A Dezeen a világ vezető és feltörekvő stúdióinak építészeivel beszélgetett, hogy megismerje előrejelzéseiket az iparágat idén meghatározó trendekről, melyet az alábbiakban közlünk.

A Counterspace és az OMA stúdiók építészmérnökei azok közé tartoznak, akik szerint 2024-ben kevésbé extravagáns és inkább közösségközpontú tervek fogják uralni a globális építészeti színteret. A legtöbbjük szerint a világpolitika lesz várhatóan a legnagyobb hatással az építészetre 2024-ben, és az országok elkezdenek „befelé figyelni”, protekcionistábbá válnak.

„A globalizációs mézeshetek kora lejárt” – mondta Wenchian Shi, az MVRDV Asia stúdió igazgatója.

„Minden ország és minden kontinens egyre inkább befelé figyel, és igyekszik védekezőbbé válni” – mondta a Dezeen-nek David Gianotten. az OMA ügyvezető partnere. Amellett, hogy egyetértett az MVRD Asia igazgatójával, úgy véli, hogy „a bőség korszaka a jelek szerint a végéhez közeledik, az erőforrások szűkösségével nézünk szembe” – mondta. Gianotten hozzátette, hogy „a Covid-19 világjárvány és a nemrégiben kitört két háború sokunkban bizonytalanságérzetet keltett, ami új tervezési megközelítésekhez vezet: a helyi közösségeket és a biztonságos terek létrehozását helyezik előtérbe mind a tervezők, mind az építtetők. Az emberek aggódnak a közösségükért, és tudni akarják, hogyan tudnak segíteni” – fejtette ki.

„Úgy gondolom, hogy az épített-környezetvédelmi iparág inkább arra fog összpontosítani, hogy olyan biztonságos helyeket hozzon létre, ahol a közösség különböző szereplői fokozottan érezhetik az összetartozást, és a közjó érdekében cselekedhetnek” – nyilatkozta a Counterspace alapítója, Sumayya Vally a 2024-re vonatkozó reményeire vonatkozóan. Véleménye szerint hangot kell adni a helyi közösségeknek, amelyekről korábban esetleg nem vettek tudomást. „Szeretném, ha az építészet a különböző tapasztalatok és perspektívák képében mutatkozna meg, amelyek kontextusában mélyek” – mondta Vally, akit a Dezeen Awards 2023-on az év feltörekvő építészének választottak.

Eközben a Snøhetta társalapítója, Kjetil Trædal Thorsen úgy véli, hogy a jelenlegi világesemények 2024-ben és azon túl visszafogottabb építészethez fognak vezetni. „Jelenleg nem lehet kétséges, hogy a folyamatos konfliktusok, a polarizáció és a társadalmi egyenlőtlenség továbbra is destabilizálni fogja a társadalmakat világszerte. Ez már most hatással van a gazdaságra, a politikára, ezáltal ügyfeleinkre is, akik a biztonságosabb választások, az ismert megoldások és a kevesebb kísérletezés felé fordulnak.”

Az MVRDV partnere, Stefan de Koning is csatlakozott a fenti véleményhez: „A gazdaság, a környezetvédelem és minden más folyamatos válsága miatt arra számítok, hogy a luxusszektorban visszaesés várható. Ez még az olyan helyekre is vonatkozik – például az Egyesült Arab Emírségek -, amelyek korábban nagyon luxusorientáltak voltak, ugyanakkor ahol kezdünk nagyobb érdeklődést látni a kevésbé hivalkodó építészeti stílus iránt.”

A Heatherwick Studio partnere, Mat Cash szerint azonban a jelenlegi világpolitikai helyzet teljes hatásait csak 2024-ben fogjuk megismerni, amikor a világ a The Economist szerint a történelem legnagyobb választási évével néz szembe. „Több mint négymilliárd embert – a világ népességének több mint felét – fogják szavazásra buzdítani” – mondta Cash. „Mindegyik ilyen pillanat segíteni fog meghatározni egy mozgalmat, amely vagy a nagyobb polarizáció és az elszigetelődés, vagy a globálisabb együttműködés irányába mutat” – magyarázta. Ezek a választások „messzemenő hatással” lehetnek az építészetre, mivel meghatározzák, hogy a világ milyen válaszokat ad majd a jelenlegi kihívásokra.

Egy másik trend, amely várhatóan 2024-ben dominanciára tör, a fenntarthatóságra való nagyobb összpontosítás. „Lehet, hogy végre ismét úgy tekintünk a fizikai környezetünk megteremtésére, mint az emberiséghez való pozitív hozzájárulásra, ahelyett, hogy teher lenne” – mondta Kjetil Trædal Thorsen. Ez volt az építészek 2023-as trendjóslata is. Az építészek azonban azt mondták a Dezeen-nek, hogy az intézkedések célzottabbá és ezáltal hatékonyabbá válnak ebben az évben. „Ahogy egyre többen érzik a probléma sürgősségét, úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozás által az épített környezetre jelentett konkrét kockázatok kezelésére fogunk jobban összpontosítani, mint a környezeti jólétet szolgáló általános tervezési megközelítésekre” – mondta Gianotten.

A holland Overtreders W stúdió társalapítója, Hester van Dijk arra számít, hogy az építészek egyre inkább a bioalapú – biológiailag lebomló élő anyagokból készült – anyagokat helyezik előtérbe. „A holland kormány például nemrég 200 millió eurót különített el arra, hogy a hollandiai új épületekben a bioalapú anyagok arányát három százalékról 30 százalékra emelje” – magyarázta. A pénzt arra szánják, hogy a gazdálkodók és az építőiparban dolgozók együtt dolgozzanak azon, hogy bioalapú építőanyagok kerüljenek piacra.

Eközben Stuart Latham, a Foster + Partners munkatársa szerint a projektek szén-dioxid-kibocsátásának pontosabb számításai fognak megjelenni: „Az egyre kifinomultabbá váló szén-dioxid-számítások révén az épületek teljesítményére vonatkozó előrejelzések nagyobb biztonságot nyújtanak. A közelítések egyre inkább háttérbe szorulnak” – magyarázta. „A Foster + Partners úgy véli, hogy a retrofit és a meglévő épületek újjáélesztése és újraértelmezése tovább erősödik, ahogy a megtestesült szén-dioxiddal kapcsolatos tudatosság az egész iparágban növekszik” – tette hozzá.

Alexandra Hagen, a Dezeen Awards 2023-as év építészstúdiójának választott White Arkitekter vezérigazgatója egyetértett Stuart Lathammal. „Kreativitásunkat arra fogjuk összpontosítani, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki abból, amit már megépítettünk. Építészként a tervezést eszközként fogjuk használni a meglévő épületállomány kreatív módon történő újragondolására és újjáélesztésére. Ez a belsőépítészettől a generáltervezésig hatással lesz” – mondta Hagen.

A Heatherwick Studio partnere, Cash szerint a retrofit iránti elkötelezettség az építészek új épületek tervezésében is megmutatkozik majd 2024-ben, és a hosszú élettartamra tervező stúdiók száma is növekedni fog. „Úgy gondolom, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos beszélgetések lassan elmozdulnak majd a pusztán az épület életciklusával való foglalkozásról a tényleges élettartamra” – mondta. Szerinte a „gyors építészet” – azaz a 20-30 éves élettartamra tervezett épületek – és a nyilvánossággal való fokozottabb kapcsolattartás irányába fog elmozdulni. „Olyan törekvő gondolkodásmódra van szükségünk, amely 1000 évre tervez. [A közönség] az épületek hosszú élettartamának és végső soron sikerének a megítélője. 2024 sokkal inkább arról fog szólni, hogy a nyilvánosság hogyan vesz részt aktívan ebben a beszélgetésben, és hogyan kezdjük el hallatni a hangjukat” – érvelt Cash.

