13° C
Ma 2024. február 29., csütörtök, Elemér napja van.
13° C
Ma 2024. február 29., csütörtök, Elemér napja van.
Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Az intézményt 2019 óta vezető Kovács Levente marad az Óbudai Egyetem rektora, egyedüli pályázatát a szenátus támogatta, a fenntartói jogokat gyakorló Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma pedig február 27-i ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a döntést.  ...

Áder János: az emberek energiafelhasználása háromszor olyan gyorsan nő, mint maga a népesség

jan 29, 2024 | fókusz

A fenntarthatóságról, a megújuló vagy annak gondolt energiaforrásokról és a mai kor emberének életmódjáról is beszélgetett Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjének január 29-én megjelent legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

 

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a beszélgetés elején felidézte: Gelencsér András az Ábrándok bűvöletében – A fenntartható fejlődés korlátai című, „több mint gondolatébresztő” könyvében szakmai érvekkel cáfol számos olyan hiedelmet, ami a jelenlegi közbeszédben elhangzik a fenntarthatósággal kapcsolatban. Gelencsér András a volt államfő kérdésére azt mondta: a Föld ásványkincseinek készleteit bemutató bécsi múzeumi tapasztalat vitte rá a kötet megírására, eszerint ugyanis számos nyersanyag néhány évtizeden belül egyszerűen elfogyhat a bolygóról, azaz szerinte az energetikai átállás fedezetét sem lehet biztosítani. Rámutatott: a Föld anyagforgalmi szempontból zárt rendszer, azaz 4,5 milliárd éve abból az anyagból gazdálkodhatnak csak a rajta élők, amely azóta a Földön jelen van, ráadásul az emberi beavatkozások nyomán a koncentráltan meglévő nyersanyagok szét is szóródnak.

Áder János felidézte: egy hónapja fejeződött be a dubaji klímakonferencia, amelynek előkészítő bizottsága azt ajánlotta a résztvevőknek, hogy 2030-ig háromszorozzák meg a megújuló energia termelését. Gelencsér András szerint a megújuló termelést végző eszközöket szintén bányából előteremthető nyersanyagok és fosszilis energiahordozók segítségével lehet legyártani, ezek a források pedig ilyen rövid idő alatt nem állnak majd rendelkezésre. A szakember szerint a klímacsúcsok értelme megkérdőjelezhető, ugyanis a lassan tíz éve elfogadott párizsi éghajlatvédelmi egyezmény iránymutatásait sem tartják be: a fosszilis energia kibocsátása – a Covid időszakát leszámítva – azóta is folyamatosan nő – mutatott rá. A környezeti jelenségeknek kitett nap- és szélenergia felhasználhatósága kapcsán kijelentette: a világ képtelen működni stabil villamosenergia-termelés nélkül, ehhez viszont fosszilis nyersanyagokat vagy atomenergiát kell felhasználni.

A hidrogén, mint földgázból, szénből és vízből előállítható energiatároló anyag kapcsán megjegyezte: az EU hidrogénstratégiája „illúzió”, ugyanis a gáz előállítása és felhasználása szintén nem hatékony; a befektetett villamos energia 70 százaléka elvész a folyamatok során, ráadásul nagy mennyiségben a levegőbe jutva a hidrogén az üvegházhatású metán koncentrációjának a növekedését idézi elő – mondta. Áder János utalt arra, hogy az emberek energiafelhasználása háromszor olyan gyorsan nő, mint maga a népesség, ennek kapcsán pedig az atomenergia szerepéről kérdezte a környezettudóst. Gelencsér András közölte, hogy több mint négyszáz reaktorblokk működik a világon, a konstrukció működőképes, s egy-egy erőmű legalább fél évszázadon keresztül folyamatosan, kiszámíthatóan termeli a világ működéséhez szükséges úgynevezett zsinóráramot. Egy erőmű hetvenötször annyi áramot termel működése alatt, mint amennyi szükséges a megépítéséhez, működéséhez és leszereléséhez, ráadásul anyagfelhasználása minimális.

A környezettudós a jövőt illetően azt mondta, az atomenergia sem old meg mindent, hiszen az emberek jövője csak akkor garantálható, ha visszafogják az anyag- és energiafelhasználásukat is, a túlzott mértékű fogyasztással pedig szakítanak. (MTI)

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Az intézményt 2019 óta vezető Kovács Levente marad az Óbudai Egyetem rektora, egyedüli pályázatát a szenátus támogatta, a fenntartói jogokat gyakorló Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma pedig február 27-i ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a döntést.  ...