Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2022 decemberében.

160 éve született Bartel János mérnök

A lengyelországi Kepa Bogumiłowickában, 1862. december 1-én született Bartel János (1862-1945) gépészmérnök. Diplomáját 1885-ben a lembergi Műszaki egyetemen szerezte. 1887-ben a korompai vasgyárba került, ahol egy év múlva megbízták a gyár teljes átszervezésével és bővítésével. 1900-ban a korompai, salgótarjáni és ózdi gyárak egyesülésével létrejött Rimamurány-Salgótarjáni Vas- és Acél-művek budapesti központjának lett a főmérnöke. A gyárak kohóinak korszerűsítése céljából tanulmányutakat tett Németországban, Belgiumban, Angliában, és maga is végzett vas- és anyagvizsgálatokat. Az 1913-ban megjelent Az anyag alakíthatósága című munkájáért a budapesti Műegyetem műszaki doktorrá avatta. Számos szakcikke jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban, és az Anyagvizsgálók Közlönyében.

A magyar rádiózás napja

December első napján van a magyar rádiózás napja, annak emlékére, hogy 1925. december 1-én kezdődött hazánkban a rendszeres rádiós műsorsugárzás, az 546 méteres középhullámon. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett be, és Demény Károly (1859-1932) államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója magyar, francia valamint angol nyelven szólt a hallgatókhoz. Ezt követően egy hangversenyt közvetítettek az érdeklődő és vevőkészülékkel rendelkező hallgatók számára.

110 éve született Kántás Károly geofizikus-mérnök

Sólyon, 1912. december 2-án született Kántás Károly (1912-1991) Kossuth-díjas geofizikus-mérnök, a műszaki tudományok doktora, akadémikus, a 20. századi hazai szénhidrogén-kutatásokat előmozdító geofizikai kutatási módszerek kiváló tudósa és továbbfejlesztője. A budapesti Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Előbb a kőolajkutatásokkal foglalkozó amerikai Eurogasco (European Gas Co.), majd 1937-től a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) alkalmazásában állt, mint vezető geofizikus. 1947-ben alkalmazott geofizikából magántanári képesítést szerzett a BME soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán. 1951-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre nevezték ki az általa felállított geofizikai tanszék első tanszékvezető egyetemi tanárává, ahol geofizikus-mérnökök képzése folyt. Ezzel párhuzamosan 1955-től a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretén belül működő, általa szervezett soproni Geofizikai Kutató-laboratórium igazgatói tisztét is betöltötte. Ő végezte az első földi áramméréseket és jelentősek a geo-mágneses mérései is, amellett, hogy megalapozta, és sikerre vitte a magyar geofizikus képzést is. Az 1956-os forradalom leverését követően családjával együtt elhagyta az országot. Élete végéig Bécsben élt, Ausztriában az ÖMV tanácsadója lett, egyúttal a Leobeni Ércbányászati Egyetem geofizika-professzoraként oktatott. Az ausztriai emigrációjában jelentősen hozzájárult az ott folyó szénhidrogén-kutatásokhoz is.

100 éve született Ubell Károly mérnök

Újpesten, 1922. december 4-én született Ubell Károly (1922-2004) vízépítő mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. 1949-67-ig a Vízrajzi Intézet, ill. VITUKI kutatója, osztályvezetője, 1967-70-ig az UNESCO szakértője volt. 1971-től nyugdíjba vonulásáig a Német Szövetségi Hidrológiai Intézet munkatársa. A VITUKI-ban a felszín alatti vizek hidrológiájával, a talajvizek mozgásával és az evapotranspiráció kérdéseivel foglalkozott. Mint UNESCO szakértő, Bagdadban igazgatói beosztásban vezette a Természeti Készleteket Kutató Intézetet, Koblenzben talajvíz-hidrológiai és -hidraulikai szakelőadó volt. Megszervezte az első Magyarországon rendezett Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamot, és szerkesztette az angol nyelvű jegyzetsorozatot. A mintegy 100 szakmai magyar és idegen nyelvű publikációi sorából kiemelkedő az 1983-ban Németországban írt és megjelent – társszerzővel közös – hidrogeológiai könyve.

