Technikatörténeti érdekességek, műszaki-és mérnöki évfordulók 2022 januárjában.
 

 

140 éve született Adorján János mérnök

Sorkitótfalun, 1882. január 1-én született Adorján János (1882-1964) gépészmérnök, tervező, sportrepülő, az első magyar repülőkiképző iskola vezetője. Oklevelét Stuttgartban szerezte 1903-ban, ahol G. Daimler tanítványa és pártfogoltja volt. 1906-09 között Párizsban az autóiparban működött, és akkor kibontakozó francia aviatika hatására kezdett repüléssel foglalkozni. Hazatérve – idehaza elsőnek – megtervezte és hazai cégekkel elkészíttette repülőgépét és gépének motorját. Gépével 1909 decemberében Rákoson több sikeres felszállást végzett. 1910 őszén a Helios garázs által alapított Blériot pilótaiskola vezetését vette át, majd 1912-től az autószakmához tért vissza. Több évtizeden át a hazai Mercedes-képviselet üzemvezetője volt. A II. világháború után az Ikarus Autóbuszgyár mérnökeként számos újítással járult hozzá az üzem korszerűsítéséhez és gyártmányai fejlesztéséhez.

 

100 éve született Szép Iván Szilárd mérnök

Kassán, 1922. január 1-én született Szép Iván Szilárd (1922-2002) fizikus, kémikus, kutató-mérnök. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte. 1952-ben indította el a hazai germánium-eszközök kutatásait, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben (HIKI) félvezető eszközök gyártás-technológiájának fejlesztési bázisát. 1959-ben szakmai munkásságát Kossuth-díjjal tüntették ki. 1971-től az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet (MFKI) tudományos igazgatóhelyettese lett. A félvezető anyagok és eszközök technológiájával foglalkozó több szakkönyv, egyetemi jegyzet és számos itthoni és külföldi szaklapban megjelent közlemény szerzője volt.

 

110 éve született Makranczy Béla mérnök-fizikus

Nyíregyházán, 1912. január 2-án született Makranczy Béla (1912-2004) mérnök-fizikus, főiskolai tanár.

1935-ben szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomát a debreceni gróf Tisza István Tudományegyetemen. 1939-1942 között a híres Standard Villamossági Rt. alkalmazta mérnöki, fizikusi feladatok megoldására. Repülőgépek és harckocsik rádiótechnikai berendezéseit tervezte, a gyártásait vezette. Ezután a debreceni Állami Felsőipariskolában tanított, majd 1944-ben behívták katonának. 1967-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola ekkor alakuló Fizika Tanszékének vezetője lett. A fizika tantárgy tanítása, a leendő tanárok felkészítése egyetemi, majd a gyakorlóiskolai és a főiskolai tevékenységében mindig kiemelt szerepet játszott.

 

275 éve született Laáb Gáspár mérnök

Bezenyén, 1747. január 3-án született Laáb Gáspár (1747-1834) földmérő, vízépítő-mérnök, a korai magyar mérnöknemzedék egyik legkiemelkedőbb tagja. Tanulmányait 1758-tól 1764-ig a piaristák magyaróvári középiskolájában, majd 1765-1769 között a szempci Collegium Oeconomicumban (Mérnökképző Intézet) végezte. 1770-től Moson vármegye tisztviselője volt. 1777-től, mint vármegyei főmérnök irányította a Duna mosoni szakaszán végzett árvédelmi munkálatokat és megkezdte a Hanság lecsapolásának, valamint a Fertő szabályozásának munkálatait. Mint útépítő mérnök is elismert hazai szaktekintély volt. Számos kéziratos térképe ma is ismert a Kisalföld vízvidékeiről.

