18° C
Ma 2024. június 17., hétfő, Laura, Alida és Alina napja van.
18° C
Ma 2024. június 17., hétfő, Laura, Alida és Alina napja van.
Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...

Februári mérnök-kalauz

jan 30, 2023 | história

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 februárjában.

 

175 éve született Kordina Zsigmond mérnök

A lengyelországi Nowy Saczban, 1848. február 1-én született (1848-1894) gépészmérnök, mozdony-szerkesztő. Lakatos-mesterből lett mérnök. Az Osztrák Államvasutak gépgyárában Charles Haswell lokomotívszerkesztő mellett képezte magát rajzolóvá, majd szerkesztőmérnökké. 1881-ben nevezték ki főmérnöki beosztásban a MÁVAG lokomotívosztályába a szerkesztőiroda főnökévé. E beosztásában ő teremtette meg a hazai mozdonygyártást. A növekvő üzemi követelményeknek mindenben megfelelő újszerű szerkezeti megoldású mozdonyaival – elsősorban a kompaund lokomotívokkal – nemzetközi elismerést vívott ki a magyar gépgyártásnak. Egyik legkiválóbb alkotása a ma is legtipikusabban magyar mozdonyként ismert II e. osztályú (222) mozdony. Munkássága elismeréséül kereskedelmi felügyelővé, majd a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG) helyettes igazgatójává nevezték ki. Mozdonyait több cikkben ismertette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében.

130 éve született Lánczos Kornél fizikus

Székesfehérváron, 1893. február 2-án született Lánczos Kornél (1893-1974) matematikus, fizikus, egyetemi tanár, az egyik legnagyszerűbb, de sajnos kevéssé ismert tudós, aki mind a fizikában, mind a matematikában maradandót alkotott. A budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetemen matematika–fizika szakon tanult, s a korabeli magyar fizika és matematika két legnagyobbjának, Eötvös Lorándnak és Fejér Lipótnak is a tanítványa volt. Ezt követően Tangl Károly tanársegédje lett a Műegyetem fizika tanszékén. Doktori értekezését 1919-re készítette el az elektromágnesség térelméletéről. Ezután Freiburgban, a Majna menti Frankfurtban, majd a berlini egyetemen folytatta kutatásait. Berlinben szoros munkakapcsolatba került Albert Einsteinnel, kapcsolatuk személyes barátsággá mélyült. A harmincas években Angliába, majd az Amerikai Egyesült Államokba ment. Az USA-ban egyetemi professzorként (matematika-fizika) oktatott és az ANSI (American National Standards Institute) matematikusaként, a Boeing kutatómérnökeként is dolgozott. Az 1950-es években tért vissza Európába. Élete végéig az írországi Dublinban dolgozott. Az 1970-es években többször hazalátogatott, előadásokat tartott, portréfilmet készített vele a Magyar Televízió, s néhány fontos munkáját magyarul is kiadták. Tudományos tevékenysége a relativitáselmélettel kapcsolatos kutatásokkal indult. Eredményei az úgynevezett egységes térelmélet, tehát a gravitáció és az elektro-dinamika egységesítése szempontjából épp olyan jelentősek, mint a nemlineáris gravitációs térelmélet és a mozgástörvények kapcsolatának kiderítésében. Vizsgálatainak másik iránya a kvantummechanika matematikai apparátusának kidolgozása. Az integrálegyenletek elméletének oldaláról közelítette meg a sajátérték-problémát. A modern analízis gyakorlati kérdései is érdekelték. Kidolgozta a gyorsan konvergáló – egy állandó értékhez meghatározott törvényszerűség szerint közelítő – eljárások elméletét, melyek hasznossága csak évek múltán, a program-vezérelt számítógépek megalkotásakor igazolódott.

130 éve született Juhász Kálmán János mérnök

Csapon, 1893. február 4-én született Juhász Kálmán János (1893-1972) gépészmérnök, egyetemi tanár. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1914-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet, ugyanitt avatták 1965-ben a műszaki tudományok t. doktorává. Kutatási területe a motormechanika volt. Vezető tervezőmérnök volt Hamburgban, majd a torinói Fiat-művek kutatómérnöke lett. 1925-27. között főmérnök volt a budapesti Gamma-gyárban, és szakértő a kereskedelemügyi minisztériumban. 1927-ben az USA-ban telepedett le, ahol egyetemi előadó, tanársegéd, docens lett, majd a műszaki kutatások professzora a Pennsylvania Állami Egyetemen. Kutatási területe a motormechanika, fűtőanyag-problémák volt. Egy jelzőkészüléket is kifejlesztett a gyorsvonatok részére.

