13° C
Ma 2024. november 08., péntek, Zsombor napja van.
13° C
Ma 2024. november 08., péntek, Zsombor napja van.
Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter november 7-én Egerben, miután munkaértekezleten tárgyalt a város új polgármesterével, Vágner Ákossal. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya...

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

A Building Information Modeling (BIM) európai uniós szakemberek kétnapos szakmai találkozójának hazánk ad otthont. A KTI és az ÉMI szervezésében megvalósuló EU BIM Task Group workshop résztvevői a BIM nemzeti szintű bevezetésének tapasztalatait, valamint a BIM...

MTA: négy elemzés a közoktatás fejlesztésének feladatairól

dec 19, 2022 | egyetemes

A matematika, a természettudomány és az idegen nyelvek tanítása, digitalizáció az oktatásban: fejlesztési feladat van bőven, ezeket vázolták fel az adott területek vezető kutatói az Akadémián. A Közoktatási Elnöki Bizottság november 25-ei rendezvényéről készült videofelvételen látható tartalom alapján az MTA rövidesen állásfoglalásokat ad ki, amelyek követik a pedagógusok megbecsülésével kapcsolatban már korábban megjelent közleményt.

 

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) 2022-ben megkezdte a magyar közoktatás fejlesztésének távlati feladataival kapcsolatos elemzések elkészítését. Az egyes problémákat az adott területek vezető kutatói tekintik át. Elemzéseik lényegét a KEB közérthető formában megfogalmazott állásfoglalásokként folyamatosan közzéteszi. Az első ilyen állásfoglalás 2022. október 11-én jelent meg a pedagógusfizetésekről, egy napon az MTA Vezetői Kollégiumának állásfoglalásával.

A KEB által 2022. november 25-én, a Magyar Tudomány Ünnepén szervezett szimpózium a további készülő állásfoglalásokból négynek a háttérmunkálatait mutatta be: a matematika, a természettudomány és az idegen nyelvek tanításával, továbbá az oktatás digitalizációjával kapcsolatos elemzéseket.

Az előadások első része áttekinti a fő problémákat, a második rész pedig a rendelkezésre álló adatok, kutatási eredmények alapján megfogalmazható fejlesztési feladatokkal foglalkozik.

Az alábbi időkódokra kattintva közvetlenül elérhetők az egyes előadások felvételei az MTA Youtube-csatornáján:

0:00 | Intro

0:25 | Köszöntő, Zsolnai Anikó, az MTA doktora, a rendezvény levezető elnöke

1:30 | Bevezető gondolatok a rendezvényhez, Csapó Benő, az MTA doktora, a KEB elnöke

7:15 | A matematika tanítása, Csíkos Csaba, az MTA doktora, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet

39:17 |A természettudomány tanítása, Csapó Benő, az MTA doktora, a KEB elnöke

1:19:08 |Az idegen nyelvek tanítása és tanulása, Nikolov Marianne, az MTA doktora

1:51:48 |Digitalizáció az oktatásban, Molnár Gyöngyvér, az MTA Doktora, intézetvezető, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet

2:20:00 |Zárszó,
Zsolnai Anikó, az MTA doktora, a rendezvény levezető elnöke

2:27:20 | Kérdések, hozzászólások

 

AZ ELŐADÁSOK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓI

 

A matematika tanítása

Csíkos Csaba, egyetemi tanár, az MTA doktora

Korábban a matematika tanítása a magyar közoktatás egyik erőssége volt, diákjaink a nemzetközi felmérések élvonalában szerepeltek. A matematikatanítás fél évszázaddal ezelőtti megújulásának eredményei mára megkoptak, a tantervek és tanítási módszerek nem tartanak lépést a nemzetközi fejleményekkel. A 2000-től rendszeresen elvégzett PISA-felmérések szerint 15 éves tanulóink matematikai teljesítménye már az OECD-országok átlaga alatt van, és így az EU-országok alsó harmadának megfelelő szintet éri el. Különösen aggasztó a gyengén teljesítők magas aránya, az iskolatípus szerinti nagy különbségek és az növekvő esélyegyenlőtlenség. A problémák egy része a tantárgyi kereten túl, általánosságban is érvényes (tanulói és tanári óraszám, adminisztrációs terhek, motiválatlanság, szülői háttér, az integráció személyi és tárgyi feltételi), míg számos probléma speciálisan a matematika tanítását érinti (spirális vagy lineáris tananyag-felépítés, a számfogalom fejletlensége). A problémák megoldását segítheti a tanulók korai differenciált fejlesztése, melynek során középpontba kerülnek a matematika elsajátításához szükséges általános gondolkodási képességek, kiemelten a számolási készség, továbbá a geometriai tanulmányokat megalapozó térszemlélet. Később nagyobb hangsúlyt kaphatnak és motiváló hatásúak is lehetnek a realisztikus matematikatanulás elveinek megfelelő gyakorlati alkalmazások. Szükség van a tanítók és a matematikatanárok képzésének és továbbképzésének megújítására úgy, hogy megjelenjenek benne a legfrissebb kutatási eredmények.