 

110 éve született Nagy György mérnök

Budapesten, 1912. január 4-én született Nagy György (1912-1992) okleveles mérnök, sokoldalú alkotó, aki meghatározója volt a Körös-vidék árvízvédelmének és vízgazdálkodásának. A síkvidéki tározók elméletének és gyakorlatának egyik formálója volt. Ötvenéves gyulai munkássága során rizsföldeket is épített, valamint több száz családi házat is tervezett.

 

125 éve született Botvay Károly mérnök

Adán, 1897. január 4-én született Botvay Károly (1897-1958) erdőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, aki az erdészeti termőhely-ismerettan tantárgy korszerűsítésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Háborús katonaévei után 1924-ben szerzett erdőmérnöki oklevelet, majd az Erdőmérnöki Főiskolán kapott állást. 1929-től a talajtani tanszék adjunktusa lett. 1940-ben műszaki doktori, 1944-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1947-től lett egyetemi tanár, majd a főiskolai termőhely-ismerettani tanszékének vezetője. Szakirodalmi közleményei az Erdészeti Kísérletekben, az Erdészettudományi Közleményekben jelentek meg.

 

100 éve született Freud Géza mérnök-matematikus

Budapesten, 1922. január 4-én született Freud Géza (1922-1979) mérnök-matematikus. 1940-ben Bizám Györggyel és Hoffmann Tiborral holtversenyben megnyerte az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által rendezett Károly Irén fizikaversenyt, a mai Eötvös-verseny elődjét. Származása miatt azonban csak 1945-ben kezdhette meg egyetemi tanulmányait, a II. világháború során munkaszolgálatos volt. 1950-ben a BME-n B-tagozatos gépészmérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően az ELTE TTK Fizikai Intézet tanársegédje lett, majd aspiráns. 1954-ben lett kandidátus, majd az intézet differenciál-egyenletek osztályának vezetője, mint tudományos főmunkatárs. Ekkor tüntette ki a Bolyai Társulat Grünwald-díjjal. 1959-ben Kossuth-díjat kapott a matematikai analízis elmélete és gyakorlati alkalmazása terén elért jelentős eredményeiért. 1976-tól az Ohio State University vendégprofesszora volt. Elsősorban a matematikai analízis klasszikus területéhez tartozó interpolációelmélettel és az ortogonális polinomok elméletével foglalkozott, de eredményeket ért el a parciális differenciálegyenletek kutatása terén is.

 

120 éve született Hajdú Elemér mérnök

Saroltaváron, 1902. január 5-én született Hajdú Elemér (1902-1988) Állami-díjas gépészmérnök. A József Műegyetemen 1925-ben szerzett gépészmérnöki, majd doktori oklevelet. 1925-1928 között a Ganz és Társa Rt. vagonszerkesztési mérnöke, 1928-1945 között a Székesfővárosi Elektromos Művek műszaki főtanácsadója volt. 1946-47-ben az Újjáépítési Minisztériumban vezette az energiaügyi főosztályt, 1947-ben a szénkormánybiztos helyettese, 1947-48-ban a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető igazgatója, 1948- 1951 között az Erőmű Ipari Központ vezérigazgató-helyettese, 1951-1954 között az Erőmű Beruházási Vállalat főosztályvezetője, 1954-1962 között az Erőmű Tröszt főmérnöke, 1962-től nyugdíjba vonulásáig (1969) a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) termelési igazgatója volt. Egyik irányítója volt az országos villamosenergia-rendszer bevezetésének.

 

