A magyarok innovatívak, ezt az eredmények is mutatják, például az, hogy 2010 óta duplájára nőtt a kutató-fejlesztők száma, ami az EU-n belül a legjobb eredmény – jelentette ki Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Joint Venture Szövetség – Innovációra Magyar! konferenciáján április 21-én a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, Budapesten.

Hozzátette, a kormány azt szeretné, hogy Magyarországot az EU-ban a 10 legjobb innovátor között tartsák számon, és világszinten a TOP 100-ban legyen legalább egy, uniós szinten három magyar felsőoktatási intézmény 2030-ra. A kormány céljai közül megemlítette még az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztők számának emelését, a jelenlegi 6 ezerről 9 ezerre, illetve azt, hogy 2030-ra legyen 8-10 „unikornis”, azaz olyan startup, amely legalább 1 milliárd dolláros értékelést ért el. Az is szerepel a célkitűzések között, hogy nagyvállalatok mellett a kkv-k is nagyobb részt vállaljanak az innovációból, az legyen része legalább minden harmadik magyar kkv-tevékenységének – ismertette. Elmondta, hogy 2021-ben a GDP 1,64 százalékát fordították innovációra Magyarországon, és hangsúlyozta, hogy az innovációs költés arányát nem csak tartani, de emelni is kell. Az eredmények között említette az egyetemi rendszer megváltoztatását annak érdekében, hogy a gazdasággal még szorosabb legyen az oktatás kapcsolata, és úgy vélte, ez is javította az innovációs teljesítményt. A 120 éve született Neumann János elött tisztelegve feladatnak nevezte, hogy a magyar kutatók az akkori elnevezésükkel most is „marslakók legyenek”, akik beindítják, megerősítik a magyar kutatást és innovációt. Tovább erősítik az innovációt, tovább dolgoznak azon, hogy az egyetemeket összekapcsolják a meghatározó gazdasági szereplőkkel, és az innovációs ökoszisztéma erősödjön – mondta.

Szászi István, a Bosch-csoport magyarországi és adriai régiójának vezetője szerint hosszú úton kell végigmenni rengeteg újítással, hogy a kitűzött célokat elérjék. A Bosch központjában rengeteg innovációt dolgoztak ki, viszont az autóiparnak ennél több kell, meg kell például teremteni a fenntartható autóipart, és válaszolni kell az önvezetési technológia kihívásaira – hangsúlyozta. Szerinte az új koncepciójuk modell lehet más iparágaknak, a mezőgazdaságnak vagy a gyógyszeriparnak is. Ez olyan startup-ökoszisztéma megvalósítását jelenti, amelyben közösen dolgoznak a startupok, az egyetemek, a kormányzat és az ipari szereplők. Hozzátette: Ma a magyarországi startupok nem tartoznak a világ élvonalába, egyetlen unikornist tudott felmutatni az ország, aminek egyetlen oka, hogy hiányoznak az úgynevezett deep-tech startupok, amelyek hosszabb tudományos kutatást, mérnöki innovációt igénylő termékeket vagy szolgáltatásokat kívánnak megvalósítani. Az ilyen vállalkozások adhatnak megoldást az önvezető autózás és az elektromobilitás legnagyobb kérdéseire is. Ehhez kell a kormányzat és az ipari szereplők támogatása – jelentette ki.

A Joint Venture Szövetség idén második alkalommal rendezi meg az Innovációra Magyar! Interaktív Konferenciáját. A szervezők bemutatják a legújabb vállalati innovációkat, a legnagyobb magyar sikereket, a kormányzat által támogatott programokat, és az aktuális hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségeket az innováció területén. A konferenciát Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központjában, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszán tartották. (MTI)