Feszítő kérdések az energetikában: ellátásbiztonság vagy dekarbonizáció? Vagy és?

Mennyire függünk az orosz gáztól? Mit tehetünk, hogy lakásunk se hűljön ki, és a klímavédelmet se kelljen évekre zárójelbe tennünk? Hogyan változik az atomenergia szerepe? Aszódi Attila előadásából sok minden kiderül, kattintson a felvételhez!

Az ukrajnai háború előtt a valószínűleg igen kevesen foglalkoztunk azzal, hogy fűtésrendszerünkbe „honnan érkezik a molekula”. Ha máshonnan nem, hát Aszódi Attila tudományünnepi előadásából most megtudhattuk, hogy az a bizonyos molekula – jellemzően metán – leginkább Oroszország távoli tájairól érkezik hozzánk, közép- és kelet-európaiakhoz. Az energetikai szakértő talán leghatásosabb ábráján látható, ahogy az orosz gázvezetékek hálózatának hűvös kék színnel jelölt hálózata teljesen befedi térségünket – ellentétben például Északnyugat-Európával, ahol a norvég molekulák is elérhetők.

A diáról diára érkező adatok, diagramok és kimutatások az előadás elején nem sok időt adtak arra, hogy a közönség a klímavédelmen gondolkozzon. Aszódi kíméletlenül adagolta a keserű pirulákat. Először a mértékegységekkel kellett megismerkednünk, és rávenni a havi rezsicsökkentett kvótához szokott hétköznapi agyunkat, hogy befogadja a megajoule-okat és terawattórákat. Ezután diagramok jól felépített sorozatával festette fel az így november közepén különösen borongós képet: a magyar háztartások nagy többsége gázfüggő, és ez a gáz (lásd a korábban említett ábrát) bizony Oroszországból érkezik. E jelentős gázhasználat pedig igazán a rendszerváltás óta eltelt időben alakult ki, bár némi öröm az ürömben, hogy időközben a sokkal nagyobb károsanyag-kibocsátással járó szénfelhasználás szinte megszűnt.

A jelentős gázfüggőség és a magas energiaárak azonban más szemszögből nézve éppen a klímaváltozás elleni fellépést segíthetik. Ugyanis ebben a nehéz helyzetben nincs igazán más lehetőségünk, mint takarékoskodni, ésszerűbben használni az energiát, szigetelni az épületeinket és áttérni alternatív – jellemzően kisebb szén-dioxid-kibocsátással járó – fűtési és energia-előállítási módokra.

Az előadásban természetesen nemcsak a fűtésről, hanem a villamosenergia termeléséről és felhasználásáról is szó esett, és meglepő adatokat tudhatunk meg a Paksi Atomerőműről is. Akit érdekelnek a részletek, no meg az előadás utáni izgalmas beszélgetés, kattintson ide, ahol megnézheti a teljes felvételt, itt pedig az eseményen készült fotókat.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia