Napenergia-hasznosítás, génterápiás, illetve szöveti hegesedést gátló eljárások, cserélhető fejű harisnya, belső világítású táska, ujjtorna-készülék zongoristáknak – számtalan olyan nóvum, amelyet női feltalálóknak köszönhetünk. A nemzetközi nőnap alkalmából összegyűjtöttük a hölgyekhez köthető legérdekesebb oltalmakat.

 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtárában többezer folyóméternyi szabadalmi leírás, iparjogvédelmi dokumentum található, amely a szervezet 1896-os megalapítása óta folyamatosan gyarapszik. Ebben a történelmi jelentőségű gyűjteményben számtalan hölgyekhez köthető találmány újítás is van. Braun Paula zongoraművész például 1916-ban a zongoristák számára kifejlesztett ujjtorna készülékre, 1934-ben pedig billentyűs hangszerekhez épített kisegítő billentyűzetre nyújtott be szabadalmi igényt. A neves író, Karinthy Frigyes testvére, az egyébként fordítóként tevékenykedő Emmi a kicserélhető fejű harisnyát szabadalmaztatta 1932-ben. Freyberger Klára pedig a tomboló II. világháború, így az elsötétítések időszakában jutott arra az elhatározásra, hogy kifejleszti a belső megvilágítással rendelkező kézitáskát. 

Telkes Mária az Egyesült Államokban futott be komoly tudományos karriert a 20. század közepén: nevéhez köthető több, napenergia hasznosításával kapcsolatos szabadalom is, például egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés. Ráadásul a napenergiával működő, hordozható sütőlapot Amerikában ma is Telkes-sütőként, a passzív házakat Telkes-házként szokták emlegetni.

Szintén nemzetközi szinten ért el áttörő eredményeket Karikó Katalin kutatóbiológus, hiszen az általa kidolgozott technológián alapulnak azok a legújabb generációs, mRNS alapú vakcinakészítmények (például Pfizer vakcina), amelyek hatékony eszközt jelentenek a koronavírus világjárvány megfékezésében. Ugyanígy a koronavírus kapcsán lehet jelentős Fekete Andrea gyermekgyógyász Sigma-1 receptor serkentésére vonatkozó szabadalmaztatott találmánya, amely a megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás és szöveti hegesedés kezelésében hozhat áttörést. A két említett hölgy sikeres kutatói és szellemitulajdon-védelmi tevékenységéért kapta meg 2021-ben az SZTNH Jedlik Ányos-díját.

Bizonyított tény, hogy a nők foglalkoztatásának ösztönzése az innovációban és a szellemi tulajdonjogi területeken számos előnnyel jár. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett. A hölgyek ebben az időszakban főleg a biotechnológia, a gyógyszeripar, az élelmiszerkémia, a biológiai anyagok elemzése és a szerves kémia területén alkottak kimagaslót.

 A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, s ezekből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki. A magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék). A magyar feltaláló hölgyek körében a szakterületek közül a mikrostrukturális, a biotechnológia és a szerves kémia voltak a legnépszerűbbek.

(Forrás: SZTNH)

 

Az első mérnöknő: Pécsi Eszter

Pollák Eszter néven született 1898-ban Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő, hétgyerekes családban. Szülei Pollák Mór lisztkereskedő és Szántó (Schäfer) Sarolta voltak. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. Így Sternberg-Várnay Marianne építész, Máhrer Villma gépészmérnök és Simonyi-Hajós Irma mellett ő volt az egyike az első négy nőnek, akik a Budapesti Műszaki Egyetemen tanultak.

  1. március 8-án pedig az első magyar mérnöknőként szerezte meg építészoklevelét.

1920 és 1930 között a budapesti Guth és Gergely mérnökirodában dolgozott, ahol rövidesen vezető tervező lett. Részt vett a Congres Internationaux d’Architecture Moderne magyar csoportjának munkájában, és statikusként a korszak számos kitűnő építészével működött együtt. 1930 és 1948 között saját irodát tartott fenn. Eredeti szerkezeti megoldásokat tartalmazó tervei közé tartozik többek között a margitszigeti fedett uszoda, a Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terve.

1949-től először a KGMTI munkatársa, majd statikus főmérnöke volt. Mígnem 1957-ben elsősorban politikai okok miatt felmondtak neki. Ekkor Magyarországot elhagyva 1958-ig Bécsben élt. Itt a Krapfenbauer építészirodában dolgozva ő készítette a statikai terveket az első belvárosi többemeletes parkolóházhoz az Opera mellett. Még ugyanabban az évben New Yorkba költözött, ahol előbb a Farkas & Barron mérnökirodában volt statikus, majd Breuer Marcellel is dolgozott a New York-i Egyetem több épületén. Később a SOM (Skidmore, Owings and Merrill) iroda munkatársa lett, és többek között ő készítette a Hotel Americana, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának statikai terveit. 1965-ben elnyerte “Az év legjobb statikusa” címet azért a különleges alapozási módszerért, melyet a Hudson folyó partján épülő toronyházak építéséhez fejlesztett ki.

1975-ben hunyt el New York-ban.

 

Nyitókép: Pécsi Eszter kamarai igazolványa