Balatonfüreden a már megszokott helyszínen rendezték meg október 18-20. között a 13. Infotér konferenciát. A nulladik nap tematikája az űriparhoz, űrkutatáshoz, űrtevékenységhez, valamint védelempolitikához kapcsolódott.

 

Dr. Csuday Balázs (Infotér elnökségi tag) megnyitóbeszédében az űripari kötődésre utalva azt mondta: az egyik legfontosabb feladat az infokommunikációs szektornak, hogy az űripar végtelenségét kihasználja, például a távközlés, a védelem, a digitalizáció területén. Az ágazat szereplői számára ez kiaknázatlan lehetőség és a jövőben kiugró lehetőséget jelent. Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos átfogó előadásban példákon keresztül mutatta be, hogy a XXI. század történelmét az űrben írják. Rávilágított, hogy miért elengedhetetlen Magyarország, a hazai kutatás-fejlesztés, valamint ipar és nem utolsó sorban az oktatás szempontjából az űrrel kapcsolatos tevékenység fontossága. Ennek fényében született meg Magyarország Űrstratégiája. Beszédében kitért a HUNOR programra, mely során ismét magyar űrhajóst küldünk az űrbe. Ismertette az MKIK Ipari és védelmi ipari kollégium – HUNSPACE Klaszter – Space Terminál, az ESA magyarországi üzleti inkubációs központja közti szinergiákat. Bepillantást nyújtott a Hazai Űrkörképbe. Akárcsak a konferencia szinte valamennyi előadója és panelbeszélgetés résztvevője kiemelte az oktatás fontosságát, ennek keretében bemutatta az UNISPACE programot.

Prof. dr. Kovács Árpád, Költségvetési Tanács elnöke; egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára előadásában részletesen kitért a gazdasági és államháztartási pozíciókat befolyásoló okokra, külön kiemelve az ukrajnai orosz agresszió hatásait, a növekvő tőkebefektetés – csökkenő költségek a feltörekvő iparágak (emerging industries) témájára. Bemutatta, hogy az űrgazdaság technológiai-intenzív, s így válságálló, dinamikusan fejlődő iparág, azonban a gyorsabb fejlődés érdekében nemzetközi összefogásra, támogatásra van szükség. Ennek fényében is fontos Magyarország részvétele az Európai Űrügynökségben. Rátért a gazdasági és államháztartási pozíciókat befolyásoló belső okokra és beszélt a gazdasági előrejelzések teljes bizonytalanságáról. Végezetül kitért a hazai űripari kompetenciák és űripari stratégia ismeretesére.

Dr. Sárhegyi István, a  CarpathiaSat Zrt. igazgatósági alelnökének előadása a „Magyarország lehetőségei az új űrkorszakban” címet kapta. Ennek keretében a hallgatóság rövid áttekintést kapott arról, miért fontos az űripar, akár egy olyan kis ország számára is, mint Magyarország. Ma már az űripar nem sci-fi, hanem a jövőnket meghatározó és mindennapjainkban is jelenlévő terület. A magánszektor belépésével induló új űrkorszakot, új típusú szolgáltatások, megakonstellációs gondolkodásmód jellemzi az űripar, űrkutatás, űrtevékenység komplex területén. Az előadó részletesen ismertette és példákkal szemléltette az új űrkorszak három pillérét.

Kiemelt érdeklődés övezte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter előadását. Számára az Infotér nem idegen terület, hisz éveket tevékenykedett az IT szektorban. Előadásban részletes történelmi áttekintést adott a haderőfejlesztésről, hadi iparról, mely mára teljesen átitatott IT, digitális és űrtevékenységi jellemzőkkel. Kitért arra, hogy már nemcsak a katonai kutatóintézetekben történnek fejlesztések, hanem a digitalizáció lehetőségeinek köszönhetően startupok is betörnek a „katonai világba”. A haderőfejlesztés lépései között említette az eszközbeszerzést, a védelmi ipar összeszerelési és gyártási kapacitásának megteremtését, valamint a digitális eszközök összefogását egységes rendszerbe. Előadásában szorgalmazta a dróntechnológia fejlesztését, mint új innovációs területet, valamint a kommunikáció fontosságát, amelyet az integrációs munka alapjának nevezett. Beszélt az űrtechnológia jelentőségéről is, amely például a földmegfigyelés lehetőségét nyitja meg. Bejelentette, a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként létrejön a Védelmi és Innovációs Kutatóintézet, amely katonai oldalról lép be az innovációs ökoszisztémába. Előadása végén bemutatta a kutatóintézetet vezetőjét, Porkoláb Imre tábornokot, miniszteri biztost.

A „Money in Space – az űrszektor finanszírozása” panelbeszélgetés résztvevői körbejárták a témát: a világon minden üzlet, és mindenki akar egy szeletet magának. Mégis, ha az űrkutatásról vagy bármilyen űrtechnológiáról van szó, a legtöbben az USA-ra, Kínára vagy Oroszországra gondolnak. Labdába rúghat egyáltalán egy kis európai ország bármilyen szinten is a technológiai fejlesztésekben? A magyarok szerepe az űrversenyben nem ért véget Farkas Bertalannal. Sugárzásmérő a Hold körül, jeget kereső detektor, elektromágneses szennyezésmérő – csak néhány példa, ahol hazai cégek is labdába rúghatnak. A hosszú távú cél pedig, hogy a versenyképesség növelésével minden olyan hazai kkv bekapcsolódhasson a fejlesztésekbe, ahol megvan a megfelelő tudás és infrastruktúra. A résztvevők igyekeztek feltárni a hazai digitális világban mozgó cégek és kkv-k lehetőségeit az űrszektorban, illetve bemutatni, milyen eszközök állnak ma, és milyen eszközök fognak rendelkezésre állni a közeljövőben az export- és versenyképességük fokozása érdekében.

„Kibervédelem és távközlés” panelbeszélgetés talán az egyik legizgalmasabb témát járta körül. Amennyi előnnyel jár a technológia rohamos fejlődése, ugyanannyira kiszolgáltatottak is vagyunk a technológia miatt. Ahogy azt sajnos most testközelből is tapasztaljuk, a háborúk ma már nem csak a fizikai térben zajlanak (sőt!). Az űrtechnológiák mind támadó, mind pedig védelmi szempontból kiemelten fontos területet jelentenek. Vajon egy kibertámadás esetén Magyarország mennyire tudná megvédeni magát? És mennyire tudnánk, akarnánk-e hathatós válaszcsapást mérni bármilyen támadóra? Mi történne, ha holnaptól nem lenne internet? Mennyire bénulna meg mindennapi életünk? A panel résztvevői a potenciális veszélyekről, ezek elhárításáról, az űrtechnológiák adta lehetőségekről beszélgettek.

A 0.napot dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadása zárta, teltházas hallgatóság előtt. Előadása két kihívásra fokuszált: a területi politika fogalomrendszerének és jogszabályi környezetének megújítására, valamint az európai források megszerzésére.

 

Szöveg és fotó: Zentai István

MMK HIT ISZ, elnökségi tanácsadó