Az Országgyűlés május 23-án elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt (Panasztörvény), amelynek a magánszektort, üzleti szférát érintő legfontosabb újdonsága, hogy un. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezi a legalább 50 főt alkalmazó foglakoztatókat tevékenységükre, szervezeti formájukra, tulajdonosi hátterükre tekintet nélkül. Ismertetjük a törvény főbb rendelkezéseit, és a foglakoztatókat terhelő megfelelési kötelezettségeket.

Ez a törvény az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 EU irányelvnek való megfelelést szolgálja. Ezen irányelv célja az volt, hogy meghatározott területeken javítsa az uniós jog és szakpolitikák érvényesítését olyan közös minimumszabályok megállapítása révén, amelyek az uniós jog megsértését bejelentő személyek magas szintű védelméről rendelkeznek (1. cikk).  A Panasztörvény II. fejezete ennek megfelelően kötelezi a legalább 50 főt alkalmazó foglakoztatókat – továbbá létszámra tekintet nélkül a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat (ingatlanközvetítők, könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, ügyvédek stb.) a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására.

Határidő

A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának határideje az 50 alkalmazottas foglalkoztatói körnek 2023. december 17-e, a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak a törvény hatálybalépés, várhatóan 2023 augusztus eleje.

Foglalkoztatói kötelezettségek

A foglalkoztatók törvényből eredő fő feladatai a következők:

1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása
2. Tájékoztatási kötelezettség
3. A rendszer működtetése – ha bejelentés érkezik

A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása

A foglalkoztató alapvetően kétféle módon hozhatja létre a belső visszaélés-bejelentési rendszerét:

1. vagy a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti vagy
2. a foglalkoztató a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezet is megbízhat. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat alkalmazni kell. A törvény szerint a bejelentővédelmi ügyvéd nem lehet a saját ügyvéd.

Bármelyik megoldásról a munkahelyen tájékoztatás kell adni, a bejelentésre jogosultak felé a rendszer elérhetőségét és működési szabályait kommunikálni kell.

A kérdés az, hogy a foglalkoztató melyik megoldást alkalmazza?

Nagyobb, tagolt belső szervezettel rendelkező foglalkoztatóknál megoldható egy szervezeti egység (ügyosztály) vagy pártatlan személy kinevezése e feladatra. A törvényi követelmény a pártatlanság, azaz képesnek kell lennie elfogulatlanul, részrehajlás nélkül kezelni és intézni a munkaköri feladatként hozzá érkezett visszaélés-bejelentéseket. Nem lehet elfogult egyik irányban sem, sem a munkáltatója, sem pedig bejelentő irányában. A pártatlanság követelményébe beletartozik, hogy e feladatkörében nem utasítható, és nem fogadhat el utasítást. A pártatlanság követelménye is jelzi, hogy ez nem lesz egy hálás feladat, inkább konfliktusos pozíció lesz a foglalkoztatóknál, méretüktől függetlenül. Személyes érdekek, elvárások ütközésében kell megfelelni a törvényi előírásoknak.

Bejelentővédelmi ügyvéd megbízása mellett több érv hozható fel:

• A visszaélés-bejelentési rendszer működtetése az ügyek kényes jellege (visszaélés!) és a lehetséges következmények miatt az uniós jogra is kiterjedő professzionális jogi, eljárási és adatvédelmi felkészültséget igényel, amely egy ügyvédnél adott, ezzel megbízott munkavállalónál – különösen a kisebb foglalkoztatóknál – nem feltétlenül.
• A bejelentővédelmi ügyvédnek több jogosultsága van, mint a foglalkoztató bejelentővédelmi munkakörű munkavállalójának. Így például a bejelentővédelmi ügyvéd jogi tanácsadást nyújthat a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban, így egyfajta szűrőként működhet.
• Ügyvédi megbízás esetén a bejelentővédelmi rendszer működtetése nem von el belső erőforrásokat, nem terheli újabb konfliktusokkal a munkaszervezetet, és nem von ki munkaerőt a munkavégzésből, így e kötelező rendszer működtetése ügyvédi megbízással költséghatékonyabb is,
• Ügyvéd felelősségbiztosítás mellett végzi e tevékenységet, belső alkalmazott gondatlanság esetén legfeljebb 4 havi átlagkeresetével felel,

Tájékoztatási kötelezettség

A törvénynek való megfelelés útján a foglalkoztató feladata a tájékoztatás is: világos és könnyen hozzáférhető információt kell nyújtania a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint az e törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

Adódik, hogy a foglalkoztató ezt a kötelezettségét egy panaszkezelési szabályzat megalkotásával teljesítse. Ezt így kimondva nem tartalmazza a Panasztörvény, tehát ez nem kötelező, de alkalmazásával megkönnyíthető a tájékoztatási kötelezettség teljesítése, illetve egy ellenőrzésben ezzel könnyebben demonstrálható a tájékoztatási kötelezettség teljesítése. Ha van panaszkezelési szabályzat, akkor azt valamennyi jogosulti kör számára elérhetővé kell tenni.

A tájékoztatási kötelezettség valamennyi jogosulti kör irányában fennál, tehát nem csak a munkavállalók, hanem a partnerek, tulajdonosok, felügyelőbizottsági tagok irányában is. Ennek megfelelően kell megválasztani a tájékoztatási csatornákat is. Például a honlapon elhelyezett megfelelő tájékoztatás – miután nyilvános, mindenki számára elérhető valamennyi jogosultat lefed.