 

125 éve született Hornung Andor mérnök

Budapesten, 1898. február 5-én született Hornung Andor (1898-1974) gépészmérnök. Budapesti Széchenyi István Főgimnáziumban 1916-ban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte, gépészmérnöki diplomáját 1922-ben szerezte. Ezután a Ganz Vagon- és Gépgyár Kutató és Fejlesztő Osztályának munkatársa, Jendrassik György (1898-1954) gépészmérnök, feltaláló csoportjában dolgozott. Főképpen a nagynyomású nyersolajmotorok technológiai kérdéseivel foglalkozott. Fő szakmai területe a köszörülés és a köszörűkorong-gyártás volt, ennek fejlesztésével foglalkozott a Ganz-gyárban, a Vasipari Kutató Intézetben, a Gépipari Technológiai Intézetben és a Gépipari Tudományos Egyesületben is.

 

Rádiótechnikai fegyvernem napja

Az először 1994-ben megtartott rádiótechnikai napon a szakemberek arra a bravúrra emlékeztek, hogy Bay Zoltán (1900-1992) fizikus, feltaláló, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója, laboratórium-vezetője és neves szakemberekből álló kutatócsoportja 1946. február 6-án saját fejlesztésű radarral, – a világon akkor egyedülálló eljárással – megmérte a Föld és Hold közötti távolságot. A feladat nehézségét az adja, hogy a radaregyenlet szerint a visszaérkező jel teljesítménye a távolság negyedik hatványával csökken, ezért a kb. 380.000 km-es Föld–Hold-távolságot oda-vissza megtett rádiójel annyira legyengült, hogy nem lehetett kiszűrni a zajból. Bay Zoltánék úgy oldották meg ezt a feladatot, hogy egy periodikusan ismétlődő jelsorozatot bocsátottak ki, a visszaérkező jeleket összegezték, és az így felerősödött jel már mérhetővé vált. Mivel az adóberendezésük teljesítménye korlátozott volt, az impulzusok hosszabbításával növelték a kisugárzott energiát, de emiatt pontos távolságmérést még nem tudtak végezni. E kiváló esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének, és a rádiótechnikai fegyvernem napjának.

 

100 éve született Farkasdy Zoltán mérnök

Budapesten, 1923. február 7-én született Farkasdy Zoltán (1923-1989) Kossuth-, és kétszeres Ybl-díjas építészmérnök, egyetemi oktató, majd tanár és szakíró, a II. világháború utáni építészetünk egyik legfontosabb alakja. 1945-ben, építész diplomájának megszerzése után két éven át Dániában bővítette ismereteit olyan neves mestereknél, mint például Jorn Utzon, a világhírű sidney-i opera későbbi tervezője. Hazatérte után tapasztalatainak jó ideig nem sok hasznát vehette: a szocreál lett az egyetlen megengedett stílusirányzat az építészetben is. Farkasdy Janáky Istvánnal közösen tervezte az újonnan létesített miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületeit, majd a budapesti Műegyetem Stoczek utcai tanulmányi épületét (képünkön). Már önálló munkája a Zugligeti úti Iparművészeti Főiskola, amely kiemelkedik a hatvanas-hetvenes években tömegével épített jellegtelen iskolaépületek közül. Pályájának fontos, 1986-ban Kossuth-díjjal jutalmazott teljesítménye volt a budai Várban megvalósult foghíjbeépítés. Az épületek egy része elismerést, egyes elemei vitát váltottak ki; az utóbbiak közé tartozott a Dísz tér 8. alatti szalagablakos homlokzatú ház, míg az Úri utca 32-ben a gótikus és barokk elemek harmonikus beillesztését az új környezetbe a szakemberek bravúrosnak tartják. Példaértékűként emlegetik az új egészségügyi létesítmények között a dunaújvárosi kórház kerámia homlokzatú, T-alaprajzú tömbjét. A Normafa melletti Olimpia szállót Ybl-díjjal jutalmazták. 1970-től kezdve, egy súlyos betegségből való felépülés után Farkasdy Zoltán élete utolsó szakaszát, közel két évtizedet a tanításnak szentelt a Műegyetem Középület-tervezési tanszékén.