 

A természettudomány tanítása

Csapó Benő, egyetemi tanár, az MTA doktora

Adatok sokasága mutatja, hogy a természettudomány tanulásának eredményei Magyarországon folyamatosan romlanak. A rendszerváltozás előtti évtizedekben a magyar diákok teljesítményei a világ legjobbjai között voltak, az 1995-ös felmérés szerint tudásuk csak a nemzetközi középmezőnybe esett. A PISA-felmérések 18 évet átfogó adatai szerint pedig 2018-ban gyengébb volt a magyar diákok természettudományos teljesítménye, mint 2000-ben, és a legutóbbi mérések szerint a diákok közel negyedének eredménye az elégséges szint alatt van. A tudás alkalmazhatóságára, a gondolkodás, a problémamegoldás különböző tényezőire fókuszáló újabb vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy kiszorultunk a fejlett országok köréből. A tanulók természettudományokkal szembeni attitűdje erősen negatív, a leginkább elutasított iskolai tantárgyak a fizika és a kémia. Ezekből a tárgyakból kevesen tesznek érettségit, és csak néhány százalék érettségizik emelt szinten. Alacsony és csökkenő tendenciát mutat a természettudományok tanítására fordított óraszám. A természettudomány diszciplínáinak integrálásában nagyok a lemaradásaink, sok korszerű terület meg sem jelenik a magyar tantervekben. A kora gyermekkori tanulás motiváló és szemléletfejlesztő lehetőségei kihasználatlanok. E tényezők más egyéb kedvezőtlen feltételekkel együtt azt is eredményezik, hogy rendkívül kevés a jelentkező a természettudományos tanár szakokra, ami már rövid távon is krónikus tanárhiányhoz vezet. Az előadás a negatív tendenciák okainak részletesebb elemzése mellett bemutatja azokat a tudományos eredményeket, amelyek alapul szolgálhatnak a kedvezőtlen folyamatok megfordításához.

 

Az idegen nyelvek tanítása

Nikolov Marianne, professor emerita, az MTA doktora

A közoktatásban megszerezhető idegennyelv-tudás és az iskolai nyelvtanítás hatékonysága évtizedek óta a figyelem középpontjában áll. Társadalmi konszenzus jellemzi a használható nyelvtudás kiemelt szerepét: szülők, munkaadók, döntéshozók, nyelvpolitikai dokumentumok sora egyaránt hangsúlyozza, hogy a nyelvtudás nélkülözhetetlen érték. Az elmúlt három évtizedben komoly ráfordítások eredményeként számos előnyös változás jellemezte a nyelvtanulási lehetőségeket a közoktatásban és az iskolán kívül egyaránt. Bár az önbevallásos kérdőívekre adott válaszokból kibontakozó kép továbbra sem mutat átütő változást a magyar lakosság nyelvtudásában, egyre magasabb azok aránya, akik elboldogulnak egy idegen nyelven, és az utóbbi időszakban a jó angol és német nyelvtudású diákok jelentős számban nyernek felvételt külföldi egyetemekre. A rendszeressé vált monitorvizsgálatok és érettségi adatok arra utalnak, hogy a minimális követelményeket egyre több diák teljesíti, azonban továbbra is nagyok a családi háttérnek tulajdonítható egyéni különbségek, és magas a gyenge nyelvtudású diákok száma is. Az előadás áttekinti a nyelvválasztás és a közoktatásban rendelkezésre álló programok, azok kimeneti követelményei, a diákok dokumentált nyelvtudásszintje, a nyelvtanulásra fordított idő, az osztálytermi folyamatok, valamint a nyelvtanárok felkészültsége és meggyőződései terén elérhető kutatási eredményeket. Az előadás záró része javaslatot tesz arra, hogyan lehetne a nyelvtanulást még hatékonyabbá tenni, miképp lehetne a diákokat segíteni abban, hogy még sikeresebb, önálló nyelvtanulókká váljanak.

 

Digitalizáció az oktatásban

Molnár Gyöngyvér, egyetemi tanár, az MTA doktora

A korszerű iskolai oktatás elemi feltétele, hogy az iskolák rendelkezzenek a tanulást támogató informatikai infrastruktúrával, interneteléréssel, digitális tananyagokkal, a tanulók pedig személyes használatra szolgáló mobil eszközökkel. A digitális technológiával támogatott hatékony oktatás azonban nemcsak azon múlik, hogy konkrétan milyen technológiai eszközök adaptációja és integrációja valósul meg, sokkal nagyobb jelentőségű az eszközök használatának módja, a személyre szabott minőségi tanulás lehetőségének megteremtése. Az előadás áttekinti a főbb hazai digitális fejlesztéseket, illetve részletesen foglalkozik a hatékony digitális oktatás megvalósításának további feladataival. A javaslatokban közös, hogy minden esetben figyelembe kell venni, hogyan tanulnak a gyerekek, miképpen fejlődik a gondolkodásuk, milyen kapcsolat van az értelmi fejlődés és a tananyagokban található összefüggések megértése között. A távolléti oktatás során felhalmozódott tapasztalatok megerősítették, hogy a digitális tananyagok okoseszközökön való alkalmazása nem azonos az okosoktatás megvalósításával. Utóbbi alapja az egyéni igényekhez minél inkább alkalmazkodó tanulás és tanulási környezet biztosítása, amelyben a technológia csupán egy eszköz, ami akár előre is jelzi, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek a különböző diákok számára a legoptimálisabb kihívást biztosítják, a leginkább fejlesztő hatással bírnak a tanulás céljának elérése érdekében.

Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter november 7-én Egerben, miután munkaértekezleten tárgyalt a város új polgármesterével, Vágner Ákossal. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya...

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

A Building Information Modeling (BIM) európai uniós szakemberek kétnapos szakmai találkozójának hazánk ad otthont. A KTI és az ÉMI szervezésében megvalósuló EU BIM Task Group workshop résztvevői a BIM nemzeti szintű bevezetésének tapasztalatait, valamint a BIM...