A horvát kormány teljes egészében vállalja a december végi földrengésben Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslovacka) és Károlyváros (Karlovacka) megyében megsérült épületek felújítását – jelentette be a január 14-i kormányülést követően Darko Horvat építésügyi, területtervezési és állami vagyonkezelési miniszter.

Ennél a két megyénél, amelyet január 4-én katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottak, a kormány figyelembe vette, hogy gazdaságilag visszamaradott területről, hátrányos helyzetű településekről van szó, ezért a lakosságnak nem kell részt vennie a felújítás finanszírozásában – mondta Horvat, hozzátéve, minden magánházat felújít az állam, amelyben életvitelszerűen élnek a tulajdonosok vagy hozzátartozóik.

Ami a műemlék és kulturális örökségvédelem körébe tartozó épületeket illeti, felújításukat a kulturális minisztériumnak a helyi önkormányzatokkal közösen kidolgozott programja szerint végzik majd el – húzta alá a tárcavezető.

Andrej Plenkovic kormányfő a kabinet ülésén elmondta: egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre a károk nagyságát illetően. Jelezte ugyanakkor, hogy eddig 41 500 épületre érkezett kárbejelentés.

A horvát szábor szeptember közepén fogadta el a márciusi zágrábi földrengés helyreállításáról szóló törvényt, amely Zágráb városára, valamint Zágráb és Krapina-Zagorje megyére vonatkozott. Eszerint az állam 60 százalékban, az önkormányzatok 20 százalékban támogatják a magánépületek helyreállítást, a maradék 20 százalékot a tulajdonosoknak kell állniuk. Azon károsultaktól, akik minimálbérből élnek, és nem rendelkeznek jelentősebb vagyonnal, az állam és az önkormányzat átvállalja az önrészt. Ennek a törvénynek a módosítására küldött a kabinet csütörtökön javaslatot a parlamentnek, és terjesztette ki Sziszek-Monoszló és Károlyváros megyére a fent említett kiigazításokkal.

December 28-án és 29-én két erősebb – 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű – földrengés rázta meg Közép-Horvátországot. A Petrinja és Sziszek közelében történt földmozgásoknak hét halálos áldozata és 28 sérültje van, és folyamatosak az utórengések. Az első földrengés óta 849 utómozgást jegyeztek fel szakemberek, közülük tizenegy 4-es, három 5-ös erősségű volt.

A horvát fővárost és környékét tavaly március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, egy ember meghalt és többen megsérültek. Az utórengések itt is hónapokig tartottak. (MTI)