75 éve született Mojzes Imre mérnök

Kalocsán, 1948. február 8-án született Mojzes Imre (1948-2009) villamosmérnök, műegyetemi tanár. 1972-ben diplomázott a Moszkvai Energetikai Egyetem Villamosmérnöki Karán. A műszaki egyetemi doktori címet 1979-ben, a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot 1980-ban, a műszaki tudomány doktora fokozatot, illetve DSc címet 1988-ban érte el. Mindhármat a félvezető eszközök témaköréből. Egyetemi tanárrá 1991-ben nevezték ki. 1972-1973-ban, a TUNGSRAM Rt.-ből indult, műszaki ügyintézőként. 1973 és 1991 között, az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében (MFKI) tudományos munkatárs, osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, főosztályvezető, végül igazgatóhelyettes lett. 1975-1987 között óraadó az ELTE TTK-n, majd 1991-től a BME egyetemi tanára. 1992 és 1995 között ő vezette az Elektronikai Technológiák Tanszéket. 1995-1999 között a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Anyagtudományi és Technológiai intézetének (BAY-ATI) tudományos igazgatója volt. 1999-2000-ben a Miniszterelnöki Hivatalban évszámkezelési kormánybiztosként a 2000. évi dátumváltás számítástechnikai problémáinak megoldását felügyelte. Szakmai tevékenysége a vegyület-félvezetőkből készült optikai, mikrohullámú eszközök fizikája, technológiája, ezek alkalmazása. A mikrohullámú méréstechnika, érzékelők, fém-félvezető átmenet volt fő tematikája. Az ő irányításával fejlesztette ki az MFKI a nagyfrekvenciás tranzisztorcsaládját. Hazánkban elsők között Mojzes Imre fordult a nanotechnológia felé. Elnöke volt a Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület Mikroelektronika Szakosztályának.

 

130 éves Bánki-Csonka-féle karburátor szabadalma

Sok százmillió benzinmotoron ma is olyan karburátor van, amely alapgondolatával Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár és Csonka János (1852-1939) feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök, műhelyvezető ajándékozták meg a világot, és 1893. február 11-én, a már két évvel korábban kezdett kísérletek alapján, gyártásra éretten közösen adták be a por­lasztót is tartalmazó Újítások petróleum-motorokon című szabadalmi igényüket.  1893. augusztus 17-én Franciaországban Wilhelm Maybach is szaba­dalmat jegyeztetett be egy hasonló találmányra, de később egy Bánki Donáthoz írt levelében Maybach elismerte a magyar feltalálók elsőségét. Magyar porlasztó felhasználásával készült a Bánki–Csonka-motor, amelyet a Ganz-gyár az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budapes­ten megrendezett előadásainak keretében mutatott be még 1893-ban. Ez egy négyütemű, álló henge­res, automatikus csőgyújtású benzinmotor volt. A motor legnevezetesebb alkatrésze tehát a vilá­gon elsőként általuk készített és szabadalmaztatott találmány: a porlasztó volt. A Bánki–Csonka-motorok az akkori idők legtökéletesebb, leggaz­daságosabb és legmegbízhatóbb motorjai voltak, amelyek fél évszázadon át segítették – elsősorban –a mezőgazdasági gépipart.

 

