A nyár végén Nagy-Britannia tematikus hidrogénstratégiát fogadott el, melynek fő üzenete, hogy a kormányzat szerint 2030-ra a hidrogén számottevő szerepet fog játszani egyes energiaintenzív iparágak dekarbonizációjában, a közlekedés terén pedig főként a nehézgépjárművek esetében.
 

 

A hidrogénstratégiában a brit kormányzat megközelítése hasonló ahhoz, mint amit az offshore szélenergia termelés esetében alkalmazott: korai kormányzati cselekvések, a magánszektor erőteljes szerepvállalása mellett. A dekarbonizációs célok mellett a kormányzat a brit iparfejlesztési lehetőségekre is kiemelt figyelmet kíván fordítani a hidrogéntechnológiai értékláncok széles spektrumában, annak érdekében, hogy magas hozzáadott értéket és kvalifikált munkaerőt igénylő munkahelyeket teremtsen. A stratégia szerint a hidrogénágazat 2030-ig 9 ezer munkahelyet és 900 millió font bruttó hozzáadott értéket teremthet, míg 2050-ig 100 ezer munkahely és 13 milliárd font hozzáadott értéket adhat a brit gazdaságnak. A brit stratégia kettős megközelítést alkalmaz az előállítás vonatkozásában: elektrolízis alapú zöld hidrogénben, és karbon leválasztási/hasznosítási (CCUS) technikákat alkalmazó kék hidrogén előállítására kíván alapozni. A két módszer együttes alkalmazásával 5 GW hidrogén előállítási teljesítményt tűz ki célul 2030-ra. A BP (British Petrol) egy jelentős, önmagában 1 GW teljesítményű brit kék hidrogén projekten dolgozik Teesside-ban, amely a tervek szerint 2030-ra készül el. Az ITM Power Sheffieldben tervez egy elektrolizáló „gigafactory”-t, míg az ITM Motive hidrogén-töltőállomások telepítését és üzemeltetését végzi majd.  Bőven van tehát mire építeni a brit hidrogén stratégiának, a fejlesztések közel sem a nulláról indulnak. A hidrogénstratégiában meghatározott főbb mérföldkövek:

  • A hidrogénelőállítás terén 1 GW teljesítményt már 2025-re szeretnének megvalósítani, 2030-ra 5 GW-ot a ’low-carbon’ hidrogén szabvány és üzleti modell megalkotása 2022-re.
  • CCUS (Carbon Capture, Utilization, and Storage, azaz szén-dioxid megkötése, hasznosítása és tárolása) klaszterek létrehozása: legalább 2 db 2025-re, és 4 db klaszter 2030-ra.
  • Hidrogén a háztartási hőtermelésben: „hidrogén a szomszédban” – 2023-ra; „hidrogénfalu” – 2025-re; „hidrogén város” pilot projekt – 2030-ra.

 

Forrás: HM Government, Business, Energy & Industrial Strategy (2021): UK Hydrogen Strategy www.gov.uk/government/publications/uk-hydrogen-strategy és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület hírlevele