A marosvásárhelyi születésű dr. Márton Béla az 1967-es építőmérnöki diplomaszerzés után pályáját a VEGYTERV-nél kezdte mint statikus tervező. 1969–1970-ben Gerában (NDK) dolgozott a helyi Wohnungsbaukombinát tervezési osztályán. Jelentősebb munkái: saalfeldeni igazgatási épület, panelház alatti vízfolyás áthidalása. 1971-ben visszatért a VEGYTERV-hez, és 1976-ig statikus csoportvezetőként dolgozott. Tervezője volt többek között az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár éttermi és konyhaépületének, és egy debreceni keverő-silónak (Hungária Műanyagfeldolgozó). Közben exportmunkában is részt vett, többek között egy hamburgi gyógyszerüzem és kikötőcsarnok fűződik a nevéhez Brémában. 1976–1994 között a Postai Tervező Intézetnél statikus osztályvezetőként folytatta pályáját. Számos távközlési torony és épület tervezését végezte (szegedi régióközpont, balatonfüredi postaműszaki épület). Közben 1978-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett. 1994-től 2004-es nyugállományba vonulásáig a Matávnál és utódszervezeteinél dolgozott különböző beosztásokban. Kiemelkedő alkotása a Matáv-székház éttermi szárnya és az INI-számítóközpont épülete. Nyugdíjasként magántervezőként és építésügyi szakértőként dolgozott tovább (gyógyszeripari létesítmények, társasházak, károsodási szakvélemények). 2017-ben aranydiplomát kapott.

A kamara Tartószerkezeti Tagozatának tagja volt.