125 éve született Szilárd Leó fizikus, feltaláló

Budapesten, 1898. február 11-én született Szilárd Leó (1898-1964), a fizika és a biofizika nemzetközileg elismert tudósa, az atomreaktor egyik megalkotója volt. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta; Albert Einstein, Max Planck, Max von Laue (1879-1960) Nobel-díjas fizikus, Erwin Schrödinger (1887-1961) Nobel-díjas fizikus és az akkor bontakozó atomfizika hatására kezdett a fizikával foglalkozni. 1929-ben Berlinben írta érdekes dolgozatát Entrópia csökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására címmel. Ebben tisztázta az értelem információ-termelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését, ami a későbbiekben az informatika és az agykutatás kiindulópontja lett. Ebben az időben több szabadalma is született, az egyiket, amely egy új típusú hűtőszekrényre vonatkozott, Albert Einsteinnel közösen dolgozták ki. 1933-ban költözött Angliába, ahol Ernest Rutherford (1871-1937) Nobel-díjas fizikus egyik előadása keltette fel érdeklődését a rádioaktivitás és az atomenergia felszabadításának lehetősége iránt. A harmincas években fokozódó fenyegetettség hatására az Amerikai Egyesült Államokba (USA) távozott. Az urán maghasadásával kapcsolatos kísérleteit New Yorkban, a Columbia egyetemen kezdte; biztatására Enrico Fermi és tőlük függetlenül Párizsban Fréderic Joliot-Curie (1900-1958) Nobel-díjas kémikus is ellenőrző kísérleteket végeztek; ezek igazolták Szilárd Leó eredményeit, illetve sejtéseit. Értesülve a németek atombomba-kísérleteiről, Albert Einsteinnel és Wigner Jenővel együtt Franklin D. Roosevelt USA elnökhöz fordultak és meggyőzték az atombomba kutatás szükségességéről – ebből alakult a Manhattan-terv, amelyben a reaktortervezés Enrico Fermi és Szilárd Leó, a kémiai problémák megoldása Wigner Jenő, a matematikai számítások elvégzése Neumann János feladata volt. A háború után az atomreaktor szabadalmát Szilárd Leó és Enrico Fermi kapták meg. 1944-ben Szilárd Leó és Teller Ede megpróbáltak fellépni az ellen, hogy az atombombát emberek ellen vessék be, azonban ezt nem sikerült megakadályozniuk. Szilárd Leó a hidegháborús időszakban is törekedett minden energiáját latba vetve harcolni a nukleáris fegyverkezési verseny ellen – ez ügyben még Nyikita Szergejevics Hruscsovval is levelezett. Komoly szerepe volt a Washington-Moszkva „forró-drót” létrejöttében is. A II. világháború után Szilárd Leó biológiával kezdett foglalkozni; őt tekintik a biofizika atyjának. Érdeklődése kiterjedt a radiobiológia, molekuláris biológia, enzimszabályozás és mikrobiológia területére. Chicagóban lett a biofizika professzora, majd a kaliforniai Salk intézetbe ment. Amikor szervezetét megtámadta a rák, maga tervezte meg radiológiai kezelését. Betegségét is arra használta fel, hogy új gyógyászati eljárást dolgozzon ki: a radioterápiát. Az idő múltával változott Szilárd Leó tevékenységének megítélése is. Nobel-díjat ugyan nem kapott, de 1958-ban átvette az Einstein-díjat, majd 1960-ban elnyerte az atomenergia békés felhasználásáért folytatott munkásságáért a washingtoni tudományos akadémia Atoms for Peace Award (Atom a békéért) díját.

120 éve született Brunauer István kémikus, mérnök

Budapesten, 1903. február 12-én született Brunauer István (1903-1989) kémikus, vegyészmérnök, egyetemi tanár. 1921-ben, 18 éves korában ment ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Columbia Egyetemen szerzett kitüntetéses oklevelet kémiából, majd a George Washington Egyetemen végzett diplomás vegyész-mérnökként. A Ph.D. tudományos fokozatát a Johns Hopkins Egyetemen szerezte meg 1933-ban, miközben az Agrárminisztérium egyik kémiai kutató laboratóriumában dolgozott, Paul H. Emmett munkatársaként. Nitrogén molekulák vasfelületen történő adszorpcióját vizsgálták, kísérleti eredményük elméleti hátterét az 1935-től a Washington Egyetemen oktató és kutató Teller Ede (1908-2003) atomfizikus fejtette meg. 1938-ban publikálták közösen az azóta neveik kezdőbetűivel idézett „BET-elméletet”, a Langmuir-elmélet egyfajta kiterjesztését. Pearl Harbor, az USA 1941 végi hadba lépése után bevonult a haditengerészethez, ahol egy robbanóanyag-kutató csoport tagjaként még Albert Einstein (1879-1955) Nobel-díjas elméleti fizikust is sikerült a torpedó-fejlesztésbe bevonnia. E kutatás során került kapcsolatba John Bardeen (1908-1991) Nobel-díjas fizikussal, Neumann János (1903-1957) matematikus, informatikussal és George Gamov (1904-1968) fizikussal. A háború után többször járt Magyarországon, amivel felkeltette az amerikai haditengerészet gyanúját és 1951-ben meg is szűnt tanácsadói állása. Kémiai kutatóként azonban tovább folytathatta munkáját különféle kutatóintézetekben, az amerikai Potsdam Clarkson egyetemén pedig a kémiai tanszék vezetője lett. Ma már egy róla elnevezett díj őrzi emlékét ezen az egyetemen. (Képünkön Einstein Brunauernek írt levele)

