21° C
Ma 2024. május 13., hétfő, Szervác és Imola napja van.
21° C
Ma 2024. május 13., hétfő, Szervác és Imola napja van.
Finnország hamarosan szélenergiával fűt

Finnország hamarosan szélenergiával fűt

A Helsinkitől nem messze fekvő Vantaában hatalmas földalatti puffertároló épül a megújuló energiák számára. A szélenergiából származó többletenergiát például vízmelegítésre használják majd, amelynek hőjét szükség szerint a távfűtési hálózatba táplálják.   A finn...

Egy héten belül két Nobel-díjas tudós a Műegyetemen

Egy héten belül két Nobel-díjas tudós a Műegyetemen

A fizika és a kémia tudományának legkiválóbb művelői közül, két Nobel-díjassal Krausz Ferenccel és Ben Feringával is találkozhatnak az érdeklődők a BME-n május 11-és 16-án.   A BME egykori hallgatója és kutatója Krausz Ferenc 2024 május 11-én 16 órától tart...

OVF: tíz éve dőlt meg a fővárosban eddig mért legmagasabb vízállás a Dunán

jún 9, 2023 | história

Tíz éve ezen a napon dőlt meg a Budapesten valaha mért legmagasabb dunai vízállás rekordja – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) június 9-én.

 

A közlemény szerint 2013. június 9-én az esti órákban 891 centimétert mértek a Vigadó téri vízmércén, ami 31 centiméterrel múlta felül a korábbi legmagasabb, 2006-ban mért értéket. Felidézték, hogy 2013. május 30. és június 3. között nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtő területén, egyes helyeken a négy nap alatt akár 200 milliméter is esett. Az ennek következtében levonuló árhullám a folyó szinte teljes hazai szakaszán, Nagybajcstól Bajáig rekordmagas vízállásokkal tetőzött.  Az OVF szerint az ezredfordulóig visszatekintve is a szélsőségek jellemezték a Duna vízjárását, de az elmúlt két évtizedben különösen „eseménydús” volt az idén 200 éves vízállás-idősorral rendelkező budapesti vízmérce sorsa: egymás után dőltek meg a rekordvízállások, akár „kisvizekről”, vagyis aszályos időszakokról, akár „nagyvizekről”, áradásokról beszélünk.

Az évezred első nagyobb árhulláma 2002 nyarán érkezett, és az augusztus 18-i 848 centiméteres budapesti tetőzésével az addig mért legnagyobb vízszintet eredményezte. Ám nem kellett sokat várni és 2003. augusztus 29-én majdnem (egy centiméter híján) megdőlt a valaha mért legkisebb érték is, 52 centiméteres vízállással. A kettő között mindössze 1 év és 11 nap telt el – tették hozzá.  A következő csúcsérték 2006 tavaszán született, az április 4-én bekövetkezett 860 centiméteres tetőzéssel. Az ezt követő évek átmenetileg rekordoktól mentesek voltak, bár 2010-ben a legnagyobb, 2011-ben pedig a legkisebb vízállást igencsak megközelítették a vízszintek. Majd jött a már említett 2013, és egy újabb, minden eddiginél nagyobb árhullám vonult le a Dunán.

Az ezt követő években – egészen napjainkig – nem alakultak ki jelentősebb áradások a folyón. Az elmúlt 10 évben a vízállások a budapesti vízmércén egyetlen alkalommal sem érték el a 600 centimétert. Ez a tény az OVF szerint már önmagában is extrémnek tekinthető. Ugyanakkor – tették hozzá – negatív csúcsokat ez az időszak is tartogatott, 2018-ban a Duna Budapestnél kétszer is megdöntötte a valaha mért legkisebb adatot: október 17-én 41 centiméteren, vagyis az addigi minimumhoz viszonyítva 10 centiméterrel alakult alacsonyabban a vízszint, aztán október 25-én további 8 centiméterrel kisebb, 33 centiméteres vízállást észleltek. Öt éven belül tehát egyaránt megdőltek a legnagyobb és legkisebb értékek is.

Június 9-én reggel 8 órakor egyébként 282 centiméter volt leolvasható a fővárosban a Vigadó téri mércén. „A fentiekből látszik, hogy szélsőségek egyre gyakrabban és szélesebb skálán fordulnak elő. Bár az elmúlt évek inkább aszályról és vízhiányról szóltak, látható, hogy a Duna vízgyűjtőterületén bármikor kialakulhat olyan csapadékosabb időjárási helyzet, amelynek eredményeképpen az év bármeny szakaszában árhullámokkal kell megküzdeni a folyón” – fogalmaztak a vízügyi főigazgatóság közleményében. (MTI, fotó: Kovács Péter/OVF)

Finnország hamarosan szélenergiával fűt

Finnország hamarosan szélenergiával fűt

A Helsinkitől nem messze fekvő Vantaában hatalmas földalatti puffertároló épül a megújuló energiák számára. A szélenergiából származó többletenergiát például vízmelegítésre használják majd, amelynek hőjét szükség szerint a távfűtési hálózatba táplálják.   A finn...

Egy héten belül két Nobel-díjas tudós a Műegyetemen

Egy héten belül két Nobel-díjas tudós a Műegyetemen

A fizika és a kémia tudományának legkiválóbb művelői közül, két Nobel-díjassal Krausz Ferenccel és Ben Feringával is találkozhatnak az érdeklődők a BME-n május 11-és 16-án.   A BME egykori hallgatója és kutatója Krausz Ferenc 2024 május 11-én 16 órától tart...