Széchenyi-díjat kapott Dunai László építőmérnök, a BME Építőmérnöki Karának dékánja

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. Dr. Dunai László, a BME Építőmérnöki Karának dékánja Széchenyi-díjat kapott.

DUNAI LÁSZLÓ építőmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának dékánja, Hidak és Szerkezetek Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az acél- és öszvérszerkezetek méretezéselmélete, illetve tervezési metodikájának kidolgozása terén végzett, nemzetközileg is jelentős tevékenysége, valamint Budapest főváros történelmi hidjainak és acélszerkezeteinek felújításában vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként kapta a Széchenyi-díjat.

Dunai László 1958. december 20-án született Medgyesegyházán. Építőmérnökként 1983-ban, mérnök-matematikai szakmérnökként 1986-ban szerzett oklevelet a BME Építőmérnöki Karán. 1987-ben szerezte meg a doktori, 1996-ban a PhD címet, 2002-ben habilitált, 2008-ban lett az MTA doktora. 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Egyesült Államokban és Japánban tett tanulmányutakat, 2001 és 2003 között Széchenyi István-ösztöndíjban részesült.

Végzése után a BME Acélszerkezetek Tanszékének tudományos munkatársa, adjunktusa és docense volt, 2003 óta a Hidak és Szerkezetek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2013 óta az Építőmérnöki Kar dékánja. Főbb oktatási és kutatási területei: acél- és öszvérszerkezetek, vékonyfalú szerkezetek, hidak stabilitása és fáradása, végeselemes analízis és tervezés. A vezetésével kidolgozott méretezési eljárásokat nemzetközi szinten használják innovatív szerkezetek tervezésére. Részt vett az elmúlt évtizedekben épült Duna- és Tisza-hidak – például a Pentele híd, a Megyeri híd, a Tiszavirág híd, az M0 Déli Duna-híd, a Rákóczi híd és a Kvassay híd – független statikai ellenőrzésében, próbaterhelésében.

Számos könyvben, folyóiratcikkben, tervezési segédletben tette közzé kutatásainak eredményeit. Tudományos munkáját 2009-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.