150 éve született Láng Gusztáv mérnök
Budapesten, 1873. február 15-én született Láng Gusztáv (1873-1960) gépészmérnök, ipari vezető, aki az apja, Láng László (Ladislaus Lang) munkás-vállalkozó alapította Láng-gyár vezetője volt 1911-től egészen az 1948. márciusi államosításig. Őt ugyan jobban érdekelte volna a mezőgazdaság és kiváltképpen a lovak, de nem volt mese, egyetlen fiúként neki kellett tovább vinni a Láng céget. Ő már persze diplomás mérnök lett. Bécsben és Berlinben tanult, és, miként apja, ő is bőséges tapasztalatokat szerzett külhonban, mielőtt részt kapott a gyár vezetésében. Ő volt a jövő embere. Nem patriarchális főnök, hanem hűvös modorú, zárkózott, céltudatos technokrata-menedzser. A századforduló előtti években már elsősorban ő intézte a cég exporttevékenységét. Bedolgozta magát az orosz piacra, még a nyelvet is megtanulta. Láng Gusztáv a húszas évektől a legtekintélyesebb személyiségek közé tartozott a nagyvállalkozók körében. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesületének elnökévé és a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökévé is megválasztották. Az 1900-as párizsi világkiállítás fordulatot hozott a cég életében. Elsősorban nem azzal, hogy ott nagydíjat nyertek, hanem azzal, hogy Láng Gusztávot ott lelkesítette föl a Zoelly-féle gőzturbina. Azzal a meggyőződéssel érkezett haza, hogy a Láng Gépgyár jövőjét a gőzturbinára és a diesel motorra kell építeni. A gőzturbina ekkor indult világhódító útjára. Ekkor vált Heinrich Zoelly jóvoltából gazdaságos, a hagyományos gőzgépnél sokkal hatékonyabb erőgéppé. Magyarországon a Láng-gyár készített először dízelmotort vasúti vontatásra.

 

130 éve szólalt meg Budapesten a telefonhírmondó

Évtizedekkel a rádió feltalálása előtt is történtek csodák Budapesten. 1893. február 15-én szólalt meg a világon először a Telefonhírmondó szórakoztató- és információs műsora. Puskás Tivadar világlátott ötletgazda és Szmazsenka Nándor magyar mérnök, a budapesti telefonhálózat igazgatója a világon először létesítettek egy olyan központi elosztású médiarendszert, amelyben egy központból tetszőleges számú hallgatót folyamatosan láttak el hírekkel és műsorokkal. A technikatörténet iránt érdeklődők számára nem árulunk el újdonságot, hogy 2012 óta Budapesten, a Benczúr utca 27. szám alatt található a Postamúzeum, ahol nagyon sok érdekes tárgy, korabeli eszköz és eredeti irat tekinthető meg, melyek közül az egyik legnevesebb a telefonhírmondó. Mire használták a telefonhírmondót? – A „Beszélő Újság” a sugárzott rádiószolgáltatás elődje volt. Puskás felismerte azt, hogy a telefonkészülék és a vezetékek lehetővé teszik a hírek továbbítását is, így egy hírmondó megalkotásán fáradozott. Edison szerint Puskás volt „aki a telefonközpont ötletét fölvetette”. A telefonhírmondót a világ nem ismerte el önálló találmányként, mert mások egyes elemeket már régen feltalálták és használták. A „Beszélő Újság” azonban egyedi ötlet volt. A Budapesten kiépült hírmondót, a telefonhálózat akkori igazgatójának, egy kiváló mérnök felfedezése tette használhatóvá. Szmazsenka Nándor kísérletezései során felismerte, ha a primer menetekre nem a szokásos áramkört kapcsolja, hanem a beszélő áramköre által – s egy másik orsóval – indított szekunder áramkört, az orsók akkor is megfelelnek feladatuknak. Ez a felfedezés lehetővé tette egy külön hálózat megépítését, ráadásul óriási megtakarítással a vezetékben, s már igazán tetszés szerinti áramkör bekapcsolásával. Ez a Puskás-Szmazsenka szerzőségű leírás, mint pótbejelentés megtalálható a Postamúzeumban őrzött Puskás-hagyatékban, így a hírmondó műszaki berendezésének megalkotóját az utókor nem felejtheti. Puskás Tivadar 49 évesen halt meg, az általa megalkotott Telefonhírmondó – alig több mint egy hónappal a beindulása után, 1893. március 16-án – közölte a szomorú halálhírét.

200 éve született Grossmann Ignác mérnök-fizikus
Göncruszkán, 1823. február 23-án született Grossmann Ignác (1823-1866) mérnök, fizikus, feltaláló, tanár. A prágai egyetemen matematikát és pedagógiát hallgatott. Tanári oklevelének megszerzése után 1847-től 1851-ig győrszigeti tanító volt. 1852-1854 között Budapesten a József Ipartanoda hallgatója volt. 1857-től a pesti kereskedelmi akadémia tanára lett. 1862-től telegráfmérnök lett a Pest-Losonc-Zólyom vasút-társaságnál. A német J. H. W. Geissler (1814-1879) mérnök, feltalálóval egy időben, de tőle függetlenül megalkotta a higanyos légszivattyút. Szakmai munkássága elismeréseképp több külhoni akadémia tagjává választotta.

 

60 éve tüntették ki Kármán Tódor mérnököt

Szőllőskislaki Kármán Tódor (1881-1963) magyar gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, rakéta-kutatással foglalkozó kutató 1963. február 18-án átvette az Amerikai Egyesült Államok (USA) elnökétől az United States National Medal of Science (USA Nemzeti Tudományos Érme) kitüntetést. E rangos szakmai elismerést ő kapta meg a világon elsőként. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC repülőgépcsalád létrejöttében. (Nyitóképünkön)

Az anyanyelv nemzetközi napja, az MSZT felhívása

A Földön az emberek több mint hatezer nyelvet beszélnek, melyeknek kb. a fele a veszélyeztetett nyelvek közé tartozik. 1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította, ezzel is igyekeztek a figyelmet a nyelvi sokszínűségre és az anyanyelv használatának fontosságára irányítani. Jelen kutatások szerint havonta két, őshonos lakosok által beszélt nyelv hal ki, Európában pedig akár ötven nyelv is eltűnhet a következő évtizedekben. Bár a magyar nyelvet nem fenyegeti az eltűnés veszélye, viszont jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedek során. A felgyorsult világ és az új kommunikációs eszközök voltak leginkább hatással az utóbbi időben nyelvünkre. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az anyanyelv használata és annak megóvása szabadság, öröm és felelősség egyszerre.
A téma kapcsán felvetődik a kérdés: miként kapcsolódik mindez a szabványokhoz / szabványosításhoz? 
A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) vezetői és szakemberei kiemelten fontosnak tartják, hogy a szabványalkalmazáshoz szükséges pontos és egyértelmű információközlés érdekében a közzétett európai és nemzetközi forrásdokumentumú magyar nemzeti szabványok közül minél több elérhető legyen magyar nyelven is. Ezért az MSZT dolgozói gondosan és alaposan, nagy idő- és energiaráfordítással foglalkoznak egy-egy szabvány szövegével, hogy minél inkább teljesíthessék ezt a célt. A szabványtárgyalások lehetőséget nyújtanak a szakértők számára a szabványalkalmazás / gyakorlat során felmerült kérdések megvitatására, a szakkifejezések tisztázására és a terminológiai egységesítésre, ill. szükség esetén teljesen új meghatározások bevezetésére. Az utóbbi időben az egyes szakterületek szabványtárgyalásain csökkent az aktív részvétel. Mivel ezek a szabványtárgyalások nagyban elősegíthetik, ill. megkönnyíthetik a szabványalkalmazó, így a műszaki szakemberek (tervező, szakértő, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) munkáját, ezért az MSZT kéri az egyes területek szakértőit és a tagszervezetek által delegált tagokat, hogy éljenek e lehetőségekkel és minél szélesebb körben vegyenek részt egy-egy szabvány-tárgyaláson, hogy a magyar nyelvű változatok végső formája mindenki megelégedésére szolgálhasson és pontosan tükrözze az adott szakterület nyelvi és szakmai sajátosságait! Bővebb infó: www.mszt.hu

 

100 éve született Bodolai István meteorológus

A Zemplén vármegyei Körömben, 1923. február 23-án született Bodolai István (1923-1979) meteorológus. 1942-ben lépett az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet (OMFI) kötelékébe. Az itt kapott állami viszontszolgálati ösztöndíj segítségével beiratkozott a budapesti Tudományegyetem matematika-fizika tanári szakára. Az ösztöndíjért cserében szinoptikus észlelést végzett az intézetben, hasonlóan korábbi kollegáihoz. Az egyetem befejezése után hamarosan a meteorológia tudományterületén az első levelező aspiráns lett és már 1954-ben elnyerte a fizikai tudományok kandidátusa fokozatot. Disszertációjának témája a konvektív zivatarok aerológiai-szinoptikai vizsgálata. Kritikának vetette alá a légtömegelemző módszert, ami különösen a zivatarkeletkezés szinoptikai feltételeire nem tudott kielégítő választ adni. Később az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Időjárási osztály, majd az Előrejelző- és Kutatófőosztály vezetője, a Központi Előrejelző Intézet igazgatója lett. A zivatarok meteorológiai tényezőinek és előrejelzési lehetőségének tanulmányozása terén alapvető munkát végzett. A front- és örvényképződés hidrodinamikai elméletének kifejtésével szerzett akadémiai doktori címet. A dinamikus meteorológia kérdése és az ún. mezoszinoptika egész életén át foglalkoztatták. Kezdeményezésére alakult az OMSZ Hidrometeorológiai szolgálata. 1953-tól tevékenyen részt vett az ELTE meteorológus-képzésében, a dinamikus és szinoptikus meteorológia oktatásával. Több ilyen tárgyú könyv és jegyzet szerzője. A MTA Meteorológiai Bizottságának elnökhelyettese és a szocialista országok légkörtani kutatásait koordináló bizottság elnöke is volt. A sikeres kutatásaihoz jelentősen hozzájárult felesége, Bodolainé Jakus Emma (sz. Nógrádverőce, 1927. okt. 29.) meteorológus, s több munkájuk közösen jelent meg. Bodolai István szakmai tevékenységéről csaknem teljes áttekintés található Bodolainé Jakus Emma: Magyar szinoptikus meteorológiai kutatások 1955-1995 című, 1996-ban az OMSZ által kiadott könyvben.

140 éve született Tantó Pál mérnök

Kecskeméten, 1883. február 25-én született Tantó Pál (1883-1963) mérnök. A felsőfokú tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Szakmai pályafutását a zalaegerszegi államépítészeti hivatalnál kezdte, majd rövidesen a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium hídosztályán működött, utóbb ennek vezetőjeként 1943-ban történt nyugalomba vonulásáig. Az I. világháború után az elpusztult közúti hidak helyreállítási munkáit irányította. Számos közúti híd építésében vett részt, többek közt a tiszaugi, polgári és szegedi Tisza-hidak építési, a budapesti Margit híd kiszélesítési és a győri Rába-híd építési munkálataiban. Ez utóbbi hazánk első hegesztett hidja volt. A 30-as években végzett munkái közül külön említést érdemel a Boráros téri és az óbudai Duna-hidak építésének lebonyolítása, továbbá a hegesztésnek a közúti hidaknál való bevezetése és fejlesztése, utóbb a lakihegyi antennatorony s a ferihegyi repülőtér megépítése. Nyugalomba vonulása után az Építéstudományi Intézetben a feszített beton- és a hegesztett acélszerkezetek fejlesztésével foglalkozott.

 

150 éve született ’Sigmond Elek mérnök

Kolozsvárott, 1873. február 26-án született ’Sigmond Elek (1873-1939) vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a korszerű talajtani kutatások megteremtője, nemzetközileg elismert művelője. 1895-ben a Műegyetemen vegyészmérnöki, 1898-ban a kolozsvári Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1899-1905 között, mint vegyész dolgozott a Magyaróvári Növénytermesztési Országos Kísérleti Állomáson. 1905-től 1907-ig Európában és USA-ban tanulmányozta a mezőgazdasági vegyipart. 1908-ban megszervezte a Műegyetem mezőgazdasági kémiai-technológiai tanszékét, amelynek 1910-ben ny. r. tanár lett. A Budapesten 1909-ben tartott I. Nemzetközi Agrogeológiai Konferencia szervezője, a Nemzetközi Talajtani Társulatnak egyik alapítója, 1910-től tagja, és a talajkémiai és szikestalaj-bizottság elnöke volt. Mint az Országos Chemiai Intézet vezetője, megszervezte a talajlaboratóriumokat, a talajvizsgáló hálózatot és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását. Kutatásai elsősorban a talajok jellegzetes tulajdonságainak és a szikes talajok vizsgálatára és termékennyé tételére irányultak. Önálló talajtani felfogását a klasszikus orosz talajtani iskola alapjaira támaszkodva alakította ki A talajok mezőgazdasági használhatósága szerint talajosztályozási rendszert dolgozott ki, a talajtípusokat eredetük alapján csoportosítva. Felsőoktatási tankönyve az Általános talajtan (1934) volt, amely négy évre rá angolul is megjelent. Tevékenységét külföldön is elismerték, a Nemzetközi Talajtani Társaság alapítója volt, számos hazai és külföldi elismerés, kitüntetés birtokosa. A Magyar Élelmezés-Ipari Tudományos Egyesület 1956-ban évenként kiosztásra kerülő ’Sigmond Elek-emlékérmet alapított.

 

90 éve született Kovács Győző mérnök

Szekszárdon, 1933. február 27-én született Kovács Győző (1933-2012) villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus, informatikatörténeti kutató, Hevesi Endre-díjas tudományos újságíró, aki tagja volt annak a csapatnak (MTA Kibernetikai Kutató Csoport), akik 1959. január 21-én „életet leheltek” az M3-ba, az első magyar elektronikus, digitális, program-vezérelt számoló(számító)gépbe. Pályakezdő mérnökként 1957 őszétől az MTA Kibernetikai Kutató Csoportban (KKCS) az első hazai elektronikus (csöves) számítógép, az M-3 építésén dolgozott. A gép megépítése után az M-3 gép üzemeltetését vezette a KKCS jogutódjaként alakult MTA Számítástechnikai Központban (MTA SZK). Résztvevője volt a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen (BKE) 1960-ban indított terv-matematikai közgazdász szak előkészítésében és az oktatásban is. 1963-ban részt vett az MTA SZK-ban, majd a BKE-en egy-egy URAL 2 számítógép üzembe állításában és a számítóközpontok kialakításában. Később, 2006-ban a BKE utódintézménye, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) díszdoktorrá avatta. 1967-1969-ben az Országos Vezetőképző Központ (OVK) ICL számítóközpontjának egyik létrehozója, majd vezetője volt. Ezt követően a Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) a Számítógép Laboratórium vezetője, majd 1982-től az első magyarországi PC-gyár, az SZKI által alapított Sci-L igazgatója volt. 1975-1985 között a NJSZT főtitkára, majd 1990-ig alelnöke volt. 1983-1990 között Könyves Tóth Pállal együtt megalapította és szerkesztette az első, havonta megjelenő számítástechnikai diáklapot, a Mikroszámítógép Magazint. 1984-ben megszervezte a Magyar Televízióban az első távtanulási tanfolyamot, a TV-BASIC-et, amelyen először lehetett távtanulási formában programozói képesítést szerezni – Nívódíjat kapott érte. 1984-ben Szekszárdon megalapította a Garay számítástechnika diákversenyt, melynek „élethossziglani” zsűri elnöke volt (halála után a verseny neve: „Nemzetközi Neumann Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny, az alapító Kovács Győző szellemében”). 1988-ban, a Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat (Számalk) vezető munkatársaként megalapította az első hazai távtanulási oktatási intézményt, az Országos Távtanulási Központot (későbbi nevén: Open Business School). 1989-ben felvették a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe (MÚOSZ). 1990-tól nyugdíjasként fáradhatatlanul és szünet nélkül előadásokat tartott, tudománytörténeti cikkeket és könyveket írt, konferenciákat szervezett és konferenciákon vett részt. Neumann János életének és munkásságának legalaposabb ismerője és emlékének ápolója. Az NJSZT Informatikatörténeti Fórumának (iTF) tiszteletbeli elnöke volt. A szegedi Informatikai Múzeum, valamint Informatika Történeti Múzeum Alapítvány (ITMA) kezdeményezője. Szerepe kiemelkedő volt az informatikai eszközök muzeális megőrzésében és azok informatikatörténeti népszerűsítésben.

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2023-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/

Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...