150 éve született Szarvasy Imre mérnök

Pesten, 1872. január 5-én született Szarvasy Imre (1872-1942) vegyészmérnök, akadémikus. Felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen végezte, majd 1896-ban a pesti Tudományegyetemen bölcsészdoktor lett. 1894-től a Műegyetemen volt tanársegéd, 1897-től külföldi tanulmányutat tett, 1899-ben adjunktus, 1900-ban magántanár, majd 1905-ben az akkor alakult elektrokémiai tanszék első vezetője és tanára lett. Értekezései a kémiai technológia számos területét felölelik, elektrokémiai vonatkozású tanulmányai, valamint az erdélyi földgáz értékesítésére vonatkozó vizsgálatai különösen jelentősek voltak. Behatóan tanulmányozta az elektromosságnak a növények fejlődésére gyakorolt hatását. 1909-től 1929-ig, mint a Magyar Természettudományi Társulat (MTT) választmányi tagja a kémiai szakosztály munkájában tevékenyen részt vett. A Chemiai Folyóiratnak szerkesztőségi tagja volt. Tagja volt a felsőháznak is. Huttkay Sándor 1924-ben foglalta könyvbe előadásait Elektrochemia címmel.

 

100 éve született Csongor Éva fizikus

Gyulán, 1922. január 6-án született Csongor Éva (1922-2007) atommagfizikus. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanított, majd 1967-től az MTA Atommagkutató Intézetében dolgozott 1991-ig. 1960-ban lett a fizikai tudomány kandidátusa. Dolgozata a Po-alfa-forrással a Mg-izotópokon előidézett magreakciókról szólt. A nukleáris ipar környezetszennyező hatását kutatta, majd ő honosította meg Debrecenben a szerves anyagok 14C-tartalmának és ezzel koruknak (azaz az anyagcseréjük megszűnte óta eltelt időnek) a meghatározását. A debreceni csapadékvíz béta-aktivitását 1952-től 1988-ig mérte, és ezzel a környezet történetének a világon egyedülálló dokumentációját hozta létre. Az aktivitási grafikonon az összes légköri nukleáris robbantás hatása azonosítható és a csernobili katasztrófa hatásával összehasonlítható. 1988-ban elsőnek kapta meg az MTA Fizikai Fődíját.

 

130 éve született Knapp Oszkár mérnök

Budapesten, 1892. január 9-én született Knapp Oszkár (1892-1970) mérnök, a műszaki tudományok doktora (1958). Műegyetemi vegyészmérnöki oklevelének megszerzése (1913) után a kőolajiparban kezdett dolgozni, majd 1923-48-ban az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.  konstruktőrje, a kísérleti laboratórium vezetője volt. 1952-1954 között a Híradástechnikai Kutató Intézetben (HIKI) volt kutató. Az 1950-es években rendszeresen tartott előadásokat a BME Mérnöktovábbképző Intézetben, illetve Európa több országában. Munkássága világviszonylatban is jelentős mértékben járult hozzá az ipari üveg fizikai-kémiai természetének megismeréséhez. Knapp Oszkár az üveg- és kerámiatechnológia egyik legnevesebb magyar szakértője volt. Több külföldi társaság tagjául választotta, többek között a német Glastechnische Gesellschaft és az angol Society of Glass Technology. Mintegy háromszáz, üvegiparral kapcsolatos szakmai közleménye jelent meg.

 

125 éve született Gruzl Ferenc mérnök

Budapesten, 1897. január 10-én született Gruzl Ferenc (1897-1972) vegyészmérnök. Az érettségi után a budapesti József Műegyetem Vegyészmérnöki Karán folytatta tanulmányait. 1919-ben szerzett diplomát, majd rövid idővel később a Pázmány Péter Tudományegyetemen sikeresen védte meg doktori értekezését. Szakmai pályáját az Országos Chémiai Intézetben kezdte 1919-ben, itt kezdett gabona- és lisztvizsgálattal foglalkozni. 1928-tól az akkor létesített Gabona- és Lisztkísérleti Intézet osztályvezetője volt. 1939-től 1959-ig, nyugdíjazásáig az intézetet igazgatóként vetette. 1935-ben az ország főbb gabonatermő területein búza- és lisztminősítő hálózatot szervezett és ezzel egy időben hét, e célt szolgáló laboratóriumot is létesített. E munka eredményeként, Hankóczy Jenővel együtt elkészítették az ún. búzakatasztert. 1940-ben szabadalmaztatta a Laborográf nevű tésztaminőség-vizsgáló műszerét. Rendszeresen oktatott tanfolyamokon és a műegyetemen. Egyike volt azoknak, akik 1945-ben újjászervezték a Magyar Molnár-céhet, majd 1948-ban továbbfejlesztették Malomipari Tudományos Társasággá. Tudományszervezőként indítványozta az ország legjobb búzatermő vidékein helyi kutatólaboratóriumok és állami búzanemesítő telepek felállítását, szakmai továbbképző tanfolyamokat indított, jegyzeteket egyéb segédkönyveket írt és szerkesztett. A II. világháború után jelentős szerepet vállalt Budapest közellátásának megszervezésében.

