31° C
Ma 2024. július 24., szerda, Kinga és Kincső napja van.
31° C
Ma 2024. július 24., szerda, Kinga és Kincső napja van.
2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...

Negyven százalékkal csökkentené szén-dioxid kibocsátását 2030-ra Budapest

ápr 1, 2021 | országjáró

Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest.
 

 

Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet.

A budapest.hu oldalon közzétett, a klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló 89 oldalas dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6.109.183 tonna volt. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés.

A dokumentum az akciók között jelöli ki az épületek, az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését; a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítását és a környezetbarát közlekedési módok támogatását, fejlesztését; a zöldfelületek növelését és minőségének javítását; az adaptív csapadékvíz-gazdálkodást és a szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülést; valamint a szemléletformálást és klímatudatosságot. Számítások szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős. Mint írták, az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés – például lakóépületek energetikai korszerűsítése – csak különböző szereplők (lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány) együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával – emelték ki.

A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el a Budapesti Klímastratégiát. Ezt az új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel, amely a korábbi terv átdolgozott, adaptációs résszel kiegészített 2030-as célévre kiterjesztett változata.

A főpolgármester a közgyűlés hatáskörében eljárva elfogadta a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét is, amelyet a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1962 és 1984 közötti vezetőjének, a Levegő Munkacsoport és a Budapesti Városvédő Egyesület egykori szakértőjének tiszteletére Radó Dezső Terv nevet viseli.

A terv átfogó céljai között szerepel az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása; a klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés; a biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartása és fejlesztése, valamint az okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése. Kiemelt célként fogalmazták meg, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek – parkterületek – mennyiségét a jelenlegi 6 négyzetméterről 7-re növeljék. Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több, mint két Margitszigetnek megfelelő új közparkot jelent – olvasható az elfogadott javaslatban. A terv célkitűzése szerint 53 projekten keresztül 115 milliárd forintnyi zöldfejlesztést hajtanának végre Budapesten a következő hét év során. A projektek között szerepel a Népliget felújítása, a belvárosban a Városháza park kialakítása és a Jókai tér komplex megújítása is. (MTI)

 

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...