120 éve született Telegdy-Kováts László mérnök

Galgóczon, 1902. december 5-én született Telegdy-Kováts László (1902-1987) vegyészmérnök, egyetemi tanár. 1925-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Műegyetemen. 1927-ben műszaki doktori oklevelet szerzett, és az Országos Kémiai Intézethez került segédvegyészként, csakhamar az intézet igazgatója lett. 1942-1948-ig a Magyar Cukoripar Rt. műszaki igazgatója volt. 1948-tól a Cukoripari Központban kísérletügyi csoportvezető, 1949-50-ben a Könnyűipari Minisztérium Cukoripari Főosztályának vezetője lett. 1951-1972-ig a BME élelmiszerkémiai tanszék egyetemi tanára. 1952-ben a Vegyészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1952-től 1955-ig, majd 1957-ben dékánja. Figyelemre méltó, korszerű élelmiszeranalitikai eljárások gyakorlatát dolgozta ki, szervezte meg, valamint a táplálkozástan modern, dinamikus szemléletű oktatását alakította ki.

140 éve született Korompay Lajos mérnök

Budapesten, 1882. december 6-án született Korompay Lajos (1882-1968) bányamérnök. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szolgálatában harminchét évet töltött különböző vezető műszaki beosztásokban. 1924-től 1939-ig a várpalotai lignitbányászat vezetője volt. Széles körű kutatási programmal felderítette, megnövelte a medence szénvagyonát. Nevéhez fűződik az ország első skip (bödönös) szállító akciójának megvalósítása. Elsőként vezette be a vájárok szakoktatását és bányahatósági vizsgáztatását is.

110 éve született Domony András mérnök

Budapesten, 1912. december 6-án született Domony András (1912-1987) vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora. A zürichi világhírű „Eidgenössische Technische Hochschule”-n tanult és nyert mérnöki oklevelet. Egész életét az alumínium tudományának és gyakorlatának szentelte, több könyvet írt és részese volt a magyar-szovjet alumíniumegyezmény kidolgozásának. Az alumínium felületvédelmével és alkalmazástechnikai korróziós kérdésekkel foglalkozott.

225 éve született Nagy Károly csillagász

Révkomáromban, 1797. december 6-án született Nagy Károly (1797-1868) matematikus, csilla­gász, publicista, akadémikus, az első magyar földgömb készítője. 1834-ben Londonban, a Magyar Tudományos Akadémia költségén, magyar nyelven kiadta Charles Babbage logaritmus-táblázatát. 1837-1842 között a Magyar Tudós Társasági Névkönyv és Asztronómiai Napló csillagászati tábláit szerkesztette. Batthyány Kázmér gróf költségén magyar nyelvű ég- és föld­gömböket készített az iskolák számára. 1847-ben Pollack Mihály tervei szerint Bicskén egy csillagvizsgálót építtetett, saját költségén műszerekkel is felszerelte. Szorgalmazta a méter-rendszer hazai bevezetését. Több magyar nyelvű ismeretterjesztő és tankönyvet írt a mate­matikáról, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Cikkei a Társalkodó, a Tudományos Gyűjtemény, a Figyelmező és az Athenaeum című folyóiratokban jelentek meg.

„Pusztító és gyógyító vizeinkről” témakörű vízügyi emléknap Budapesten

A „Magyar Tudós Tárlat 2022” programsorozat keretében a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár (Bp. I. kerület, Attila út 93.) december 7-én 10:30 órától ad otthont a „Pusztító és gyógyító vizeinkről” mottóval megrendezésre kerülő vízügyi emléknap eseményeinek. A tervezett előadások és előadók: – 150 éve született Viczián Ede, a hazai vízerőhasznosítás úttörője, Fejér László, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottság, és a Mérnöki Kamara Történeti (Bizottság) Szakcsoport elnöke; – 125 éve hunyt el Lechner Lajos, Szeged 1879. évi árvíz utáni újjáépítője, Jancsó Ágnes, a Lechner Tudásközpont építésze; – A 75 éve történt felső-tiszai, tivadari árvíz és következményei, Dr. Berecz Endre, a BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi docense; – A 120 éve született Schmidt Eligius Róbert és a hazai hévízkutatás fejlődése, Dr. Albert Gábor történész, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár muzeológusa. Bővebb infó: www.mezogazdasagikonyvtar.hu