 

25 éve alakult a Magyar Mérnöki Kamara

A hivatásrendi köztestületünk alapítására vonatkozó legrégebbi történelmi előzmény: 1878. május 30-án, a hatszáz mérnök által 1867-ben alapított Magyar Mérnök- és Építész Egylet közgyűlésén Haasz József újvidéki mérnök indítványozta egy Mérnöki Kamara felállítását. Az 1879. május 9-i választmányi ülésen már megfogalmazták, hogy a létrehozandó kamara a mérnöki cím viselését, a műszaki tisztviselők, a vasúti és egyéb közlekedési vállalatok műszaki közegeinek okleveles kvalifikációját kívánja szabályozni. Az 1883. évi minősítési törvény megszületése után a műszaki közszolgálat védelme irányába terelődött a mérnök-kamarai gondolat. „Negyvenöt esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1923. március 29-én az Országos Törvénytárban megjelenjen a 74 paragrafusból álló 1923. évi XVII. törvénycikk a mérnöki rendtartásról. A törvénycikk 4. paragrafusa alapján a mérnöki kamara „a mérnökök erkölcsi és anyagi érdekének a közérdekkel összhangban való oltalma és előmozdítása céljából Budapesten szerveztetik.” A kamara megalapításának előkészítésére Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter – Zielinski Szilárd vezetésével – egy harminctagú bizottságot kért fel. Az országos hatáskörű Budapesti Mérnöki Kamara egy évvel később, 1924. március 8-12. között tartotta alakuló ülését, ahol a szavazásra jogosult 3.361 tag közül 3.086 voksolt. Elnökké Zielinski Szilárdot, alelnöknek dr. Hermann Miksát és Sármezey Endrét, titkárnak Thoma Frigyest választották. Kamara választmányába 14 általános (építő) mérnök, 13 gépészmérnök, négy építész, két-két vegyész, illetve erdőmérnök és három bányamérnök került.” – olvasható az mmk.hu/kamara/tortenet linken. 1924-től önálló mérnöki gyakorlatot csak az folytathatott, akit a kamara tagjai sorába felvett. Előfeltétel a mérnöki oklevél megszerzését követő háromévi szakmai gyakorlat igazolása volt, de kiemelkedő műszaki tevékenység esetén egyetemi végzettség nélkül is lehetővé vált a BMK tagság. A taglétszám 3.500-5.000 között volt, a kamara a jogszabály-tervezeteket véleményezhette, sőt az Országgyűlés felsőházába is delegálhatott két tagot. A szervezet hivatalos folyóirata az 1867-ben alapított Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye lett, 1934-től pedig megjelent a Kamara Közleményei elnevezésű periodika. Az első hazai mérnök-kamarát Szálasi Ferenc miniszterelnök szüntette meg 1945 februárjában. A kommunista kormányzat sem tartott igényt a hivatásrendi kamarákra. A műszaki értelmiség fejlődését az állampárt által felügyelt egyesületek és ernyőszervezetük, a MTESZ biztosították, a politikai érdekérvényesítés lehetőségétől megfosztva.

