Az atomenergia felhasználási körében a nukleáris biztonság elsődleges, és többszörösen ellenőrzött. Ennek gyakorlati realizálását a nemzetközi ajánlások és a hazai jogszabályok segítik. Magyarországon alapvetően az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról (Atv.) és az 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szavatolja ezt. E két törvény és azok végrehajtását elősegítő Korm. rendeletek az atomenergia alkalmazása körében eljáró nukleáris műszaki szakértők foglalkoztatásának és minősítésének követelményeit is előírják. A 2011. közepén módosult Atv. a 118/2011. és a 247/2011. jelű Korm. rendeletek alapján tisztább, átláthatóbb, garanciákkal övezett szabályozási környezet valósult meg, és így igazolódott a várakozás: mára négyszázan jelentkeztek minősítésre, s több mint 300 fő adata szerepel a www.mmk.hu mérnök-kamarai honlap Névjegyzék rovatában, az országos közhiteles névjegyzékben.

 

 

Közel tíz éve független Nukleáris Szakértőként (NSZ) kizárólag az a személy vehető igénybe, aki mérnök-kamarai hatósági engedéllyel (jogosultság) rendelkezik. A kérelmek szakmai elbírálását a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához (BPMK) az Atv. által telepített Minősítő Bizottság végzi. Figyelemfelhívó írásomban az előzmények mellett bemutatásra kerülnek az eddig szerzett tapasztalatok, az eredmények, a kihívások, valamint az ezekre adott és tervezett válaszok is.

 

Bevezetés, jogszabályi és szabályozási háttér

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK), a Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) és a nukleáris tudományos szervezetek közös előkészítő munkája, a nemzetközi kitekintést is tartalmazó mérnök-kamarai megalapozó tanulmány eredményeként a jogalkotók 2011-ben előterjesztették 1996. évi CXVI. atomtörvény (Atv.) módosítás-tervet.

  1. év közepétől az Atv. 19/A. § (1): Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben (1996. évi LVIII. törvény) meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik,

az Atv. 19/C. § (1): A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) a szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedélyezési eljárásban közreműködő elsőfokú minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kérelmező szakmai gyakorlata megfelelő-e a szakértői tevékenység folytatásához.

Az Atv. végrehajtása érdekében készített, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (NBSZ) tartalmazó, jelenleg is érvényben lévő 118/2011. (VII. 11.) Kormányrendelet alapján „Az engedélyes… független szakértői értékelések rendszerével biztosítja, hogy a nukleáris létesítményben végzett átalakítások megfelelnek a nukleáris és a műszaki biztonsági szabályoknak, és teljesülnek a nukleáris biztonsági követelmények. Szakértő az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (szakképzettséggel), alapképzésben szerzett végzettség esetén legalább nyolc év, mesterképzés esetén legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

Fontos azonban tudni: az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő alkalmazására azokban az esetekben kerül sor, amikor azt jogszabály kifejezetten előírja az engedélyes számára. A szakértő ezért nem azonos például a közigazgatási hatósági eljárás vagy a büntetőeljárás során alkalmazott szakértőkkel, hiszen ő maga nem egy hatósági (vagy büntető-) eljárásban vesz részt, hanem egy későbbi hatósági eljárás alapjául szolgáló iratanyag részét képező szakvéleményt készít el. E helyzet, hasonló pld. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti munkabiztonsági szakértőkhöz, akik a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát végzik.

Az Atv. új 19/A. – 19/D. §-ainak felhatalmazása alapján 2011. december közepén a 118/2011. (VII. 11.) és 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendeletek, az 59/2011. (XI. 25.) NFM rendelet alapján elkészült az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőkre vonatkozó Minősítési Ügyrend, melyet az MMK Elnöksége 41/2011. (XII. 14.) számú határozatával jóváhagyott. A jelzett jogszabályok, különös tekintettel a 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendelet és az ezek mentén kialakított hatósági-kamarai minősítési rendszer 2012. január végén megkezdte érdemi megfelelőség-értékelési munkáját. Az OAH és az MMK vezetői által akkor felkért hétfős testület, azaz a szakértőket Minősítő Bizottság (MB) megfelelőség-értékelési tevékenysége a jelentkező személyre vonatkozó, a jogszabályokban előírt követelmények teljesülésének elbírálására irányul.

