mint a mai szárazföldi modellek.
A WindRunner egy nagy rotorlapátot vagy akár négy kisebb rotorlapátot is szállíthat egyszerre, mivel körülbelül 39 méterrel hosszabb, mint egy Boeing 747; a jumbo jet évtizedekig a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe volt. Hossza tehát eléri a 109 métert. Körülbelül 24 méteres magasságával és körülbelül 79,5 méteres szárnyfesztávolságával a WindRunner az égbolt igazi óriása lesz. 0,6 Mach sebességnél 72 575 kilogramm maximális terhelést kell bírnia. Lundstrom emellett abban reménykedik, hogy a jövőben a repülőgépek alkalmazási területe kibővülhet más nagyméretű berendezések szállítására is, például katonai célokra vagy az olaj- és gáziparban, ahol milliárdokat lehetne megspórolni. A repülőgép kereskedelmi gyártását 2027 végére tervezik.
Hol tud egyáltalán leszállni?
A WindRunner vállmagasságú abroncsokkal van felszerelve, és egy 6000 méter hosszú aszfalt kifutópályán tud landolni, amelyet minden projekthez újból fel kell építeni. Megéri egyáltalán? Lundstrom szerint igen. Ahhoz, hogy a gyártás nyereséges legyen, körülbelül 25 szupernagy szárazföldi turbinára – pontosabban annak szállítására – lenne szükség. Az első ügyfél egy nagy független áramtermelő, amely megvásárolt egy 1 gigawattos projektet Nevadában. A nagyobb lapátok több szelet fognak be, a magasabb tornyok jobban kihasználhatják a széláramlatokat. Ez több áramot jelent a nap több órájában, még az alacsonyabb átlagos szélsebességű területeken is. A becslések szerint a nagyobb turbinák akár 35 százalékkal csökkenthetik az energiaköltségeket, és 20 százalékkal növelhetik az áramtermelés egyenletességét a mai szárazföldi turbinákhoz képest.
Lundstrom szerint a WindRunner a szabályozó hatóságok által ismert, és a meglévő repülőgépipari ellátási láncon keresztül elérhető technológiákat és alkatrészeket használna. A cég az ismert repülőgépgyártókra támaszkodik a gép megépítésében. Rachel Kelley, a Boeing korábbi mérnök igazgatója és a WindRunnert fejlesztő Radia repülőgép-fejlesztési alelnöke szerint a repülőgép-tervezés célja az volt, hogy „semmi újat ne hozzon létre”. Kelley szerint a léghajók nem tudnak leszállni szeles időben, a helikopterek drágábbak, mint a repülőgépek, és a helyben gyártás sem opció: a szélkerekek helyben történő előállításához futballpálya méretű ideiglenes építményekre lenne szükség.
Jelenleg ezek a világ legnagyobb repülőgépei
A repülés világa változatos; vannak köztük olyan óriások, amelyeket különleges tulajdonságok jellemeznek. Hosszú ideig a Boeing 747-et tartották nyilván, mint a világ a legnagyobb utasszállítója 70,4 méter hosszúsággal. 2001-ben azonban az Airbus A340-600 rövid időre megelőzte a Boeing 747-est 75,3 méter hosszúsággal. Nem sokkal ezután a Boeing visszaszerezte a címet a 76,3 méteres 747-8I-vel. Az elmúlt öt évtizedben számos pályázó volt a legnagyobb repülőgép címére, de egy projekt különösen kiemelkedett: a Very Large Airplane, a Lockheed Martin által 1996-ban kifejlesztett kétszintes szuperrepülőgép, amely 79,9 méteres hosszával felülmúlja az összes eddigit. Ami a rakományt illeti, az Antonov An-225 Mriya tartja a rekordot 250 000 kilogramm feletti maximális teherbírásával, ezt követi az Antonov An-124 Condor, amely akár 150 000 kilogrammot is képes szállítani.
Kép: https://www.youtube.com/watch?v=XMkCKgr59d8
A két világszerte elismert és nagy múlttal rendelkező álmennyezeti gyártó egyesülésével létrejött cég, a Knauf Ceiling Solutions közösen folytatta az építészek támogatását célzó, háttérben zajló fejlesztőmunkát. Ennek eredményeképpen mára elérhető a cég kínálta...
Várhatóan az idei év közepén megnyitja kapuit az ír Heneghan Peng Architects által tervezett Gízai Múzeum. A világ legnagyobb múzeuma a gízai piramisokkal szemben található: 50 hektáros területen fekszik, és az épületkomplexum 90 ezer négyzetméter, amelyből a 4000...
A futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a kormányzat a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására – hívta fel a figyelmet április 25-én kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A villamosenergia rendszerszintű...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
