A járműipar elektromos átállása és atomenergia-beruházások nélkül mindössze illúzió marad, hogy mai formájában megőrizhetjük a bolygót utódaink számára, mivel ezek nélkül nem lehetséges a klímacélok elérése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 8-án Abu-Dzabiban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető egy energiaügyi konferencia panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiegyensúlyozott megközelítésre törekszik, ugyanis a versenyképesség növelésének és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia. „Soha nem politikai vagy ideológiai kérdésként tekintettünk a zöld megállapodásra vagy célkitűzésekre, hanem annak módjaként, hogy miként óvhatjuk meg ezt a bolygót az utódaink számára” – fogalmazott. Kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek politikai kommunikációs haszonszerzés helyett pragmatikus és realisztikus stratégiákat kell kidolgoznia a valóság talaján állva, és le kell számolni azzal, hogy zöldnek lenni valamifajta politikai ideológiai elkötelezettséget jelent a környezet védelme helyett. Leszögezte: Magyarország egyike a világ azon kevesebb mint húsz államának, amely képes volt arra az utóbbi évek során, hogy gazdasági teljesítménye növelésével párhuzamosan csökkentse károsanyag-kibocsátását. Majd arról számolt be, hogy ezen stratégia részeként hazánk 2050-re klímasemlegessé válik, a nukleáris és napenergia-kapacitás bővítésével már 2030-ra karbonsemleges lesz az áramtermelés 90 százaléka, ami jelenleg 65 százalék.

Tudatta, hogy a mai 4500 megawattról 2050-re 12 000 megawattra emelik a napenergia-kapacitást, illetve 2000 megawattról 4400 megawattra az atomenergia-kapacitást. Szijjártó Péter az igazságos energetikai átállás témájában rendezett beszélgetésen arra figyelmeztetett, hogy a tehermegosztás nem nevezhető tisztességesnek, mivel azok az országok szenvednek legjobban a következményektől, amelyek minimálisan vagy egyáltalán nem járultak hozzá a klímaváltozáshoz, így a legnagyobb szennyezőknek sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. Kiemelte, hogy a globális károsanyag-kibocsátás 14 százaléka a közúti közlekedéshez kapcsolódik, így a járműipar elektromos átállása nélkül nincsen remény a Föld megóvására, anélkül nem lehetséges a klímacélok elérése, ezért a fejlett országoknak együtt kell dolgozniuk ezen megújulás sikerén. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Magyarország nagy felelősséget vállal e téren, miután már ma is a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, és lényeges találkozási pontjává vált a szektor nagy keleti és nyugati vállalatainak. A miniszter ezután kijelentette, hogy nukleáris energia nélkül „illúzió, álom marad a zöld célok elérése”, enélkül nem lehetséges elegendő áramot termelni a lakosság és az ipar számára fenntartható módon.

Az atomenergiát olcsó, biztonságos és környezetbarát energiatermelési módnak minősítette, amellyel az államok függetleníthetik magukat a szélsőségesen kilengő nemzetközi energiapiacoktól. Majd azt is hangoztatta, hogy a paksi bővítés mintegy 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását és 3-3,5 milliárd köbméternyi földgáz felhasználását teszi elkerülhetővé évente. Aláhúzta, hogy mindezen előnyök ellenére is küzdeni kell a nukleáris energiával szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen az Európai Unióban, így egyes tagállamok akadályokat próbálnak gördíteni a jelenleg is zajló paksi beruházás elé is. Ennek kapcsán közölte: tisztességtelen támadás Magyarország szuverenitása ellen az, hogy a német kormányzat a korábbi megállapodások dacára nem engedélyezi a Siemens Energy számára a paksi irányítástechnika leszállítását. (MTI, fotó: FB/Szijjártó Péter)