A törvény nem részletezi, hogy ezt az információ-nyújtást hogyan és miként kell megadni, adódik, hogy honlapon, faliújságon kifüggesztéssel, munkajogi tájékoztatásokban, esetleg az általános szerződési feltételekben lehet ezt teljesíteni. Vagy azt előbbiek szerint egy panaszkezelési szabályzatban. Az információk könnyen hozzáférhetősége azt jelenti, hogy az elérés a címzett részére közvetlenül lehetséges, nem akadályozott, sem kérelemhez, sem feltételhez nem kötött. Ez legkönnyebben a foglalkoztató honlapján teljesíthető, viszont itt is biztosítani a könnyen hozzáférhetőséget, javasolt, hogy a vonatkozó tájékoztatás, első, vagy második elérési útvonalon hozzáférhető legyen.

A tájékoztatásnak része kell legyen a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének – belső alkalmazott, vagy bejelentővédelmi ügyvéd – megnevezése, és elérhetőségei, ahol a bejelentés szóban, írásban megtehető. A tájékoztatásban röviden le kell írni a bejelentés megtételének módját, fogadásának és elintézésének szabályait. Ki lehet térni a bejelentővédelmi szabályokra is.

A foglalkoztatók tájékoztatási kötelezettségének teljesítését ellenőrízheti a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság.

A rendszer működtetése

A Panasztörvény a bejelentés fogadására, visszaigazolására, elintézésre részletes szabályokat állapít meg, amely határidőket is tartalmaz.

Ki tehet bejelentést?

Bejelentést tehet jellemzően a foglalkoztató munkavállalója, volt munkavállalója, tagja, részvényese, illetve a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító irányítása alatt álló személy. Aki ilyen jogviszonyt nem tud igazolni, az nem tehet bejelentést. A bejelentésre jogosult körnek az a jelentősége, hogy a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha nem jogosult személy tette meg.

A bejelentési jogosultsághoz elég csak a státusz, egyéb feltétel, például személyes jogos érdek nem szükséges.

Mit lehet bejelenteni?

A törvény szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A korlát csak annyi, hogy a feltételezett visszaélésnek, jogellenes cselekménynek a bejelentő munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben kell lennie. A Panasztörvény szerint nem csak az uniós jogba, hanem a kizárólag a hazai jogszabályba ütköző cselekmény is bejelenthető, akkor is, ha az adott jogszabály nem uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgál. Nem akadálya a bejelentésnek, hogy a vélt visszaélés kivizsgálása más hatóság, bíróság hatáskörébe tartozik.

Azonban a bejelentő védelmére – a hátrányos intézkedés tilalmára – vonatkozó rendelkezések kizárólag akkor alkalmazhatók, ha a bejelentett információ – magyarul a feltételezett visszaélés – a törvény 1.és 2. számú mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozik. Ilyen terület például a közbeszerzés, a pénzmosás, termékbiztonság és termékmegfelelőség, fogyasztóvédelem, a magánélet és a személyes adatok védelme, az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértések.

Ha bejelentés érkezik

Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a bejelentő számára, A bejelentést 30 napon belül ki kell vizsgálni.  A bejelentésben érintett – úgymond „gyanúsított” személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól. A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására.  Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről. Ez egy nehéz mérlegelés lesz.  A bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatni kell.

A bejelentő nyilvánosságra hozhatja a bejelentését, ha a foglalkoztató az előbbi intézkedéseket határidőben nem tette meg. Így jogi védettség alatt akár bennfentes információk is nyilvánosságra kerülhetnek. Tehát a nyilvánosságra hozatal gyakorlatilag a foglalkoztató elleni szankcióként működhet, ez nagy felelősséget ró az ilyen ügyeket intéző belső alkalmazottra, vagy bejelentővédelmi ügyvédre.

Bejelentővédelem

A törvény bejelentővédelmi rendelkezései kimondják, hogy minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Jogszerű bejelentés esetén még az üzleti titok megsértése sem róható fel a bejelentőnek.

Szankciók

A foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.  A kötelezettségek megsértése esetén a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható. Azaz ilyenkor a hatóság a jogszabálysértés megszüntetése, következményeinek elhárítása, valamint a további jogsértés megelőzése érdekében kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés megszüntetésére, vagy a jogszabálysértés tényét megállapító határozatot hoz.

Mi várható a gyakorlatban?

A nagy ideák a valóságban soha nem úgy működnek, ahogy megálmodják őket.  Meglátásom szerint magyar kkv körben a foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszer egyfelől egyfajta munkaügyi panasz- és egyeztető fórumként fog működni, (miért nem kaptam béremelést?) és itt fognak megjelenni a bármilyen jellegű munkahelyi személyközi konfliktusok is. Másfelől a foglakoztatói visszaélés-bejelentési rendszer sértett munkavállalók, megorrolt ügyfelek, vevők, szállítók alvállalkozók szennyes-kiteregető fóruma lesz. Ezek miatt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése bármely érintett foglalkoztatónál személyi konfliktusokkal terhelt, a lehetséges következmények miatt nagy felelősséggel járó és professzionális – uniós jogra is kiterjedő – jogi és eljárási felkészültséget követelő feladat lesz.

Dr. Szabó Tibor ügyvéd

www.drszt.hu