175 éve született Lipthay Sándor mérnök

Tatán, 1847. december 9-én született Lipthay Sándor (1847-1905) mérnök, műegyetemi tanár, akadémikus. A bécsi műegyetemen vasúti mérnöki oklevelet szerzett, majd osztrák vasúti vállalatoknál dolgozott. 1870-ben a magyar királyi vasútépítési igazgatóság alkalmazta, melynek kötelékében az ÉK-i vasút máramarosi vonalának építését vezette. 1873-ban az államvasutak Budapesti osztálymérnöke, 1875-ben a műegyetemen előadó, majd 1876-tól haláláig az út-, vasút-, víz- és hídépítészet r. tanára volt. 1886-89 és 1898-1900 között a Műegyetem rektora volt. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács, a Vízügyi Nagytanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1891-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke, 1879-től 1882-ig a Magyar Mérnök-és Építész Egylet Közlönyének szerkesztője volt. Mint rektor a műszaki oktatás matematikai megalapozása, a gazdasági képzés kiszélesítése, valamint az oktatás, ill. a műegyetem gyakorlati kapcsolatainak kiépítése terén végzett eredményes munkát. Mérnöki kari tekintély megteremtéséért folytatott küzdelmekben ő javasolta 1888-ban a műszaki doktorátus bevezetését, melyet 1902-ben az ő tanítványa, Zielinski Szilárd (1860-1924) építőmérnök szerzett meg elsőként. Vezető szerepe volt a műegyetemi diákszociális intézmények megszervezésében. Jelentős volt szakirodalmi működése is.

120 éve született Bruckner Zoltán mérnök

Késmárkon, 1902. december 12-én született Bruckner Zoltán (1902-1958) vegyészmérnök. A budapesti Műegyetemen 1926-ban vegyészmérnöki oklevelet, 1929-ben doktorátust szerzett.  1925-34 között a Műegyetem szerves kémiai intézetében Zemplén Géza (1883-1956) kémikus, professzor mellett dolgozott, mint tanársegéd, 1934-1944 között a Hungária Guttapercha és Gumi Gyár főmérnöke, majd műszaki igazgatója volt. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták, ahol 1950-ig a műanyagfeldolgozási problémákkal és új építőipari anyagok előállítási technológiájával foglalkozott. 1950-1955 között a Gumiipari Központi Kutató Laboratórium helyettes vezetője, majd 1955-től egészen a haláláig az intézmény vezetője volt.

Energiapolitikai eszmecsere Budapesten

Az Energiapolitika 2000 Társulat a hazai energiapolitika aktuális kérdéseinek megvitatására havi rendszerességgel Budapesten tartja az Energiapolitikai Hétfő Esték című előadás-sorozatát. December 12-én a 17-19 óra közötti előadás témaköre: energetikai kiútkeresés lehetőségei Közép-Európában. Előadó: Prof. Dr. Aszódi Attila mérnök, a BME Természettudományi Kar dékánja. Bővebb infó: enpol2000.hu

40 éve „keltették életre” Pakson, az I. reaktort

Az atomenergia békés célú, magyarországi felhasználásáról már 1966 decemberében folytattak magyar-szovjet tárgyalásokat. Később a felek megállapodtak, hogy Pakson négy db 440 megawatt teljesítményű atomerőmű létesül. 1982 december 14-én fizikai értelemben „életre kelt” az atomerőmű I. számú reaktora. A reaktor fizikai indítása, a szabályozott láncreakció megvalósítása technikai mérföldkő a hazai energetikában.

220 éve született Bolyai János matematikus-hadmérnök

Kolozsváron, 1802. december 15-én született Bolyai János (1802-1860) matematikus és hadmérnök, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”, a XIX. század legnagyobb magyar matematikusa (képünkön kolozsvári szülőháza). Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott 21 évesen kitűnő eredménnyel végzett. 1823. november 3-án apjához, Bolyai Farkas matematikus, tanárhoz írt levelében közölte az abszolút geometria felfedezését: „A semmiből egy új más világot teremtettem.” A párhuzamosok euklideszi axiómáját elvetve, előbb a hiperbolikus geometriát vázolta fel, majd az általa abszolútnak nevezett geometriát dolgozta ki. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a XX. század fizikai elméletei számára.

100 éve született Habuda Zsigmond mérnök

Pécsett, 1922. december 18-án született Habuda Zsigmond (1922-1981) közlekedési mérnök. 1945-1959 között a Belügyminisztérium (BM) állományába tartozott. 1949-ben a tiszti iskolát, 1952-1958 között a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karát végezte el. 1959-ben, mint egyetemi tanársegéd a gépjárművek tanszék jogelődjére került, 1963-tól adjunktus lett. 1964-ben szerezte meg az egyetemi műszaki doktori oklevelet. Közben a BM Közlekedésrendészetében mérnök-századosként dolgozott. Tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Műszaki Választmányának is.

10 éve 20 évre kapott ÜH engedélyt a paksi I. blokk

Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hivatalos levelének mellékletében 2012. december 18-án érkezett Paksra az I. blokk üzemidő hosszabbítási (ÜH) engedélye, mely alapján a harmincéves üzemeltetést követően 2012. december 28-tól további kétszer tíz évet, így 2032. december 28-ig üzemelhet.

140 éve született Balás Jenő mérnök

Gyergyóremetén, 1882. december 19-én született Balás Jenő (1882-1938) bányamérnök, kutató, a magyar bauxitbányászat úttörője, jelentős vízszabályozási munkálatok tervezője. Mérnöki oklevelét 1907-ben a selmecbányai főiskolán nyerte. 1912-ben Kolozsvárott magánmérnöki irodát nyitott és Erdély apró ércbányáit szövetkezetbe tömörítette; utóbb saját bányavállalata lett. Nagy érdemei vannak a Vértes és Bakony hegység országos kincset jelentő bauxittelepeinek (Gánt stb.) felfedezésében és feltárásában. 1922-23-ban megszerezte magának a bányajogosítványokat, ezeket a későbbi Bauxit Trösztnek eladta. Újabb kutatásainak befektetései anyagilag tönkretették. 1934-ben kidolgozta és könyvben ismertette a budapesti hévvizek hidrológiai rendszerét. 1935-ben a Velencei-hegységben végzett érckutatásokat, de anyagiak híján nem tudott eredményt elérni. Kidolgozta a Velencei-tó rendezési tervét. 1936-ban a Balaton holtterületeinek megszüntetésére és a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére dolgozott ki újabb terveket.

140 éve született Kertész Béla mérnök

Kolozsmonostoron, 1882. december 24-én született Kertész Béla (1882-1970) gépészmérnök, mozdony-konstruktőr. Mérnöki oklevelét1904-ben a József Nádor Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Még ez évben az Államvasutak Gépgyárába [a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG) jogelődje] került gyakornoknak a mozdonyszerkesztési osztályra, 1923-ban osztályvezetője lett és a világviszonylatban is bevált 424-es sorozatszámú mozdony szerkesztését irányította. A MÁV valamennyi, a MÁVAG-ban készült mozdonyának szerkesztésében részt vett. 1932-ben gyárigazgatónak nevezték ki.

150 éve született Schulek János mérnök

Pesten, 1872. december 26-án született Schulek János (1872-1948) építészmérnök, Schulek Frigyes építész, műegyetemi tanár, akadémikus fia. Édesapja egyik főművének, a Halászbástyának ő volt az építésvezetője. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját.

280 éve született Born Ignác tudós

Gyulafehérváron, 1742. december 26-án született Born Ignác (1742-1791) geológus, felvilágosult tudós, udvari tanácsos, a világ első nemzetközi tudományos társaságának az alapítója. Nagyszebenben, majd Bécsben és Prágában tanult jogot, később fordult a természettudományok felé. 1770-től kezdve a császári bányahivatalban dolgozott, ennek később vezetője is lett. Utasításai alapján 1786-ban Selmecbánya mellett, Szklenóbányán létesítették az első európai modern foncsorozó (amalgámozó) üzemet az arany-, ezüst- és rézércek gazdaságos kinyerésére. Az új eljárás helyszíni tanulmányozására Born Ignác a bányászat és kohászat legjobb külföldi képviselőit hívta össze 8 országból, még Amerikából is. Ezt az 1786-os selmecbányai összejövetelt tarthatjuk a világ első nemzetközi műszaki-tudományos kongresszusának. Javaslatára alapították meg az első nemzetközi bányászati egyesületet, melynek 1789-ben 147 tagja volt. Born Ignác jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Antoine Laurent Lavoisier (1743-1794) francia kémikus nézetei hazánkban elterjedjenek, küzdött az alkímia ellen. Több forrás szerint, Wolfgang Amadeus Mozart közel állt Born Ignác köreihez, és a Varázsfuvola szövegkönyvírója, Emanuel Schikaneder Born Ignácról mintázta az opera főhősét, Sarastrót.

120 éve született Soós István mérnök

Kisújszálláson, 1902. december 27-én született Soós István (1902-1959) vegyészmérnök, mikrobiológus, borász és egyetemi tanár. 1952-től a Kertészeti Főiskola előadója, majd 1954-től a borászati tanszék vezetője volt. Nevéhez és munkásságához fűződik a magyar borászati mikrobiológia megalapítása, a magyar borélesztő-gyűjtemény, valamint a borvizsgálati módszerek fejlesztése.

40 éve termel villamos energiát Pakson, az I. reaktorblokk

A paksi atomerőmű I. blokkját 1982. december 28-án az országos hálózatra kapcsolták, így kezdetét vette a próbaüzem. A primer oldalon nyomott-vizes, vízhűtésű, víz moderátorú, VVER–440, V–213 típusú reaktorban megvalósított szabályozott láncreakció által termelt hőenergia révén a szekunder körben két db 220 MW-os turbina és generátor közül a 2. gépcsoport mozgásba lendült, így a párhuzamos kapcsolás révén először 60-70 MW-os terheléssel megkezdte a villamosenergia-termelést.

140 éve született Mattyók Aladár mérnök

Pomázon, 1882. december 28-án született Mattyók Aladár (1882-1960) építészmérnök, szakíró, több sportlétesítmény tervezője. Nevéhez fűződik a Millenáris Sporttelep betonteknőjének tervezése. A Császár versenyuszoda és a Nemzeti Sportuszoda tervezésében is közreműködött. Jelentősebb munkája még a Ferencvárosi Torna Club és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club pályájának tervezése és kivitelezése is.

120 éve született Kardos György mérnök-történész

Szombathelyen, 1902. december 31-én született Kardos György (1902-1953) építészmérnök, történész, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) alapító elnöke. Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen doktorált, majd a műszaki tudományok kandidátusa lett 1952-ben. Budapesten, Wälder Gyula építész magánirodájának műépítésze volt, majd a Műegyetem Építészmérnöki Osztály Ókori Építéstörténeti Tanszék oktatója lett. 1938-1941 között állástalan mérnök, a világháború alatt munkaszolgálatos volt. 1945. áprilisától az Építőipari Műszaki Egyetem (ÉME) Építészmérnöki Osztály Újkori Építészettörténeti Tanszék tanársegédje, adjunktusa, majd 1949-1951 között tanára volt.  A III. számú Építéstörténeti Tanszék ny. r. tanára (1951-1952), egyetemi tanára (1952-1953); közben az ÉME Építészmérnöki Kar dékánja (1951-1952), az ÉME első rektora (1952-1953) volt. Építészettörténettel, elsősorban az ókori építészet, ill. a magyar barokk és a magyar klasszicista építészet történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyar építészmérnök-képzés kialakításában, az új ÉME megalakításában.

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó

Fejér László szerk.: Vizeink krónikája
2001. VMLK Budapest

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal kiadványai
Internet: sztnh.gov.hu

Millenáris Tudástár: „Álmok Álmodói 20” kiállítás digitalizált dokumentumai
Internet: tudastar.almokalmodoi.hu

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök,
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja