25° C
Ma 2024. június 22., szombat, Paulina napja van.
25° C
Ma 2024. június 22., szombat, Paulina napja van.
Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

A helyi OFIS Arhitekti stúdió által tervezett ljubljanai Villa Eternal Way impozáns bejáratát egy kiugró, látszóbetonból kialakított nyitott kubus alkotja. A ház megemelt bejárata a környék hagyományos szlovén épületeire utal, amelyeket a történelmi árvízveszély miatt...

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

Oklahoma város tanácsa jóváhagyta a Legends Tower, a kaliforniai AO építésziroda által tervezett szupermagas felhőkarcoló átminősítési kérelmét, amely ha elkészül, az Egyesült Államok legmagasabbja lesz: a tanács „korlátlan” magasságot hagyott jóvá a felhőkarcoló...

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumos jelenségek elsősorban az anyag legkisebb építőköveinek viselkedésében jelentkeznek. Ezek a parányi részecskék teljesen máshogy viselkednek, mint ahogy azt a hétköznapi életben megszoktuk. A kvantumos jelenségekre épülő kvantumtechnológia forradalmi...

Áder János: továbbra sem tiltották be a leginkább környezetszennyező bányászati technológiát

jan 30, 2023 | praxis

Bár a 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament több mint 90 százalékos többséggel elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, az Európai Bizottság nem tett eleget a felszólításnak, így még mindig használható a módszer, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetpusztító – hangsúlyozta Áder János korábbi köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában január 30-án.

 

A volt államfő felidézte, hogy éppen 23 éve, 2000. január 30-án egy romániai aranybányánál gátszakadás történt, amelynek következtében 100 ezer köbméter cianidos zagy került a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. Hozzátette, hogy a tározót mindössze egy évvel korábban adták át, tehát súlyos tervezési, engedélyezési és működtetési hibáknak is állniuk kellett a háttérben a rendkívüli időjáráson túl. A cianidos vegyületet ahhoz használják, hogy kinyerjék az aranyat a kőzetből. A zagy, amelyben benne marad a vegyület jelentős része, ülepítőkbe kerül – közölte. Áder János kiemelte, hogy a cianid mennyisége a Szamosban a megengedett 320-szorosa volt. Úgy értékelte, hogy a magyar vízügyi szakemberek bravúrt hajtottak végre a tiszai környezetpusztítás kezelésekor.

Közölte, hogy a Tisza-tó 93 százalékába nem jutott be a szennyezés, 13 holtágat teljesen megmentettek, megóvták a felszín alatti vízbázist, és senki sem halt bele a környezetpusztításba. Ugyanakkor halak, madarak, emlősök pusztultak el, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket. Magyarország perelte a szennyező román-ausztrál vállalatot, mintegy 30 milliárd forintra becsülve a kárát – idézte fel Áder János. Bár a pert az állam megnyerte, egy fillért sem kapott, mert a cég csődbe ment, Románia pedig nem állt helyt. Így „a szennyező fizet” uniós elvéből egyetlen fillér kártérítés sem következett Magyarországnak – hangsúlyozta a korábbi köztársasági elnök. Úgy vélekedett: időszerű lenne egyértelműbbé tenni a jogszabályokat, hogy ilyen esetben a szennyezést kibocsátó államnak helyt kelljen állnia. Románia úgy adott engedélyt a bányára, hogy nem ellenőrizte megfelelően annak létesítését – jegyezte meg. A volt államfő arról is beszélt, hogy sok szemét érkezik Magyarországra a Tiszán Romániából és Ukrajnából. Hivatali ideje alatt átadott egy gépsort, amely három éve tisztítja a folyót: már több mint 8 ezer köbméter hulladékot távolított el. Ebben az esetben azonban szintén sérül „a szennyező fizet” elve, hiszen Magyarország viseli a költségeket más államok helyett – mondta. Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a műsorban arról is beszélt, hogy hétfőtől, két héten keresztül, a BME és a MATE hallgatói közül 20+10 hallgató pályázhat havi 100 ezer forintos ösztöndíjra, amelyet 5 hónapig kapnak a diákok. A pályázatokat azoktól várják, akik a hidrológia, a víztudomány, a vízépítés, a vízgazdálkodás, az energetika és a mesterséges intelligencia területén folytatnak tanulmányokat. (MTI)

Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

A helyi OFIS Arhitekti stúdió által tervezett ljubljanai Villa Eternal Way impozáns bejáratát egy kiugró, látszóbetonból kialakított nyitott kubus alkotja. A ház megemelt bejárata a környék hagyományos szlovén épületeire utal, amelyeket a történelmi árvízveszély miatt...

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

Oklahoma város tanácsa jóváhagyta a Legends Tower, a kaliforniai AO építésziroda által tervezett szupermagas felhőkarcoló átminősítési kérelmét, amely ha elkészül, az Egyesült Államok legmagasabbja lesz: a tanács „korlátlan” magasságot hagyott jóvá a felhőkarcoló...

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumos jelenségek elsősorban az anyag legkisebb építőköveinek viselkedésében jelentkeznek. Ezek a parányi részecskék teljesen máshogy viselkednek, mint ahogy azt a hétköznapi életben megszoktuk. A kvantumos jelenségekre épülő kvantumtechnológia forradalmi...