17° C
Ma 2023. május 30., kedd, Janka és Zsanett napja van.
17° C
Ma 2023. május 30., kedd, Janka és Zsanett napja van.
Júniusi mérnök-kalauz

Júniusi mérnök-kalauz

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 júniusában.   140 éve született Mende Jenő tanár Bátorkeszin, 1883. június 3-án született Mende Jenő (1883-1944) fizikatanár, ismeretterjesztő, rádióamatőr. A budapesti Tudományegyetemen szerzett...

2,8 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben

2,8 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben

A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1 százalékkal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása...

Hosszú távon a járványnak nincs hatása a klímaváltozásra

márc 5, 2021 | kitekintő

A koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozások világszerte a károsanyag-kibocsátás csökkenését hozták, hosszú távon azonban a pandémiának „elég kicsi” vagy „kimutathatatlan” a hatása a klímaváltozásra egy új kutatás szerint.

 

„Ha csak rövid ideig tart a kibocsátás akár nagy mértékű csökkentése, akkor valószínűleg nincs kimutatható hatása a klímára. A globális felmelegedés mérséklésének és végső soron a világ-átlaghőmérséklet stabilizálásának előfeltétele, hogy évről évre folyamatosan nullára csökkenjen a nettó emisszió” – írta a Science Advances című tudományos lap március 5-én megjelent számában a Kanadai Klímakutató Központ John Fyfe vezette kutatócsoportja.

A nagy-britanniai Norwichban lévő Kelet-angliai Egyetem kutatói Corinne Le Quere vezetésével a globális szén-dioxidkibocsátásnak a 2020-as korlátozások okozta csökkenését 2019-hez képest hét százalékra becsülték – olvasható egy másik tanulmányban, amely a Nature Climate Change-ben jelent meg. A kibocsátott szén-dioxid mennyisége 2019-hez viszonyítva 2,6 gigatonnával csökkent, így 34 gigatonna lett, ami az eddig megfigyelt legnagyobb mérséklődés. Ezen felül a kutatók elemezték, hogyan alakultak az egyes országok kibocsátásai a 2015-ös párizsi klímacsúcs óta. A párizsi klímacsúcson szinte az összes állam abban egyezett meg, hogy a felmelegedést az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest két Celsius-fok alatt tartják, lehetőleg 1,5 fokban maximálják.

A vizsgált országok közül a nagy átlagjövedelműekben 2015 és 2019 között átlagosan évente 0,8 százalékkal csökkent a kibocsátás, 2020-ban a világjárvány miatti korlátozások idején kilenc százalékkal. Hasonló volt a helyzet a magas-közepes átlagjövedelmű országokban, itt azonban a 2020-as kibocsátás csak öt százalékkal mérséklődött. Az alacsony jövedelmű országokban 2015 és 2019 között 4,5 százalékkal, 2020-ban kilenc százalékkal esett vissza a kibocsátás.

A brit kutatók szerint a párizsi klímacél eléréséért évente globálisan egy-két gigatonnával kellene csökkenteni az emissziót az évszázad végéig. Kanadai kollégáikhoz hasonlóan ők is hangsúlyozták: a világjárvány miatti átmeneti emissziócsökkenésnek szinte semmilyen hosszú távú hatása nem lesz a klímaváltozásra. (MTI)

 

Júniusi mérnök-kalauz

Júniusi mérnök-kalauz

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 júniusában.   140 éve született Mende Jenő tanár Bátorkeszin, 1883. június 3-án született Mende Jenő (1883-1944) fizikatanár, ismeretterjesztő, rádióamatőr. A budapesti Tudományegyetemen szerzett...

2,8 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben

2,8 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben

A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1 százalékkal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása...