Európa gazdasági téren folyamatosan teret veszít az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, az energiaválság pedig „a földre küldi” az amúgy is „drasztikusan rossz” versenyképességét – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos nemzetközi konferenciáján szeptember 30-án Budapesten. 

 

A háború gazdasági következményeiről rendezett eseményen kiemelte: az áramárak Európában 6-7-szer nagyobbak, mint az USA-ban, a gázárnál pedig tízszeres a szorzó, továbbá az olaj ára is magasabb a kontinensen. Ekkora önköltség-emelkedést nem képes egy iparág lekövetni, az európai vállalatok piacokat fognak elveszíteni, vállalatok és teljes iparágak tűnhetnek el – hívta fel a figyelmet. Rávilágított arra, hogy a tehetősebb országok – mint például Németország – „öntik a pénzt” a gazdaságba. Összességében azok a gazdaságok vannak kedvezőbb helyzetben, amelyek belföldön és alacsony áron tudnak energiát előállítani, mint például Franciaország atomenergiával áramot vagy Lengyelország szénnel. A magas energiaintenzitás versenyhátrányt jelent a piacon, számos iparágban a mérethatékonyság lesz az egyetlen út a túlélésre, az európai vállalatok „egymást fogják lenyelni” – hangsúlyozta. Hozzátette: kedvezőbb lehet a helyzet azokban az országokban, ahol erős a szolgáltatási szektor, mint például egyes balti országokban. 

Nagy Márton a továbbiakban tájékoztatott arról, hogy a kormány kidolgozott egy munkahelyvédelmi akciótervet, amelyen még gondolkodnak, még „nem élesítették”. Felidézte, hogy az energiaintenzív termelő kkv-k részére támogatási programot indítottak, amelynek keretében működési költségekre, például rezsiszámlára is adnak pénzt, egyelőre 3 hónapra. Ezen felül a beruházások támogatását is tervezik, többféle elképzelés van napirenden – jelezte. 

Nagy Márton rámutatott arra, hogy míg 2021-ben az energiaköltség a nettó árbevételre vetítve 1,5 százalék volt a teljes vállalati szektorban, jövőre ez 11 százalékra nő; egyes vállalatoknál előfordulhat, hogy ez a szám 50 százalék fölé megy fel. A munkaerőköltség az árbevétel arányában a tavalyi 11 százalékról 8-9 százalékra csökken 2023-bra – fűzte hozzá. Egy vállalat, befektető a jövőben már nem azt fogja nézni, hogy van-e elegendő munkaerő és mennyiért, hanem hogy van-e energia és milyen áron – figyelmeztetett. Arra is kitért: ha a forint árfolyama 10 százalékkal gyengül, hiába emelkednek 10 százalékkal a bérek, euróban számolva még mindig olcsó marad a munkaerő. Az energiát viszont euróban kell kifizetni, az árfolyamnak és a monetáris politikának erre nincs hatása.

Október 1-től, az új gázév kezdetétől a mikrovállalatok 70 százaléka, a kkv-k 50 százaléka nem rendelkezik gázszerződéssel, a teljes vállalati szektornál 30 százalék ez az adat a korábbi évek 5 százalékával szemben – ismertette végül Nagy Márton. A szerződés nélküli cégek vagy nem akarnak működni vagy változó áron fizetik az energiát – tette hozzá az MCC konferenciáján. (MTI)