2011-ben, az induláskor a jogalkotó által kijelölt Nukleáris Szakértő (NSZ) szakterületek az alábbiak voltak:

  • Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése (NSZ-1);
  • Termohidraulika (NSZ-2);
  • Valószínűségi biztonsági elemzések (NSZ-3);
  • Gépészet (NSZ-4);
  • Nukleáris nyomástartó berendezések (NSZ-5);
  • Anyagtudomány, anyagvizsgálat (NSZ-6);
  • Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok (NSZ-7);
  • Erősáramú villamos technológia (NSZ-8);
  • Mérés- és irányítástechnika (NSZ-9);
  • Vegyészet, radiokémia, nukleáris kémiai technológia (NSZ-10);
  • Sugárvédelem (NSZ-11);
  • Proliferáció-állóság (NSZ-12);
  • Nukleáris védettség (NSZ-13);
  • Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása (NSZ-14);
  • Nukleárisbaleset-elhárítás (NSZ-15);
  • Minőségirányítás, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés és minőségfelügyelet (NSZ-16).

 

A 120/2013. (IV. 23.) Kormányrendelet az alábbi pontosított és új területeket jelölte ki:

  • Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése (NSZ-1);
  • Termohidraulika (NSZ-2);
  • Valószínűségi biztonsági elemzések (NSZ-3);
  • Gépészet – emelőgépek (NSZ-4.1);
  • Gépészet – energetikai és áramlástani gépek (NSZ-4.2);
  • Gépészet – épületgépészet (NSZ-4.3);
  • Nyomástartó berendezések (NSZ-5.1);
  • Nyomástartó berendezések – ASME BPVC III. (NSZ-5.2);
  • Anyagtudomány, anyagvizsgálat (NSZ-6);
  • Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok (NSZ-7);
  • Villamos technológia – erősáramú villamos technológia (NSZ-8.1);
  • Villamos technológia – gyengeáramú villamos technológia (NSZ-8.2);
  • Villamos technológia – mérés- és irányítástechnika (NSZ-9);
  • Vegyészet – vízkémia (NSZ-10.1);
  • Vegyészet – radiokémia (NSZ-10.2);
  • Vegyészet – nukleáris kémiai technológia (NSZ-10.3);
  • Sugárvédelem (NSZ-11);
  • Proliferáció-állóság (NSZ-12);
  • Nukleáris védettség (NSZ-13);
  • Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása (NSZ-14);
  • Nukleárisbaleset-elhárítás (NSZ-15);
  • Minőségügy, irányítási rendszerek (NSZ-16);
  • Atomerőmű üzemeltetés (NSZ-17).

2018-ban a szakértő szervezetekkel kapcsolatos minősítési és engedélyezési feladatok is szabályozásra kerültek, továbbá jelentősen kibővült a kérelmezhető szakterületek köre:

  • NSz-1 Általános nukleáris biztonság, nukleáris biztonságra való tervezés elvei
  • NSz-2.1 Determinisztikus biztonsági elemzések – Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése
  • NSz-2.2 Determinisztikus biztonsági elemzések – Termohidraulika, súlyos baleseti elemzések
  • NSz-3 Valószínűségi biztonsági elemzések
  • NSz-4.1 Gépészet – emelőgépek
  • NSz-4.2 Gépészet – energetikai és áramlástani gépek
  • NSz-4.3 Gépészet – épületgépészet
  • NSz-5.1 Nyomástartó berendezések
  • NSz-5.2 Nyomástartó berendezések – (ASME BPVC III.)
  • NSz-6 Anyagtudomány, anyagvizsgálat
  • NSz-7 Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok
  • NSz-8.1Villamos technológia – erősáramú villamos technológia
  • NSz-8.2 Villamos technológia – gyengeáramú villamos technológia
  • NSz-9 Mérés- és irányítástechnika
  • NSz-10.1 Vegyészet – vízkémia
  • NSz-10.2 Vegyészet – radiokémia
  • NSz-10.3 Vegyészet – nukleáris kémiai technológia
  • NSz-11 Sugárvédelem
  • NSz-12 Proliferáció-állóság
  • NSz-13 Nukleáris védettség
  • NSz-14 Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása
  • NSz-15 Nukleárisbaleset-elhárítás
  • NSz-16 Minőségügy, irányítási rendszerek
  • NSz-17 Atomerőmű üzemeltetése
  • NSz-18 Tűzvédelmi rendszerek
  • NSZ-19 Radioaktív hulladékkezelés
  • NSz-20 Környezetvédelem
  • NSz-21 Atomerőmű karbantartása, létesítmény fenntartása
  • NSz-22 Emberi tényező, szervezeti kérdések
  • NSz-23 Ember-gép kapcsolat, ergonómia

Minőségügyi szakmérnökként csupán az NSZ-16-ot példaként kiemelve, jelezném a nukleáris Minőségügy, irányítási rendszerek szakterületen tevékenykedők számára jogszabályokban előírt követelményeket.

Szakterület leírása: Minőségközpontú irányítási rendszerek tervezése, felügyelete és működtetése;
minőségellenőrzés és megfelelőség-értékelés; projektek minőségbiztosításának felügyelete.

 

Képesítési feltétel:

  1. BSc vagy MSc szintű – minőségirányítási mérnök, – minőségbiztosítási mérnök vagy
  2. minőségügyi szakmérnök vagy szakember vagy
  3. minőségirányítási szakmérnök vagy szakember.

(Ennek meglétét, hitelességét a területi, megyei mérnök-kamara titkára ellenőrzi.)

Gyakorlati feltétel: Minőségügy terén tervezési tevékenység, felülvizsgálati gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, igazolt elemző, ellenőri tevékenység, publikációk, előadások, validált vizsgálati jelentések.
(Ennek meglétét ellenőrzi az MB elnök által kijelölt háromfős EMB, azaz az Eljáró Minősítő Bizottság.)

A műszaki szakértők független harmadik fél általi minősítése kapcsán még érdemes néhány szakkifejezést megismerni és értelmezni, melyek forrása az MSZ EN ISO/IEC 17000:2005 Megfelelőség-értékelés. Szakszótár és általános elvek jelű szabvány:

Megfelelőség-értékelést végző testület: Olyan testület, amely megfelelőség-értékelési szolgáltatásokat végez. (A megfelelőség-értékelés, annak bizonyítása, hogy egy személyre vonatkozó, előírt követelmények teljesülnek.)

Első fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet az a személy vagy szervezet végez, aki, vagy amely a tárgyat szolgáltatja.

Második fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet olyan személy vagy szervezet végez, aki, vagy amely felhasználóként érdekelt a tárgyban. Az értékelést végző személyek vagy szervezetek lehetnek például termékek rendelői, felhasználói vagy lehetséges vevői, akik támaszkodni kívánnak egy szállító irányítási rendszerére, vagy lehetnek szervezetek, amelyek az érdekeiket képviselik.

Harmadik fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet az a személy vagy testület végez, aki, vagy amely független mind attól a személytől vagy szervezettől, aki, vagy amely a tárgyat szolgáltatja, mind a tárgy használatával kapcsolatos érdekektől.

 

A hazai jogszabályok, megfelelőség-értékelési szabványok, az eddigi mérnök-kamarai gyakorlat, valamint a hatóságok (építési, környezetvédelmi, nukleáris stb.) és a piaci szereplők (tervezők, szakértők, egyetemek, szakmai egyesületek intézmények, cégek stb.) visszaigazolták a minisztériumok közigazgatási szakemberei számára, hogy az 1997 eleje óta működő mérnök-kamarai kétszintű (területi, országos) minősítési rendszer kielégíti a harmadik fél által végzett független értékelési rendszer kritériumait. Az MMK bizonyította, hogy hivatásrendi köztestületként közfeladatokat ellátó, megbízható hatóság. A megyei kamarák titkárai a műszaki szakértők előzetes ellenőrzését végző elsőfokú hatóságok, az MMK főtitkára másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik, csak így lehet a hiteles országos tervezői, szakértői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői névjegyzék gazdája.

 

Publikus minősítési tapasztalatok

A Minősítési Ügyrendnek megfelelően az alapításkor hét, majd tizenegy, jelenleg pedig tizenöt fős MB elnöke a beérkező kérelmek elbírálását egy-egy három fős Eljáró Minősítő Bizottságra (EMB) bízza, melyhez indokolt esetben még külső szakértőt is felkér. Az eddig jelentkezett több mint 350 fő közül a feltételeknek mindenben megfelelő közel háromszáz fő sikerrel vették az akadályt, így a minősített szakértők publikus adatai megjelenhettek az MMK honlap (www.mmk.hu) Névjegyzék könyvtárában.

A 2012. január 1. és 2019. december 31. között megadott szakterületi szakértői jogosultságokat a diagram – jogszabály-módosulás miatti átsorolásokat is – tartalmazza.

Rövid magyarázat: Az NSz-1 – Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése területen korábban kiadott engedélyek NSz-2.1 – Determinisztikus biztonsági elemzések – Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése területre lettek átsorolva. Ez 18 főt érintett. A jelenlegi NSz-1 – Általános nukleáris biztonság, nukleáris biztonságra való tervezés elvei területre egy jogosultság került kiadásra.

Az NSz-2 – Termohidraulika területen kiadott engedélyek NSz-2.2 – Determinisztikus biztonsági elemzések – Termohidraulika, súlyos baleseti elemzések területre lettek átsorolva. Ez 25 főt érintett. Az NSz-9 – Villamos technológia – Mérés- és irányítástechnika területen kiadott engedélyek NSz-9 – Mérés- és irányítástechnika területre lettek átsorolva. Ez 66 fő érintett. Az NSZ-11 – Sugárvédelem területen korábbi jogosultsággal rendelkezőknek Nyilatkozatot kellett tenniük, melynek minősítése után NSz-11 – Sugárvédelem vagy NSz-19 – Radioaktív hulladékkezelés területen folytathatják szakmagyakorlási tevékenységüket.

A kamarai minősítés megfelelőségére a következő adat utal: az elmúlt nyolc évben csupán három fellebbezés volt a több mint ezer (361 személy átlagban 3 szakterületi kérelme) döntés kapcsán! A 2011. december 11-től hatályos szabályok egyrészről a szakértők érdekeit szolgálják, hiszen a hatóság nyilvános, ismert, előre rögzített feltételek alapján dönti el, hogy elfogadható-e az adott szakértő és szakvéleménye, másrészről szolgálják a hatóság és az atomenergia alkalmazóinak (engedélyesek) érdekeit, mert nem kell eljárásonként külön-külön megvizsgálni a szakértő alkalmasságát, ezzel a szakvéleménnyel nyújtott segítség hatékonyabbá válik. Az új jogszabályok révén tehát tisztább, átláthatóbb, garanciákkal övezett szabályozási környezet valósult meg, amely valamennyi érintett érdekeit figyelembe veszi. Legvégül jelezném, hogy szakértő szervezetre vonatkozó kérelem nem került beadásra, csupán egy szervezet érdeklődik, aki több egyeztetés során kapott tájékoztatást a BPMK titkártól, ill. a titkárságtól.

 

Összegzés

A Minősítő Bizottság, törekedve arra, hogy jól működő megfelelőség-értékelést végző testület legyen, elemezte az eddig benyújtott – a korábbi várakozást messze felülmúló – minősítési igény számosságát, ill. okait is. A legfontosabb azonosított ok az, hogy a felsőfokú képzésben explicite nem szerepel a 247-es Kormányrendelet szerinti nukleáris szakértői területeknek megfelelő képzés. A hazai nukleáris ipar tervezett bővítése, illetve kapacitás-fenntartása mellett a „felfűtött érdeklődés” oka tehát az az igény, hogy ne csak a megrendelő, a kivitelező/tervező, hanem egy független harmadik fél is végezze el a nukleáris területen dolgozó szakértők megfelelőség-értékelését. A Mérnöki Kamara részéről 1997 óta folyamatosan – főképp építési szakterületeken – biztosított tervezői, szakértői jogosultságoknak mára már komoly értéke van.

A jogalkotók számára a továbblépés érdekében megfontolandónak tartjuk, hogy a jogosultságot szerzett, illetve a töretlen érdeklődés alapján jövőben minősítendők kötelező részvételét az átalakítási tervek szakértése mellett egyéb műszaki területekre (pl. beruházási tervek, karbantartási tervek és folyamat-eljárásrendek szakértése) is ki kellene, illetve lehetne terjeszteni.

Mivel az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők egy-egy hatósági eljárás alapjául szolgáló iratanyag részét képező szakvéleményt készítik el, így a szabályozásban, jogalkotásban résztvevő szervezetek, az engedélyesek valamint a szektorba (be)szállító cégeknek is érdeke, hogy minél több jól felkészült, a jogszabályok által előírt követelményeknek megfelelő mérnök jelentkezzen a kamarai honlapokon (www.tmmk.hu a www.bpmk.hu és www.mmk.hu) lévő minősítési eljárásokra.

 

A jelzett jogszabályokon és szabványokon kívüli szakirodalmi források:

  • Országos Atomenergia Hivatal megbízása alapján, a Magyar Mérnöki Kamara részéről Boros János, Czibolya László, Ferenczy József, Móga István, Mórocz Imre, Palkó Lászlóné, Szőllősy Gábor, Zarándy Pál által készített A nukleáris terület szakértői névjegyzékének kialakítása tanulmány (Készült: 2008-11-01 és 2009-02-28 között.)
  • Zarándy Pál: Hitelesség és biztonság szakcikk (Megjelent: Mérnök Újság 2012. januári szám)
  • Sipos László József: Garanciákkal övezve szakcikk (Mérnök Újság 2012. augusztusi szám)
  • Sipos László József: Atomenergia alkalmazása körében eljáró minősített szakértők szakcikk a Magyar Atomfórum Egyesület honlapjának Hírek rovatába (Megjelent: 2012. november 25-én)
  • Sipos László József: Szakértői minősítési rendszer az atomenergia alkalmazási körében szakcikk (Megjelent az ATOMERŐMŰ újság 2013. januári számában)
  • Vincze Árpád, Sipos László József: Az atomenergetikában eljáró független műszaki szakértők minősítésének tapasztalatai előadás, a XII. Nukleáris Technikai Szimpóziumon (2013-12-05)
  • Vincze Árpád, Sipos László József: Felfűtött érdeklődés – az atomenergetikában eljáró független műszaki szakértők minősítésének tapasztalatai szakcikk (Mérnök Újság, 2014. januári szám)
  • Sipos László József: Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők minősítése során szerzett (minőségügyi) tapasztalatok előadás, az Óbudai Egyetemen tartott 20 éves a minőségügyi képzés címet viselő szimpóziumon (Budapest, 2016. június 23.)
  • Sipos László József: Atomenergia alkalmazása körében eljáró független, 3. fél által minősített műszaki szakértők előadás az V. Magyar Karbantartási Konferencián (Dunaújváros, 2017-03-23)
  • Vincze Árpád, Solymosi József: Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők minősítése előadás, a XLII. Sugárvédelmi Továbbképző tanfolyamon (2017-04-25)
  • Vincze Árpád: Atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők minősítése során szerzett tapasztalatok előadás, a XVI. Nukleáris Technikai Szimpóziumon (2017-11-22)
  • Sipos László József: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. számára (be)szállító cégek, intézmények – különös tekintettel a műszaki szakértők – minősítése során szerzett minőségfelügyeleti tapasztaltok című előadás, az Európai Minőségügyi Szervezet Minőségügyi Rendszer-menedzser (EOQ-QSM) tanúsítvánnyal rendelkezők számára (Budapest, 2018. június 4.)
  • Solymosi József: Atomenergetikai független műszaki szakértők minősítése előadás, a XVIII. Nukleáris Technikai Szimpóziumon (Budapest, 2019. november 29.)

 

 Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök