A németországi építkezéseken a nyersanyagárak tavaly szinte robbanásszerűen megugrottak. Az egyes építőanyagok, például a fa és az acél 1949 óta nem látott áremelkedést produkáltak – jelentette február 10-én a Szövetségi Statisztikai Hivatal.

A szerkezeti faanyag például 77,3 százalékkal drágult az előző évhez képest, míg a betonacél rudak 52,8 százalékkal voltak drágábbak, mint 2020-ban. Más fontos köztes termékek, mint például a nyersolajból származó bitumen, az epoxigyanták vagy a rézötvözetek szintén jelentősen meghaladták a termelői árak általános emelkedését, amelyet a hivatal 10,5 százalékra becsül 2021-re. A továbbra is nagy keresletnek örvendő építőipari szolgáltatások árai ennek következtében szintén meredeken emelkedtek. A vállalatok átlagosan 9,1 százalékkal többet számoltak fel az építkezőknek és a fejlesztőknek. Itt az ács- és faipari munkák voltak a legnagyobb árnövelő tényezők, 29,7 százalékos növekedéssel. A statisztikusok véleménye szerint az építési engedélyek növekvő száma az építési tevékenység folytatódó élénkségére utal, bár az egyelőre el nem induló projektek száma növekszik.

Az emelkedő árak ellenére Németországban az utóbbi időben több új építési engedélyt adtak ki, ami szintén a kormányzati ösztönzők következménye. Ez az első negyedévben az építési engedélyek fellendüléséhez vezetett. 2021-ben várhatóan a negyedik egymást követő évben nő az építési engedélyek száma. 2021 januárja és novembere között az új lakó- és nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma az előző évhez képest 4,5 százalékkal, mintegy 145 ezerre emelkedett, ami 2006 óta a legmagasabb érték.

Az építési engedélyek száma fontos vezető mutató a jövőbeli építési tevékenység becslésére, mivel az építési engedélyek a tervezett építési projekteket jelzik. A még el nem kezdett vagy be nem fejezett építési projektek száma (az úgynevezett építési hátralék) azonban 2008 óta növekszik. 2020-ban az engedélyezett, de még be nem fejezett lakások hátraléka mintegy 780 ezer lakás volt. (MTI)