Erre megoldást nyújt, ha több vegyes használatú épületet tervezünk, mely tipológiát a Zaha Hadid Architects társigazgatója, Melodie Leung megerősítette a 2024-es évre. „Az ügyfelek és a tervezőcsapatok árnyaltabban közelítenek a térhasználat felé: átgondol tervekre van szükség ahhoz, hogy a tereket, amelyekben az emberek élnek, dolgoznak és társasági életet élnek, hogyan lehet megosztani és másképp használni a különböző napszakokban, és hogyan lehet azokat a jövőbeli évtizedekben átalakítani. Már nem feltételezzük, hogy az épületeket mindig ugyanúgy fogják használni” – tette hozzá Leung.

Az építészek azonban nem értettek egyet abban, hogy az olyan technológiák, mint az AI milyen irányt vesznek majd 2024-ben, miután a téma 2023-ban jelentős hype-ot keltett. Hagen és Leung számára egyre fontosabb lesz a folyamatos továbbképzés ezen a területen: „A folyamatos továbbképzés a tervezés, a fenntarthatóság és a technológia terén 2024-ben kulcsfontosságú. Rövidesen, úgy vélem, új mesterséges intelligencia-eszközök fognak segíteni bennünket a projektjeink elemzésében és tervezésében”  – mondta Hagen.

Leung szerint az építészet és a mérnöki tudományok 2024-ben „elválaszthatatlanná válnak a digitális világtól”: „A mesterséges intelligencia fejlődése növeli a tervezőcsapatok azon képességét, hogy komplex információs és elemzési rétegeket integráljanak a tervezési folyamatba azzal a céllal, hogy fenntarthatóbb és tartósabb épületeket érjenek el” – magyarázta.

A spektrum másik végén azonban a MAD alapítója, Ma Yansong szerint az építészet jövőre eltávolodik a technológiától: „Míg a mérnöki tudomány és a technológia gyorsan fejlődik, addig az építészet képes reagálni és szinkronizálni az emberi érzelmekkel. Az építészet nem a technológia terméke vagy puszta eredménye, hanem mélyen gyökerezik a művészetben, a kultúrában és a civilizációban” – folytatta. „Magunk mögött hagyjuk a tiszta digitális építészetet, amelynek nincs kifejezőereje vagy lelke” – magyarázta.

Eközben a Counterspace alapítója szerint a mesterséges intelligencia integrációja az építészetbe elkerülhetetlen, és arra ösztönözte az építészeket, hogy arra összpontosítsanak, amit irányítani tudnak. „Az építészek már évek óta dolgoznak a mesterséges intelligenciával. Szerintem a kérdés nem az, hogy hatással lesznek-e ránk vagy sem azok a változások, amelyekről tudjuk, hogy bekövetkeznek, hanem az, hogy hogyan tudunk olyan platformokat építeni, amelyek többféle kontextusból származó hangokat erősítenek fel, különböző tudásanyagokat foglalnak magukban; és olyan modelleket építenek, amelyek különböző perspektívákkal rezonálnak” – mondta Vally. Vally konkrétan azt reméli, hogy 2024-ben több építész fog a mainstream trendeken túlra tekinteni, és nagyobb figyelmet fordít majd azokra a kontextusokra, amelyekben terveznek: „Ahelyett, hogy a trendekre figyelnénk, valóban tanulmányoznunk kellene a múltbeli és jelenlegi körülményeinket, hogy feltárjuk a helyben várakozó történeteket és történelmeket” – zárta gondolatait.

Thorsen egyetértett ezzel, és megkérdezte: „Mit gondolsz? Lehet, hogy a trendek egy kicsit már nem is léteznek?”

Összefoglalva elmondható, hogy a fenti vélemények alapján kevesebb kísérletezés és több „biztonságos tér” fogja meghatározni az építészetet 2024-ben.

Forrás: Less experimentation and more „safe spaces” will define 2024 architecture (dezeen.com)