-1° C
Ma 2025. január 15., szerda, Lóránt és Loránd napja van.
-1° C
Ma 2025. január 15., szerda, Lóránt és Loránd napja van.
Munkacsoportok dolgoznak a BME-modell részletein

Munkacsoportok dolgoznak a BME-modell részletein

A BME fenntartóimodell-váltásának finanszírozási, munkaügyi, pénzügyi és szervezeti, működési részletein dolgoznak a műegyetemi vezetők és szakértők részvételével decemberben létrejött munkacsoportok. Az oktatási, nemzetközi, tudományos és kutatási tevékenységgel...

E-járművek és speciális tűzvédelmi irányelvek

E-járművek és speciális tűzvédelmi irányelvek

A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret[1], és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt[2]. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt[3],...

Mi történt fél év alatt a Hungaroringen?

Mi történt fél év alatt a Hungaroringen?

Elképesztő átalakuláson megy át a Hungaroring: a 2024-es Magyar Nagydíj után folytatódtak a felújítási munkálatok, jelenleg napi szinten 620 ember dolgozik azon, hogy az augusztusi futamon a magyar versenypálya a megszokott magas színvonalon láthassa vendégül az F1-es...

Széchenyi-díjat kapott Dunai László építőmérnök, a BME Építőmérnöki Karának dékánja

márc 15, 2021 | egyetemes

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. Dr. Dunai László, a BME Építőmérnöki Karának dékánja Széchenyi-díjat kapott.

 

DUNAI LÁSZLÓ építőmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának dékánja, Hidak és Szerkezetek Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az acél- és öszvérszerkezetek méretezéselmélete, illetve tervezési metodikájának kidolgozása terén végzett, nemzetközileg is jelentős tevékenysége, valamint Budapest főváros történelmi hidjainak és acélszerkezeteinek felújításában vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként kapta a Széchenyi-díjat.

 

Dunai László 1958. december 20-án született Medgyesegyházán. Építőmérnökként 1983-ban, mérnök-matematikai szakmérnökként 1986-ban szerzett oklevelet a BME Építőmérnöki Karán. 1987-ben szerezte meg a doktori, 1996-ban a PhD címet, 2002-ben habilitált, 2008-ban lett az MTA doktora. 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Egyesült Államokban és Japánban tett tanulmányutakat, 2001 és 2003 között Széchenyi István-ösztöndíjban részesült.

Végzése után a BME Acélszerkezetek Tanszékének tudományos munkatársa, adjunktusa és docense volt, 2003 óta a Hidak és Szerkezetek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2013 óta az Építőmérnöki Kar dékánja. Főbb oktatási és kutatási területei: acél- és öszvérszerkezetek, vékonyfalú szerkezetek, hidak stabilitása és fáradása, végeselemes analízis és tervezés. A vezetésével kidolgozott méretezési eljárásokat nemzetközi szinten használják innovatív szerkezetek tervezésére. Részt vett az elmúlt évtizedekben épült Duna- és Tisza-hidak – például a Pentele híd, a Megyeri híd, a Tiszavirág híd, az M0 Déli Duna-híd, a Rákóczi híd és a Kvassay híd – független statikai ellenőrzésében, próbaterhelésében.

Számos könyvben, folyóiratcikkben, tervezési segédletben tette közzé kutatásainak eredményeit. Tudományos munkáját 2009-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.

 

Munkacsoportok dolgoznak a BME-modell részletein

Munkacsoportok dolgoznak a BME-modell részletein

A BME fenntartóimodell-váltásának finanszírozási, munkaügyi, pénzügyi és szervezeti, működési részletein dolgoznak a műegyetemi vezetők és szakértők részvételével decemberben létrejött munkacsoportok. Az oktatási, nemzetközi, tudományos és kutatási tevékenységgel...

E-járművek és speciális tűzvédelmi irányelvek

E-járművek és speciális tűzvédelmi irányelvek

A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret[1], és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt[2]. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt[3],...

Mi történt fél év alatt a Hungaroringen?

Mi történt fél év alatt a Hungaroringen?

Elképesztő átalakuláson megy át a Hungaroring: a 2024-es Magyar Nagydíj után folytatódtak a felújítási munkálatok, jelenleg napi szinten 620 ember dolgozik azon, hogy az augusztusi futamon a magyar versenypálya a megszokott magas színvonalon láthassa vendégül az F1-es...