12° C
Ma 2024. október 15., kedd, Teréz napja van.
12° C
Ma 2024. október 15., kedd, Teréz napja van.
A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagja lett a Műegyetem

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagja lett a Műegyetem

Az űrkutatásban és űroktatásban elért eredményeinek nemzetközi szintű elismeréseként a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) tagjai közé választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. A tekintélyes szervezetet erősíti többek között a NASA és az...

A beton fenntarthatóbb, mint a műanyag

A beton fenntarthatóbb, mint a műanyag

A beton- és műanyag csövek összehasonlító életciklus-értékelésének eredménye: a 400 milliméteres belső átmérőtől felfelé a (vas)betoncsövek szén-dioxid-kibocsátása kedvezőbb, mint az összes műanyag alternatíváé. A beton- és vasbetoncsövek a bontás és újrahasznosítás...

Új tagokat választott az MTA

máj 3, 2022 | egyetemes

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án. A Magyar Mérnöki Kamara tagjai közül Dunai Lászlót rendes taggá, Kiss Rita Máriát, Török Ákost és Szűcs Pétert levelező taggá választották.

 

Dunai László 1958-ban született Medgyesegyházán. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Építőmérnöki Kar emeritus dékánja. Szakterülete az acél tartószerkezetek fejlesztése, méretezése és tervezése. Munkásságát a tudományos kutatás és a mérnöki alkotótevékenység egyaránt jellemzi. Levelező taggá választása óta 25 folyóiratcikke jelent meg. Jelenleg vezetője egy új európai szabványt fejlesztő nemzetközi munkacsoportnak. Szakértője, ellenőre vagy társtervezője az utóbbi két évtizedben megvalósult valamennyi hazai jelentősebb Duna- és Tisza-hídnak, valamint a budapesti történelmi hidak felújításának. Kutatóműhelyében 16-an szereztek PhD-fokozatot. Kimagasló szakmai munkáját 2021-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Kiss Rita Mária 1967-ben született Budapesten. 2013 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazda- ságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont igazgatója. Kutatási területe a biomechanika, ezen belül az emberi és állati mozgások elemzése, a biológiai szövetek szilárdsági vizsgálata.  

Kutatásaiban meghatározó az interdiszciplinaritás. A mozgás- és egyensúlyvizsgálatok területén munkatársaival új mérési módszereket dolgozott ki, új paramétereket vezetett be. Az általa kidolgozott hirtelen irányváltoztatási teszt új szemléletmódot hozott az ortopédiai, neurológiai és sporttudományi vizsgálatokban. Először mutatta meg, hogy a járássebesség különböző elváltozások esetén a járás képét és szabályosságát egyaránt befolyásolja. Összefoglalóan leírta, hogy az alsó végtag ízületeinek különböző elváltozásai hogyan módosítják a teljes kinematikai lánc mozgását. A nem invazív mérőeszközök radiológiai felvételekkel való hitelesítésével bizonyította, hogy azok megfelelő pontossággal követni tudják a gerinc alakjának változását, így a gyermekek radiológiai sugárterhelése csökkenthető. Kutatócsoportjával bizonyította, hogy a humán anyagok különböző sterilizációs és tárolási módszerei a mechanikai jellemzőket eltérő módon befolyásolják, amit az allograftpótlások ínválasztásánál figyelembe kell venni. Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője, folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Tudományos publikációinak száma 297, amelyekre 1123 független hivatkozást kapott, h-indexe 20, két szabadalma van. Hat hallgatója szerzett PhD-fokozatot, jelenleg négy doktorandusz témavezetője. Iskolateremtő oktatói és kutatói munkásságát 2019-ben Mestertanár Aranyéremmel, 2020-ban a Magyar Köztársaság tisztikeresztjével, 2021-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.

Szűcs Péter 1964-ben született Abaújszántón. 2009 óta az MTA doktora. A Miskolci Egyetem (ME) általános és tudományos rektorhelyettese, a Műszaki Földtudományi Karon a Környezetgazdálkodási Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport vezetője. Szűkebb szakterülete a hidrogeológia, a felszín alatti vízkészletek mennyiségi, minőségi védelme és fenntartható hasznosítása. Tudományos eredményei a hidrogeológiai modellezési és kúthidraulikai eljárások fejlesztéséhez, a felszín alatti vízkészletek gazdálkodásához, mennyiségi és minőségi védelméhez, a geotermikus energia hasznosításához, valamint az ásvány- és gyógyvízkészletek feltárásához kötődnek. Fulbright- és egyéb szakmai ösztöndíjak eredményeként többéves nemzetközi kutatási tapasztalatot szerzett rangos kutatóintézetekben, többek között a Stanford Egyetemen (Stanford University). A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban az Országos Vízgazdálkodási Tanács tagjaként vesz részt. Számos hazai kutatási és kiválósági, valamint több európai uniós Horizont 2020-pályázat szakmai vezetőjeként teremtett jelentős pénzügyi forrásokat nagy léptékű hidrogeológiai alap- és alkalmazott kutatások végzésére. A KINDRA H2020-projekt hazai vezetőjeként kollégáival felmérték a hidrogeológiai kutatások helyzetét és jövőbeli lehetőségeit Európában. A tudományos utánpótlás képzésében jelentős szerepet játszik az ME Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola vezetőjeként és törzstagjaként, valamint az MTA Földtudományi Doktori Bizottság tagjaként. Aktívan részt vesz az MTA által kezdeményezett Nemzeti Víztudományi Kutatási Program megvalósításában. A hidrogeológia és a vízgazdálkodás területén végzett, nemzetközileg is elismert szakmai, illetve tudományos tevékenysége elismeréseként 2019-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

 

Török Ákos 1963-ban született Budapesten. 2013 óta az MTA doktora. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) geológusa. Szűkebb szakterülete a mérnökgeológia. Geológus és környezetmérnök, a BME Építőmérnöki Kar Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a mérnökgeológia nemzetközileg elismert, iskolateremtő egyénisége. Kutatási területe a karbonát-szedimentológiától a mérnökgeológiáig terjed. A triász karbonátos rámpák és a műemléki kőanyagok vizsgálatával nemzetközi szintű elismertséget ért el, több mint 1800 független hivatkozást (h-indexe 25) kapott. Kiemelendők a Stone in Architecture (Springer, 2011) kötetben és a szakterületén kiemelkedő Engineering Geologyban (Elsevier) megjelent publikációi is. A Geological Society London és a Springer kiadóknál megjelent mérnökgeológiai kötetek szerkesztője, nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Az MTA Földtani Tudományos Bizottság, a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológia és Környezetföldtani Szakosztálya, valamint a Nemzetközi Kőzetmechanikai Társaság (International Society for Rock Mechanics, ISRM) és a Nemzetközi Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szövetség (International Association for Engineering Geology and the Environment, IAEG) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, korábban az NKFIH-OTKA GEOINT Zsűri elnöke volt. Tagja az MTA Vagyonkezelő Testületének. A BME-n új, mérnökgeológia MSc-szakirányt vezetett be. Négy doktori iskola tagja, a BME-n az Építőmérnöki Kar Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke. Több mint 80 diplomamunka, 15 hazai és külföldi PhD- és posztdoktori kutatás témavezetője. Széchenyi professzori ösztöndíj, Apáczai Csere János-díj, Bolyai-plakett, Pro Geologica Applicata emlékérem és Akadémiai Díj elismerésben részesült.

 

Mérnökkollégáinknak gratulálunk!

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagja lett a Műegyetem

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagja lett a Műegyetem

Az űrkutatásban és űroktatásban elért eredményeinek nemzetközi szintű elismeréseként a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) tagjai közé választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. A tekintélyes szervezetet erősíti többek között a NASA és az...

A beton fenntarthatóbb, mint a műanyag

A beton fenntarthatóbb, mint a műanyag

A beton- és műanyag csövek összehasonlító életciklus-értékelésének eredménye: a 400 milliméteres belső átmérőtől felfelé a (vas)betoncsövek szén-dioxid-kibocsátása kedvezőbb, mint az összes műanyag alternatíváé. A beton- és vasbetoncsövek a bontás és újrahasznosítás...