A magyar űrhajósprogram döntő szakaszába lép – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

Sztáray Péter szeptember 12-én azt követően nyilatkozott a közmédiának, hogy Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal közösen Budapesten meglátogatták a négy magyar űrhajósjelöltet. Az államtitkár a kezdeményezést Magyarország számára korszakos programként jellemezte, mivel mind gazdasági, mind tudományos, mint biztonsági szempontból komoly előrelépést jelent. Remélik, hogy ezzel a programmal az új generációkat is inspirálhatják majd, és amikor a második magyar űrhajósis visszatér a világűrből, sokan akarnak majd az ő nyomdokaiba lépni – tette hozzá.

Sztáray Péter azt mondta, hogy a HUNOR űrhajósprogram egyben szuverenitási kérdés is, tekintettel arra, hogy azok az országok, amelyek jelen vannak a világűrben, sok szempontból erősítik szuverenitásukat. Az államtitkár a program egyik fő céljának azt nevezte, hogy „a repülés során magyar műszerekkel, magyar űrhajóssal szerezzünk minél több tapasztalatot”, és ezeket később az űrkutatásban kamatoztathassák.

Budapest, 2023. szeptember 12.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Schlégl Ádám, Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Szakály András, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program űrhajósjelöltjei a Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal és Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárral tartott budapesti találkozón 2023. szeptember 12-én. Az év végére a közvélemény számára is kiderül, a négy magyar űrhajósjelölt közül ki lesz az a kettő, aki az Egyesült Államokban folytatja majd a kiképzést, azonban az, hogy végül melyik magyar űrhajós repül fel a világűrbe, majd csak a program vége felé tudható meg.
MTI/KKM

Ferencz Orsolya tájékoztatása szerint várhatóan az év végére a közvélemény számára is kiderül, a négy magyar űrhajósjelölt közül ki lesz az a kettő, aki az Egyesült Államokban folytatja majd a kiképzést, azonban az, hogy végül melyik magyar űrhajós repül fel a világűrbe, majd csak a program vége felé tudható meg. Közölte, hogy cégek és kutatók egy nyílt felhívás részeként még elküldhetik a space.kormany.hu oldalra esetleges további kutatási javaslataikat, ahogy azt korábban már többen is megtették.

A miniszteri biztos megfogalmazása szerint egy ilyen nemzeti program a benne részt vevő felsőoktatási intézményeknek, kutatócsoportoknak, kutatóhálózatoknak és cégeknek óriási katalizáló erő, hiszen az űrtechnológia, az űripar a 21. század legfejlettebb gazdasági ágazatának alapja. Ezért ez a program, amelyben „nemzeti szuverén hatáskörben dönthetjük el”, hogy a magyar tudós, a kutató mivel foglalkozik harminc napig a nemzetközi űrállomás fedélzetén, hatalmas lendületet ad a felsőoktatásnak és a tudományos kutatásoknak is. (MTI)