Különleges járművel találkozhatunk a főváros szívében, ami azzal csal sokak arcára mosolyt, hogy oda is a játék örömét hozza el, ahol a városlakók nem is számítanak rá. Bár az életnagyságú, színes, LEGO kockákból épült villamoskocsin utazni nem lehet, vidám...
Az ingatlanpiac idei visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már biztatóak, a szektor 2024-ben elérte a mélypontot, de megkezdődött a visszarendeződés, 2025-ben már élénkülés várható – ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület...
Korszerű digitális megoldásokkal csökkenthetik rezsijüket a települések, 7,6 milliárd forint keretösszegű pályázat támogathatja a vidéki önkormányzatokat olyan informatikai rendszerek bevezetésében, amelyek segítséget nyújtanak számukra fogyasztásuk és termelésük...
220 éve született Fuchs Vilmos mérnök
Lőcsén, 1802. augusztus 1-én született Fuchs Vilmos (1802-1853) vegyész, bányamérnök és akadémikus. A középfokú tanulmányait szülővárosában és Lembergben végezte. 1819-ben gyógyszerész-segéd lett, majd 1826-ban Bécsben gyógyszerészetet hallgatott. Különösen a kémiát kedvelte, és 1829 január 17-én vegyészdoktor lett. Disszertációja a brennbergi barnakőszén vegyelemzése volt. 1833-ban bányászattal kezdett foglalkozni, és a selmecbányai bányász akadémiát látogatta. Ezt követően Szomolnokon, 1834 végén pedig Agordóban (Lombard–Velencei Királyság) működött. 1836 júliusában Szászkabányán bányamester lett. 1838-ban Szomolnokra bányaigazgatónak ment és azon év augusztusában visszatért Agordóba. 1844-ben Selmecbányán főbánya-igazgató és bánya-tanácsos lett. 1848-49-ben a magyar minisztériumban a kohászati s pénzügyi osztály elnöke volt és a minisztériumot Debrecenbe is követte. A szabadságharc idején, Kossuth Lajos megbízásából Selmecbányán lőporgyárat rendezett be és azt vezette, ezért 1849-ben menekülnie kellett. 1851 szeptemberében Belgrádba költözött, a szerb kormány az állami bányászat megszervezését, majd vezetését bízta rá. A szerb bányatörvény is az ő műve. Szakmai írásai a bécsi tudományos akadémia jelentéseiben tanulmányozhatók.
80 éve született Jéki László fizikus
Pécsett, 1942. augusztus 1-én született Jéki László (1942-2009) fizikus, tudománynépszerűsítő, újságíró. 1965-ben az ELTE-n szerzett fizikus diplomát, majd a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Magfizikai Főosztályán maghasadással kapcsolatos problémákkal foglalkozott. 1975-ben védte meg kandidátusi értekezését. 1975-1980 között a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének (RMKI) igazgató-helyettese volt, majd hat éven át volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESz) főtitkárhelyettese. 1986-tól ismét a KFKI RMKI főmunkatársa lett. Tudományirányítási feladatköreiben sokat tett a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért és a tudományos ismeretterjesztés fellendítéséért. Közel 3.000 tudományos ismeretterjesztő cikke jelent meg elsősorban a magfizika, részecskefizika, űrkutatás, atomenergetika, tudománytörténet tárgykörében. Rendszeresen kérték fel tévékben, rádiókban, internetes lapokban tudományos kérdésekről adott tájékoztatásra, előadást tartott a Mindentudás Egyetemén. Hat kötete jelent meg, köztük a KFKI történetét feldolgozó munkája. Az utolsó kettőt súlyos betegen kórházban fejezte be, megjelenésüket már nem érhette meg. A Műszaki Élet, a Fizikai Szemle, a Magyar Tudomány szakfolyóiratok szerkesztő bizottságának tagja volt. Több lexikon számára írt és fordított természet-tudományos tárgyú szócikkeket.
175 éve született Seefehlner Gyula mérnök
Pesten, augusztus 7-én született Seefehlner Gyula (1847-1906) vasút- és hídépítő mérnök, császári és királyi állami gépgyári főfelügyelő. 1874-ben államvasúti mérnökként dolgozott a budapesti összekötő vaspályánál. 1879-től 1882-ig a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyecímű folyóirat Út- és vasútépítés rovatának vezetője volt. Később a Magyar Állami Vasúti Gépgyár (MÁVAG) főmérnöke, majd főfelügyelője lett. 1901-ben királyi tanácsossá nevezték ki, 1903-ban a vaskoronarend III. osztálya kitüntetést kapta. Számos vasúti hídon dolgozott, mint építésvezető, valamint a budapesti Ferenc József híd (ma: Szabadság híd) és az Erzsébet híd építését is ő irányította főfelügyelőként.
120 éve született Szablya Ferenc mérnök
Budapesten, 1902. augusztus 16-án született Szablya Ferenc (1902-1989) gépészmérnök. 1924-től a Pénzintézeti Központnál dolgozott, majd 1926-1945 között Budapesten mérnökként alkalmazták a főváros csatornázási ügyosztályán. 1945-től nyugdíjba meneteléig, 1976-ig a Fővárosi Csatornázási Műveknél főosztályvezető, főtechnológus, majd főmérnök volt. Főbb munkaterületei: Budapest távlati csatornázási terve, dél-pesti szennyvíztisztító telep, csatornázás, szennyvíztisztítás. Számos szakkönyv, jegyzet, szabvány megalkotásában részt vett. Oktatott a szakmérnök-képzésben, a szakmunkásképzésben. Több szakmai bizottság tagja, illetve vezetőségi tagja volt.
120 éve született Vecsei Géza mérnök
Kisvárdán, 1902. augusztus 23-án született Vecsei Géza (1902-1960) Kossuth-díjas villamosmérnök. Felsőfokú műszaki tanulmányait Németországban végezte. Az 1920-as években a Hajós és Szántó villamossági gyárnál helyezkedett el, hol rövidesen az árammérő-gyártó részleg vezetője lett. Alkotó munkásságát a II. világháború és a fasizmus átmenetileg megakadályozta. 1945 után rövid ideig szülővárosában egy vasüzem műszaki vezetője volt. A gödöllői Ganz Árammérőgyár alapításakor a gyár főkonstruktőrévé nevezték ki. Munkatársával, Mondl Ferenccel olyan új típusú árammérőt szerkesztett, mely világviszonylatban is az elsők közé tartozott s keresett exportcikké lett.
180 éve nyílt az első magyar iparmű kiállítás
Magyar Ipartestület szervezésében Pesten, 1842. augusztus 25-én nyílt az első magyar iparmű kiállítás. A köztudat a kiállítás rendezését Kossuth Lajos (1802-1894) nevéhez kapcsolja, aki ugyan lelkesülten adott hírt a Pesti Hírlapban a kiállítás minden fejleményéről, de a kereskedői és a szervezői szaktudást Landerer Lajos biztosította. A következő idézet Kossuth Lajos, mint hírlapíró 1842. június 6-ai felszólító leveléből származik: „A’ hazai műipar emelésére az iparegyesület mindenek felett szükségesnek tartván műiparunk jelenlegi állapotának megismertetését, ezen czélt Pesten eszközlendő iparmű-kiállitással véli legkönnyebben elérhetőnek, hogy igy a’ hazai műipar minden termesztményei az ország fővárosában központositva, jelenlegi iparállapotunknak egy élethű képét állitsák a’ közönség elébe. Az e’ mezőn már eddig nyert eredmények buzdítani fognak uj kisérletekre ’s törekvésekre, ’s ösztönül szolgálni azon iparágak meghonositására, mellyeknek elhanyagoltatása, nagy részben annak is tulajdonitható, hogy a’ közönség nem is tudta, mellyek azon iparágak, mik most is jelesek, kiknek készitményei most is kitünők, az iparegyesület érdemlett elismerésül ezüst és ércz jelpénzekkel ’s nyilvános dicsérő emlitéssel fogja jutalmazni. A’ iparkészitmények megbirálása ’s a’ jutalmak kiosztása egy szabadon választott, részrehajlatlan, műértőkből álló választmányra bizatik. – Hogy ezen műiparkiállitás czéljának minél teljesebben ’s tökéletesebben megfelelhessen, felszólittatnak ezennel Magyarországnak ’s az ahoz kapcsolt tartományoknak és Erdélynek, szóval az egész két hazának minden kézmüvesei, mesteremberei, gyárnokai és minden iparűzők, hogy készitményeik beküldése által az iparegyesületet ezen közhasznu czéljában részvétökkel ’s együttmunkálásukkal eősegíteni méltóztassanak.”
Az első magyar iparmű kiállításon 213 kiállító 298 tárgyat mutatott be a 14.425 fizető látogatónak.
125 éve született Jakóby László mérnök
Liptó vármegyei Luzsnán, 1897. augusztus 26-án született Jakóby László (1897-1957), aki a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán 1924-ben kapott kohómérnöki oklevelet. Ezt követően a Hirman Ferenc-féle öntöde és vagonfelszerelési gyár üzemvezető mérnöke és a Miskolcvidéki Kőszénbánya Rt. üzemvezető mérnöke (1924-1925) volt. 1925-1931. között volt a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Alumínium- és Fémöntödéjének vezető főmérnöke. Budapesten önálló kohómérnöki tervező- és tanácsadó irodát nyitott, majd speciális kemence-, kazán- és kohó-építőipari, ill. szigetelővállalatának vezetője (1931-1949), a Magyar Alumínium- és Könnyűfémipari Kutató Intézet, ill. a Fémipari Kutató Intézet Kohászati Osztályának osztályvezető főmérnöke (1949-1957) volt. Ezt követően címzetes egyetemi tanár címet kapott. Kohászati, kohó- és gépipari anyag- és gyártásismerettel, elsősorban a fémöntödei homok vizsgálatával, az alumínium és a nehéz színesfémek kohászati kérdéseivel, az alumínium- és magnézium-ötvözetek tulajdonságaival foglalkozott, a hazai magnézium- és cinkkohászati anyagtudományi kutatások egyik elindítója volt. Nemzetközileg is elsők között vizsgálta a színesfémhulladékok feldolgozásának lehetőségeit, új pörkölési, olvasztási és öntési eljárások bevezetője a hazai fémkohászatban. Különösen értékes kohászattörténeti és művelődéstörténeti tevékenysége. Feldolgozta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) és lapja, a Bányászati és Kohászati Lapok megalapításának körülményeit, első éveinek történetét, a magyarországi műöntészet történetét, vizsgálta a kohászati újdonságok hazai elterjedésének okait és következményeit, a kohászati szakmai kitüntetések – érmek, plakettek egyéb elismerések – fejlődését. Számos népszerű szakkönyv, egyetemi jegyzet, egyéb tudományos ismeretterjesztő kiadvány szerzője és szerkesztője volt.
150 éve született Bresztovszky Béla mérnök
Nagykárolyban, 1872. augusztus 28-án született Bresztovszky Béla (1872-1941) mérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte 1894-ben, majd ösztöndíjjal a darmstadti, genfi, berlini, müncheni és párizsi műszaki főiskolákon folytatta. 1896-tól 1899-ig műegyetemi tanársegéd, s közben a Ganz Danubius Hajógyár hídosztályának mérnöke volt. 1901-től 1912-ig műegyetemi adjunktus. 1907-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. 1912-től a műszaki mechanikai és elméleti géptan rk., 1914-től ny. r. tanára s 1916-tól a tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratórium és Kísérleti Állomás vezetője és továbbfejlesztője volt a budapesti műegyetemen. Működése alatt a laboratórium a hazai anyagvizsgálati kutatások egyik fontos központjává vált. Az 1902-03. tanévben az építőanyagokkal kapcsolatos laboratóriumi gyakorlatokat az egyetemi oktatásba is bevezette. A korszerű födémszerkezetekre és építőanyagokra vonatkozó anyagvizsgálati kutatásai külföldön is visszhangot keltettek. Behatóan foglalkozott a repülés műszaki kérdéseivel is. A Magyar Aero Szövetség alelnöke volt, s a Műegyetemi Sportrepülők Egyesületének létrehozásával és vezetésével fontos szerepet játszott a magyar repülés újjászervezésében az I. világháború után.
240 éves a magyar mérnökképzés
A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a magyar mérnökképzés, így a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) története a XVIII. századba nyúlik vissza, amikor már feltétlenül szükség volt mérnökökre a kormány gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszó országos földfelmérési munkálatokhoz, illetve a közutak rossz állapotának, a folyók szabályozatlanságának megszüntetéséhez, valamint a hatalmas méretű mocsarak lecsapolásához egyaránt. Az 1782. augusztus 30-án létrejött Institutum Geometrico-Hydrotechnicumvolt az első polgári mérnök-képző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. Ezt megelőzően 1782. augusztus 2-án II. József császár írta alá a mérnök-képző intézet alapító levelét, amely nem sokkal később augusztus 30-án jelent meg. E rendelet az intézetet az állami mérnöki állások betöltésére egyedül képesítő „mérnöki oklevelek” adományozásának jogával ruházta fel. A BME jogelőd intézményaz 1777-ben Nagyszombatról Budára áthelyezett Tudományegyetem bölcsészeti kar kebelében 1782. szeptember 19.-én Pesten nyílt meg. Itt elsősorban földmérő, vízszabályozó, térképíró és ár-mentesítő mérnököket képeztek, s az ez irányú képzés 12 évvel előzte meg az 1794-ben alapított párizsi École Politechnique-t.
szeptember 19. az immáron 240 éves BME Építőmérnöki kar születésnapja. Itt szerzett diplomát Zielinski Szilárd, az első magyar műszaki doktor, a vasbeton-építés úttörője, a Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke, akinek legismertebb munkája a Margit-szigeti víztorony, és hidak tervezésében is közreműködött. Itt diplomázott, és tanított Jáky József, a ferihegyi repülőtér alapozásának tervezője, és Európa első talajmechanikai laboratóriumának megszervezője, Mistéth Endre, aki a negyvenes években az akkori Európa legnagyobb nyílású hídját tervezte, valamint Széchy Károllyal, Michailich Győzővel, Oltay Károllyal és Jáky Józseffel részt vett a főváros második világháború utáni újjáépítésében. Itt végzett Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, és Tarics Sándor, akinek földrengésálló szerkezetek építésére kidolgozott újítását világszerte alkalmazzák. Az építőmérnök a kulturált életkörülményeinkért dolgozik. Az egészséges ivóvíz biztosításához, a környezetbarát szennyvíztisztításhoz vagy éppen a lakhatáshoz, ipari termeléshez szükséges építmények, valamint a hidak, utak, vasutak tervezése, kivitelezése és fenntartása az építőmérnök feladata. A precíz mérnöki létesítményeink hozzájárulnak az árvizek, földcsuszamlások és más természeti veszélyek kockázatának csökkentéséhez. A geoinformatikus építőmérnökök ma már műholdakkal és drónokkal térképezik környezetünket, hogy térinformatikai rendszerekkel segítsék a tervezőmérnököket és a döntéshozókat. Magyarországon elsőként itt lehet építmény-informatika szakon tanulni. Hallgatók a kar minden szakterületén elsajátíthatják az épített környezettel kapcsolatos kihívások digitális újításokra építő módszertanait is.
Felhasznált irodalom:
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Különleges járművel találkozhatunk a főváros szívében, ami azzal csal sokak arcára mosolyt, hogy oda is a játék örömét hozza el, ahol a városlakók nem is számítanak rá. Bár az életnagyságú, színes, LEGO kockákból épült villamoskocsin utazni nem lehet, vidám...
Az ingatlanpiac idei visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már biztatóak, a szektor 2024-ben elérte a mélypontot, de megkezdődött a visszarendeződés, 2025-ben már élénkülés várható – ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület...
Korszerű digitális megoldásokkal csökkenthetik rezsijüket a települések, 7,6 milliárd forint keretösszegű pályázat támogathatja a vidéki önkormányzatokat olyan informatikai rendszerek bevezetésében, amelyek segítséget nyújtanak számukra fogyasztásuk és termelésük...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
