A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első elődintézményét 1782. augusztus 30-án alapították meg, ez volt Európában az első polgári mérnökképző intézet – közölte honlapján a Műegyetem.

 

A BME első előintézménye, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicumra hivatalos megalapítására 1782. augusztus 30-án került sor, ezen a napon írta alá II. József az alapító rendeletet. Az intézetet az uralkodó a tudományegyetem bölcsészeti karához kapcsolta, ezzel a mérnökképzést egyetemi szintre emelte. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicumra volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben.

A rendeletben az alapítás indoklásán kívül még egy fontos határozat található, amely Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett. Ez az intézkedés az újonnan alapított intézet rangját és a mérnöki munka presztízsét emelte, hiszen a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.

Az 1871/72-es tanévet a Műegyetem már új szervezeti rendben kezdte meg. Az ekkor megalakult Királyi József Műegyetem volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte. A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásának jogát, amellyel először 1902-ben élt. A Műegyetemen felavatott első műszaki doktor Zielinski Szilárd volt, aki később az út- és vasútépítéstan professzora lett. Ebben az időben kezdődik a lágymányosi kampuszra költözés: először a kémiai, majd az elektrotechnikai és fizikai, 1909-re pedig Hauszmann Alajos tervei alapján a Műegyetem rakparton álló központi épület, majd a könyvtár készülnek el.

Az egyetem neve 2000. január 1-jétől Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.  A Műegyetemet ma a nemzetközi rangsorokban az elsőszámú magyar műszaki képzőhelyként jegyzik, globálisan a világ egyetemeinek első 2-5%-ában foglal helyet, ugyanakkor a tudományterületi és szakterületi rangsorokban több képzése is a legjobb 1%-ban van, és minden 8. hallgató más országból érkezik, hogy a Műegyetemen szerezhessen mérnöki, gazdasági vagy természettudományos diplomát. A 2022 szeptemberében induló képzésekre a BME-re összesen 10879-en jelentkeztek, ez az országos jelentkezői létszám mintegy 10%-a. Az egyetem nyolc karán mintegy 1 200 oktató dolgozik 1100 munkatárs közreműködésével 5 000 tantárgyon és 10 000 kurzuson minden félévben, hogy több mint 20 000 hallgatót készítsen fel a jövő kihívásaira.

A Műegyetem Az elemi részecskéktől a világűrig címmel kiállításon mutatja be történetét és eredményeit a BME Központi épületében található látogatóközpontban. A tárlat ingyenesen látogatható minden hétköznap. A BME már az elmúlt hónapokban sokszínű rendezvénysorozattal emlékezett alapításának 240. évfordulójáról. Áprilisban emlékérmét adott ki az évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti BankAz intézményi jubileumot, valamint a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és a Műegyetemi kórus évfordulóját nagyszabású koncerttel ünnepelte a BME a Müpa-ban május 23-án. A BME karai, tanszékei számos évfordulós eseményt rendeztek. A jubileumi évhez kapcsolódó új kezdeményezés a BME Művészeti Rezidenciaprogram elindítása a Pallas Athéné Alapítvány, valamint a Magyar Nemzeti Bank támogatásával.

 

Forrás: bme.hu, Rektori Kabinet Kommunikációs Csoport