11° C
Ma 2024. február 27., kedd, Edina napja van.
11° C
Ma 2024. február 27., kedd, Edina napja van.
Saját villamosenergiát termel a Magyar Suzuki

Saját villamosenergiát termel a Magyar Suzuki

A Suzuki esztergomi gyárában saját napelemparkot adtak át, a közel 800 millió forintos beruházás a vállalat éves energiaszükségletének 6-7 százalékát fedezi – közölte a cég kommunikációs vezetője február 26-án.   Bonnár-Csonka Zsuzsanna tájékoztatása szerint a...

Megkezdődött az Esztergomot védő új gát építése

Megkezdődött az Esztergomot védő új gát építése

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megkezdte az Esztergomot védő új gátrendszer első ütemének megvalósítását, amelynek során másfél kilométernyi árvízvédelmi rendszer épül ki a Prímás-szigeten – közölte a szervezet szóvivője.   A sziget városiasabb területén, a...

Fenntarthatósági fordulatra van szükség

ápr 17, 2023 | fókusz

A fenntarthatósági fordulat szükségességéről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának április 17-i adásában Kőrösi Csabával, az ENSZ Közgyűlés elnökével.

 

Kőrösi Csaba a beszélgetésben – amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztón is – kiemelte: hosszú tárgyalások eredményeképpen született meg a 17 fenntarthatósági cél. Az elnök ugyanakkor nem a korábban kitűzött változtatási folyamatok továbbvitelét, hanem új irányok kijelölését, minőségi ugrásokat szorgalmaz. Ezek közül a legfontosabb a klíma és vízpolitika egyesítése nemzeti és globális szinten. Kőrösi Csaba értékelése szerint nem jó a helyzet, mert a válságjelenségek felgyorsulnak, az ásványkincsek kimerülése, a klíma szerkezetének megváltozása is gyorsul, és mélyül a vízválság is. A kihívások egyre jobban halmozódnak, ezért ugyanazt már nem lehet tenni, jelentős változást kell elérni. „Útelágazó van, ahol dönteni kell” – mondta.

Áder János rámutatott, hogy már most két és félmilliárd ember él vízhiányos területen, 2050-ben az akkori népesség fele fog majd vízhiányos területen élni. A népesség növekedésével a vízfogyasztás kétszeresével, az energiafogyasztás pedig háromszorosával nő. Legalább 30 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a megnövekedett népesség igényének kielégítéséhez, viszont ehhez nincs már elegendő mennyiségű, könnyen hozzáférhető felszíni édesvíz – mutatott rá Áder János. Kőrösi Csaba azzal folytatta, hogy 2040-ben az akkor előállítandó gabona 40 százalékát olyan területen kellene megtermelni, amelyik akkor már súlyos vízhiánnyal néz szembe, ezért rendkívül nagy minőségi ugrást kellene tenni. Áder János hangsúlyozta, hogy a víz mennyisége a Földön állandó, viszont a körforgása – párolgás, csapadékképződés, lecsapódás – megváltozott, felgyorsult, és kiszámíthatatlanabbá vált. Ennek jelei az egyik oldalon hatalmas esőzések, a másik oldalon súlyos károk, aszály, és vízhiány – mondta. A vízügyi fordulat eléréséhez Kőrösi Csaba szerint globális és nemzeti szinten integrált vízpolitika szükséges, döntéshozatalkor a klíma- és vízszempontokat együttesen kell figyelembe venni. Az adatbázisokat is integrálni kell az elnök szerint, 2030-ra tervezik megalkotni a globális vízügyi információs rendszert. A meteorológiában, a vízgazdálkodásban külön működnek nagy adatbázisok, ezeket kell összehangolni. Ebből globális központot terveznek létrehozni, az adatok szolgáltatása, megfelelő minőségben, nemzeti szintről történne – ismertette.

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy 2027-ig létrehoz az ENSZ egy globális korai előrejelző rendszert, ami a természeti katasztrófák kivédésében segíthet. Egy-egy nagy erejű katasztrófa, ciklon, hurrikán egyre nagyobb pusztítással jár, ezek veszélyét minél hamarabb ismernie kell a lakosságnak, hogy felkészülhessen rá. Áder János megemlítette, hogy a katasztrófák Pakisztánban 35-40 milliárd dollárnyi kárt okoztak, ami tetemes összeg az ország nemzeti összterméke és az újjáépítés szempontjából.

Forradalmi változás kell az élelmiszertermelés, az energiatermelés és a vízfelhasználás területén – hangsúlyozta Kőrösi Csaba –, mivel a világon jelenleg az élelmiszertermelés az élelmiszerfeldolgozással együtt fogyasztja el a rendelkezésre álló édesvízkészlet nagyjából 85 százalékát. Mivel 2050-re legalább 30 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a népesség ellátásához, ezen változtatni kell. A mezőgazdasági és az energiatermelési technológiák, illetve víz újrafelhasználásának együttes újragondolása szükséges, ami stratégiai váltást jelent – húzta alá. A mainál sokkal nagyobb létszámú és sokkal elmélyültebb tudású szakembergárda gyors kinevelését szorgalmazta az elnök a célok eléréséhez. Kitért arra, hogy az ENSZ-ben 32 ügynökség foglalkozik a vízzel, vízügyekkel, gyakran egymás versenytársai egy adott területen, miközben nincs egységes stratégia. Azt javasolták a főtitkárnak, hogy a szerteágazó rendszerre egységes rendet, egységes irányítást dolgozzanak ki, és nevezzenek ki vízügyi ENSZ-képviselőt. (MTI)

Saját villamosenergiát termel a Magyar Suzuki

Saját villamosenergiát termel a Magyar Suzuki

A Suzuki esztergomi gyárában saját napelemparkot adtak át, a közel 800 millió forintos beruházás a vállalat éves energiaszükségletének 6-7 százalékát fedezi – közölte a cég kommunikációs vezetője február 26-án.   Bonnár-Csonka Zsuzsanna tájékoztatása szerint a...

Megkezdődött az Esztergomot védő új gát építése

Megkezdődött az Esztergomot védő új gát építése

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megkezdte az Esztergomot védő új gátrendszer első ütemének megvalósítását, amelynek során másfél kilométernyi árvízvédelmi rendszer épül ki a Prímás-szigeten – közölte a szervezet szóvivője.   A sziget városiasabb területén, a...