„A rendszerváltoztatás hajnalán 1989-ben mi, mérnökök döntöttünk úgy, hogy megfelelő rangra kívánjuk emelni a felelősségteljes mérnöki munkát. Bár a kezdeményezés egy kis csoporttól indult el, egy év alatt országszerte több ezer mérnök csatlakozott hozzánk. Ez a széleskörű támogatás tette lehetővé, hogy a mérnöktársadalom új úton indulhasson el, megszervezve szakmai önkormányzatát. Mégis csaknem hét évig dolgoztunk azon, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja törekvéseinket. 1996-ban a parlament egyhangú szavazással fogadta el a törvényt, amely köztestületi rangra emelte kamarai formában a tervező és szakértő mérnökök önkormányzatát.” – olvasható az mmk.hu/kamara/rolunk linken.

A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény hatályba lépését követően hazánkban „történelmet írva”, 1996. november 7-én Szekszárdon alakult meg az első köztestületi, területi mérnökamara. A régi Vármegyeházán a 169 regisztrált mérnök elfogadta az alapszabály-tervezetet és megválasztotta a Tolna Megyei Mérnöki Kamara első tisztségviselőit. Ezt követően valamennyi megyében megalakultak a területi mérnöki kamarák és a megválasztott küldöttek felhatalmazást kaptak az országos hatáskörű mérnök-kamara megalakítására. 1997. január 11-én a területi (megyei) kamarák küldöttei létrehozták a mérnökök országos hivatásrendi köztestületét, a Magyar Mérnöki Kamarát. E napon elfogadásra került az alapszabály és négy évre választottak vezetőséget.

 

100 éve született Telegdi Bálint mérnök-fizikus

Budapesten, 1922. január 11-én született Telegdi Bálint (1922-2006) vegyészmérnök, részecskefizikus, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja. Zseniális kísérletezőként kivált azok közül az elmélet- és spekulációorientált emberek közül, akik több nyelven beszéltek. Bécsben és Olaszországban járt középiskolába, az egyetemet Svájcban végezte, majd az USA egyetemein (Chicagói Egyetem, California Institute of Technology) tanított. 1976-tól 1989-ig, nyugdíjazásáig professzor volt a zürichi Szövetségi Műegyetemen. Egy ideig a genfi székhelyű CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire – Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) tudományos tanácsának elnöke volt. 1991-ben Wolf-díjat kapott, melynek tekintélye megközelíti a Nobel-díjét.

 

90 éve született Kedves Ferenc fizikus

Szegeden, 1932. január 14-én született Kedves Ferenc (1932-2011) fizikus, egyetemi tanár. 1954-ben végzett a Szegedi Tudományegyetemen, mint fizika-matematika szakos tanár, 1961-ben a fizikai tudomány kandidátusa lett. 1957-ig a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben aspiráns, ezután 1968-ig az ELTE Kísérleti Fizika Tanszékén tanársegéd, adjunktus, majd docens volt. 1989-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Alkalmazott Fizikai, majd Szilárdtest Fizikai Tanszékét vezette, 1988-ban egyetemi tanári címet kapott. Itt új kutatási területet, a fémek és ötvözetek összetett vizsgálatát honosította meg, és az anyagtudomány és szilárdtestfizika hazai oktatásának elkötelezettje és egyik úttörője is volt. 1989 és 1993 között a Tungsram Rt. Bródy Imre Kutató Központ igazgatójaként dolgozott. Fő kutatási területén, az atommozgási folyamatok vizsgálata fémekben és ötvözetekben témában számos publikációt jelentetett meg. Emellett aktívan vett részt fizika tankönyvek bírálatában, közoktatási tantervek fejlesztésében és oktatási kísérletek irányításában. Nyugdíjba vonulása után is aktív maradt, 1998-ban jelent meg a Fizika az élővilágban című könyve.

120 éve felavatott első hazai műszaki doktor

Ferenc József uralkodó 1901. március 22-én ruházta fel a magyar királyi József Műegyetemet (a jelenlegi BME jogelődjét) a doktorrá avatás jogával. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901. évi 31.649 számú rendelete alapján, a Műegyetemen kidolgozták a „Szabályzat a műszaki doktori cím megszerzéséről” című dokumentumot, melyet a király 1901. április 28-án jóváhagyott. Ennek 1. §-a szerint „A m. kir. József Műegyetemen az építész, gépészmérnöki, mérnöki és vegyészi szakosztályokban előadott műszaki tudománykörök szerint oly végzett hallgatókat, akik a m. kir. József Műegyetemtől oklevelet kaptak, szigorú vizsgálat alapján műszaki doktorrá képesít”. A korabeli rendelkezés tartalmazta a szigorlatok tárgyait és az értekezés követelményeit, valamint intézkedett a tiszteletbeli műszaki doktori cím adományozásának és a külföldi műszaki doktori oklevelek honosításának feltételeiről is. Az első, 1902. január 16-án felavatott műszaki doktor Zielinski Szilárd professzor lett. Egyetemi doktori értekezésének tárgya Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve volt, amelyet Hajós György: Zielinski Szilárd címet viselő kiváló könyve részletesen ismertet.

Tanulságos az első magyar műszaki doktori fogadalom szövege, melyet a kiváló eredménnyel letett szigorlatai után írt alá Zielinski Szilárd, az út- és vasútépítéstan egyetemi tanára. „Én … ünnepélyesen ígérem és becsületemre fogadom, hogy a magyar királyi József Műegyetem iránt, mely engem a műszaki doktori címmel fölruház, mindenkor illő tisztelettel viselkedem; teljes erőmből azon leszek, hogy a műszaki tudományok műveléséhez szükséges alapvető tudományokat, tehetségem- és körülményeimhez képest előbbre vigyem, műszaki ismereteimet csak a közjó előmozdítására használjam és minden tőlem telhetőt elkövetek, hogy hazám jó hírnevének öregbítéséhez hozzájáruljak.”

 

120 éve született Török Gábor mérnök

Az erdélyi Abrudbányán, 1902. január 17-én született Török Gábor (1902-1966) mérnök. A felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen végezte, ahol 1926-ban vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1927-ben üzemvezető lett a Mezőgazdasági Kémiai Ipartelepek Rt.-nél. Az élelmiszerek tartósításával az 1932-ben alapított Paksi Konzervgyár előmunkálatainál kezdett foglalkozni. Közreműködött a kaposvári „Helios” Konzervgyár létrejötténél is. A vállalat bővítésében, fejlesztési munkálatokban komoly eredményeket ért el, s ennek elismeréseként 1939-re a cég vezetője lett. 1941-ben a BME kémiai-fizikai tanszékén végzett különböző szakirányú kutatásokat. Foglalkozott a növényi anyagok feldolgozásával, valamint egyre több időt szentelt a gyorsfagyasztás és a mélyhűtés útján történő konzerválásnak. 1943-ban irányításával jött létre az első hazai gyorsfagyasztóüzem a Pozsony közelében lévő Magyardiószegen. Gépegységeit a Rheinmetall Borsig cég, a gyorsfagyasztó alagutat a Röck István Gépgyár szállította számára. A termékek FRIGELITE márkanévvel kerülnek forgalomba. 1945-ben a csepeli Szabad-kikötőben a csontfeldolgozó üzemet vette át. 1949-ben az átszervezés során létrehozott Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóintézet igazgatója lett. 1950-ben alelnöke, majd elnöke lett a Mezőgazdasági Ipari Tudományos Egyesületnek. 1953-ban kandidátusi, 1956-ban a kémiai tudományok doktora címet kapta meg. Az élelmiszeripari kutatások ellátására létrehozott Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet az ő igazgatásával kezdte meg működését 1959-ben. Részt vett az egyetemi mérnökképzésben és az élelmiszeripari felsőoktatásban is.

 

180 éve született Konkoly-Thege Miklós csillagász

Pesten, 1842. január 20-án született Konkoly-Thege Miklós (1842-1916) jeles csillagász, asztrofizikus, meteorológus, akadémikus, műszerkészítő és országgyűlési képviselő. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Berlini Egyetemen végezte, fizikát és csillagászatot tanult. Pesten Jedlik Ányos laboratóriumában dolgozott, Berlinben Johann Franz Encke-től tanult csillagászatot. Tehetségének és kiváló technikai érzékének köszönhetően széleskörű ismereteket szerzett az asztrofizikában, spektroszkópiában és az égbolt fényképezésében. Néhány év alatt az ógyallai (ma: Hurbanovo, Szlovákia) csillagda műszereit és tudományos eredményeit tekintve is az európai élvonalba került. Szerkesztett színképelemző készülékeket, villám és meteor spektroszkópot, protuberancia (napkitörés) észlelő műszert is. Műszereinek nagy részét maga tervezte, és saját műhelyében építette, néhányat külföldi műhelyek lemásoltak. 1890-ben kinevezték az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójává, amelyet rendkívüli mértékben felfejlesztett, megkezdte az időjárás előrejelzést. 1899-ben csillagdáját a magyar államkincstárnak ajándékozta.1901-ben Ógyallán felépült Európa egyik legnagyobb meteorológiai és geofizikai intézete is. Műszertechnikai kézikönyve évtizedekig forrásmunka maradt. 1600 holdas birtokát a magyar államnak adományozta a kisbérlő-gazdaságok céljára. Fizikusként és csillagászként a hazai asztrofizika elindítója volt, a mai, nevét viselő MTA Kutatóintézet alapítója.

170 éve született Csonka János feltaláló

Szegeden, 1852. január 22-én született Csonka János (1852-1939) műszaki alkotó, feltaláló, a precíziós gépipar és az automobil-gyártás úttörője. Iskoláit Szegeden végezte. Apja kovácsműhelyében szerzett elemi műszaki ismereteit külföldi útja során Bécs, Zürich, Párizs és London nagy gyáraiban gyarapította.  Visszatérve a budapesti Műegyetem műhelyfőnöke lett. 1877-ben elkészítette az első magyar gázmotort, 1884-ben az ún. Csonka-féle vegyes üzemű gáz,- és petróleummotort. Bánki Donát professzorral együtt a gázgépek megújítója, az ún. Bánki-Csonka-motorok kidolgozója volt. 1893-ban közösen alkották meg legismertebb találmányukat, a karburátort (benzinporlasztót), amelyet több gépkocsiban is alkalmaztak. Rejtő Sándorral együtt papír- és szövetszakító oktatógépet tervezett. 1900-ban ő készítette az első hazai motoros triciklit, majd a Magyar Posta számára 1904-től levél-, és csomaggyűjtő autókat konstruált. 1909-ben kezdte meg a kisautók tervezését. Nevéhez fűződik az első magyar kompresszoros motor, az első magyar csónak-motor, az első bányamozdony és autóbusz elkészítése. Motor-gyártásban hazánkban elsőként ő alkalmazta az alumíniumot. Szakmai érdemeit elismerve, a Budapesti Mérnöki Kamara 1924-ben feljogosította a gépészmérnöki cím használatára. 1924-től önálló műhelyében a motorgyártással foglalkozott, jó tíz évre rá a műhely munkáslétszáma már elérte a háromszáz főt, s ebből jött létre később a Csonka János Gépgyára Részvénytársaság. A Bánki-Csonka-motor első példánya, az első postatricikli, valamint első autói a Közlekedési Múzeumban vannak kiállítva.

150 éve született Maurer Gyula mérnök

Kassán, 1872. január 23-án született Maurer Gyula (1872-1948) műtárgyépítő mérnök, a Csepel-szigeti szabadkikötő építésének vezetője. A budapesti Műegyetemen végzett tanulmányai után (1893) előbb a vízépítési tanszék tanársegédjeként működött (1894). Külföldi tanulmányútja során Németországban a Rajna-szabályozásnál dolgozott, majd hazatérve a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Szolgálatának munkatársaként a Bega-szabályozási Kirendeltséghez került, 1912-ben ennek főnöke lett. Itt építette az écskai vízlépcsőt. 1915-ben a Sajószabályozási Kirendeltséghez került, 1919-től kerületi felügyelő, 1921-től a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kormánybiztosság helyettes vezetője, majd Zielinski Szilárd halála után, 1924-től 1932-ig kormánybiztosa. A szaklapokban több tanulmánya jelent meg a Bega-szabályozással és a budapesti szabadkikötő építésével kapcsolatban.

 

220 éve született Debreczeni Márton mérnök

Magyargyerőmonostoron, 1802. január 25-én született Debreczeni Márton (1802-1851), a XIX. század jelentős bánya- és kohómérnöke. A debreceni és selmeci tanulmányok után a hazai bányászat és kohászat gépesítésének úttörőjeként sokat tett az erdélyi fém- és vaskohászat korszerűsítéséért, s így a teljesen elhanyagolt üzemeket igen rövid idő alatt nyereségessé tette. A kohóknál felhalmozott salakot ő használta először kéngyártásra és a zalatnai kohóknál ő vezette be a vasgálic- és rézgálicgyártást. Megoldotta az aranynak és az ezüstnek a feketeszénből való „kiejtését”. Számos újítása közül a legjelentősebb a kohók levegőellátását biztosító – róla elnevezett – csigafúvó. 1848-ban az Erdély unióját tárgyaló erdélyi bizottság tagja, majd a Kossuth vezette Pénzügyminisztériumban volt tanácsos. A szabadságharc bukása után forradalmi magatartása miatt perbe fogták és elbocsátották állásából. Kohászati kísérletei során szerzett súlyos betegsége miatt munkaképtelenné válva a legnagyobb nyomorban halt meg. Hagyatékában műszaki vonatkozású munkáin kívül számos szépirodalmi mű maradt, amelyek közül az 1826-ban íródott hőskölteménye, A kiovi csata a Zalán futására emlékeztet, s Árpád harcát idézi fel lendületes előadásban.

 

130 éve született Pauspertl Károly mérnök

Abrudbányán, 1892. január 26-án született Pauspertl Károly (1892-1957) mérnök. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1916-tól a Ganz Villamossági Gyár munkatársa, 1926-tól pedig a transzformátorgyártás vezetője volt. Több szabadalma és újítása is ismeretes. Tagja volt a Szabványügyi Hivatal szabványügyi és tipizálási csúcsbizottságának. Szakirodalmi munkássága is jelentős volt.

 

120 éve született Urbányi (Urbanek) László mérnök

Rákosszentmihályon született, 1902. január 29-én Urbányi László (1902-1974) vegyészmérnök, egyetemi tanár. A budapesti József Műegyetemen 1926-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd az Állatorvosi Főiskolán kutatóvegyész lett. Itt Marek József és Wellmann Oszkár mellett dolgozott az angolkórra vonatkozó kutatásokban. 1930-ban belföldi kutatóösztöndíjat kapott. 1935-ben a Műegyetemen biokémiai laboratórium vezetője lett, 1941-ben az egyetem intézeti tanára, a kémia, majd a biofizika tantárgyak oktatója. 1947-ben az Agrártudományi Egyetem állatorvosi karán a kémiai intézet igazgatója lett, majd dékánhelyettes, később az önállósított Állatorvostudományi Főiskola igazgatója volt. Tudományos működése a fizikai és analitikai kémián kívül főként az állati szervezet ásványi anyagellátása és a takarmányozás biokémiája terén volt jelentős.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia  

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997 – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990 – Akadémiai Kiadó

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja