Az atomenergia felhasználási körében a nukleáris biztonság elsődleges, és többszörösen ellenőrzött. Ennek gyakorlati realizálását a nemzetközi ajánlások és a hazai jogszabályok segítik. Magyarországon alapvetően az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról (Atv.) és az 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szavatolja ezt. E két törvény és azok végrehajtását elősegítő Korm. rendeletek az atomenergia alkalmazása körében eljáró nukleáris műszaki szakértők foglalkoztatásának és minősítésének követelményeit is előírják. A 2011. közepén módosult Atv. a 118/2011. és a 247/2011. jelű Korm. rendeletek alapján tisztább, átláthatóbb, garanciákkal övezett szabályozási környezet valósult meg, és így igazolódott a várakozás: mára négyszázan jelentkeztek minősítésre, s több mint 300 fő adata szerepel a www.mmk.hu mérnök-kamarai honlap Névjegyzék rovatában, az országos közhiteles névjegyzékben.
Közel tíz éve független Nukleáris Szakértőként (NSZ) kizárólag az a személy vehető igénybe, aki mérnök-kamarai hatósági engedéllyel (jogosultság) rendelkezik. A kérelmek szakmai elbírálását a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához (BPMK) az Atv. által telepített Minősítő Bizottság végzi. Figyelemfelhívó írásomban az előzmények mellett bemutatásra kerülnek az eddig szerzett tapasztalatok, az eredmények, a kihívások, valamint az ezekre adott és tervezett válaszok is.
Bevezetés, jogszabályi és szabályozási háttér
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK), a Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) és a nukleáris tudományos szervezetek közös előkészítő munkája, a nemzetközi kitekintést is tartalmazó mérnök-kamarai megalapozó tanulmány eredményeként a jogalkotók 2011-ben előterjesztették 1996. évi CXVI. atomtörvény (Atv.) módosítás-tervet.
- év közepétől az Atv. 19/A. § (1): Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben (1996. évi LVIII. törvény) meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik,
az Atv. 19/C. § (1): A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) a szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedélyezési eljárásban közreműködő elsőfokú minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kérelmező szakmai gyakorlata megfelelő-e a szakértői tevékenység folytatásához.
Az Atv. végrehajtása érdekében készített, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (NBSZ) tartalmazó, jelenleg is érvényben lévő 118/2011. (VII. 11.) Kormányrendelet alapján „Az engedélyes… független szakértői értékelések rendszerével biztosítja, hogy a nukleáris létesítményben végzett átalakítások megfelelnek a nukleáris és a műszaki biztonsági szabályoknak, és teljesülnek a nukleáris biztonsági követelmények.” Szakértő az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (szakképzettséggel), alapképzésben szerzett végzettség esetén legalább nyolc év, mesterképzés esetén legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Fontos azonban tudni: az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő alkalmazására azokban az esetekben kerül sor, amikor azt jogszabály kifejezetten előírja az engedélyes számára. A szakértő ezért nem azonos például a közigazgatási hatósági eljárás vagy a büntetőeljárás során alkalmazott szakértőkkel, hiszen ő maga nem egy hatósági (vagy büntető-) eljárásban vesz részt, hanem egy későbbi hatósági eljárás alapjául szolgáló iratanyag részét képező szakvéleményt készít el. E helyzet, hasonló pld. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti munkabiztonsági szakértőkhöz, akik a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát végzik.
Az Atv. új 19/A. – 19/D. §-ainak felhatalmazása alapján 2011. december közepén a 118/2011. (VII. 11.) és 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendeletek, az 59/2011. (XI. 25.) NFM rendelet alapján elkészült az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőkre vonatkozó Minősítési Ügyrend, melyet az MMK Elnöksége 41/2011. (XII. 14.) számú határozatával jóváhagyott. A jelzett jogszabályok, különös tekintettel a 247/2011. (XI. 25.) Kormányrendelet és az ezek mentén kialakított hatósági-kamarai minősítési rendszer 2012. január végén megkezdte érdemi megfelelőség-értékelési munkáját. Az OAH és az MMK vezetői által akkor felkért hétfős testület, azaz a szakértőket Minősítő Bizottság (MB) megfelelőség-értékelési tevékenysége a jelentkező személyre vonatkozó, a jogszabályokban előírt követelmények teljesülésének elbírálására irányul.
2011-ben, az induláskor a jogalkotó által kijelölt Nukleáris Szakértő (NSZ) szakterületek az alábbiak voltak:
- Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése (NSZ-1);
- Termohidraulika (NSZ-2);
- Valószínűségi biztonsági elemzések (NSZ-3);
- Gépészet (NSZ-4);
- Nukleáris nyomástartó berendezések (NSZ-5);
- Anyagtudomány, anyagvizsgálat (NSZ-6);
- Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok (NSZ-7);
- Erősáramú villamos technológia (NSZ-8);
- Mérés- és irányítástechnika (NSZ-9);
- Vegyészet, radiokémia, nukleáris kémiai technológia (NSZ-10);
- Sugárvédelem (NSZ-11);
- Proliferáció-állóság (NSZ-12);
- Nukleáris védettség (NSZ-13);
- Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása (NSZ-14);
- Nukleárisbaleset-elhárítás (NSZ-15);
- Minőségirányítás, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés és minőségfelügyelet (NSZ-16).
A 120/2013. (IV. 23.) Kormányrendelet az alábbi pontosított és új területeket jelölte ki:
- Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése (NSZ-1);
- Termohidraulika (NSZ-2);
- Valószínűségi biztonsági elemzések (NSZ-3);
- Gépészet – emelőgépek (NSZ-4.1);
- Gépészet – energetikai és áramlástani gépek (NSZ-4.2);
- Gépészet – épületgépészet (NSZ-4.3);
- Nyomástartó berendezések (NSZ-5.1);
- Nyomástartó berendezések – ASME BPVC III. (NSZ-5.2);
- Anyagtudomány, anyagvizsgálat (NSZ-6);
- Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok (NSZ-7);
- Villamos technológia – erősáramú villamos technológia (NSZ-8.1);
- Villamos technológia – gyengeáramú villamos technológia (NSZ-8.2);
- Villamos technológia – mérés- és irányítástechnika (NSZ-9);
- Vegyészet – vízkémia (NSZ-10.1);
- Vegyészet – radiokémia (NSZ-10.2);
- Vegyészet – nukleáris kémiai technológia (NSZ-10.3);
- Sugárvédelem (NSZ-11);
- Proliferáció-állóság (NSZ-12);
- Nukleáris védettség (NSZ-13);
- Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása (NSZ-14);
- Nukleárisbaleset-elhárítás (NSZ-15);
- Minőségügy, irányítási rendszerek (NSZ-16);
- Atomerőmű üzemeltetés (NSZ-17).
2018-ban a szakértő szervezetekkel kapcsolatos minősítési és engedélyezési feladatok is szabályozásra kerültek, továbbá jelentősen kibővült a kérelmezhető szakterületek köre:
- NSz-1 Általános nukleáris biztonság, nukleáris biztonságra való tervezés elvei
- NSz-2.1 Determinisztikus biztonsági elemzések – Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése
- NSz-2.2 Determinisztikus biztonsági elemzések – Termohidraulika, súlyos baleseti elemzések
- NSz-3 Valószínűségi biztonsági elemzések
- NSz-4.1 Gépészet – emelőgépek
- NSz-4.2 Gépészet – energetikai és áramlástani gépek
- NSz-4.3 Gépészet – épületgépészet
- NSz-5.1 Nyomástartó berendezések
- NSz-5.2 Nyomástartó berendezések – (ASME BPVC III.)
- NSz-6 Anyagtudomány, anyagvizsgálat
- NSz-7 Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok
- NSz-8.1Villamos technológia – erősáramú villamos technológia
- NSz-8.2 Villamos technológia – gyengeáramú villamos technológia
- NSz-9 Mérés- és irányítástechnika
- NSz-10.1 Vegyészet – vízkémia
- NSz-10.2 Vegyészet – radiokémia
- NSz-10.3 Vegyészet – nukleáris kémiai technológia
- NSz-11 Sugárvédelem
- NSz-12 Proliferáció-állóság
- NSz-13 Nukleáris védettség
- NSz-14 Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása
- NSz-15 Nukleárisbaleset-elhárítás
- NSz-16 Minőségügy, irányítási rendszerek
- NSz-17 Atomerőmű üzemeltetése
- NSz-18 Tűzvédelmi rendszerek
- NSZ-19 Radioaktív hulladékkezelés
- NSz-20 Környezetvédelem
- NSz-21 Atomerőmű karbantartása, létesítmény fenntartása
- NSz-22 Emberi tényező, szervezeti kérdések
- NSz-23 Ember-gép kapcsolat, ergonómia
Minőségügyi szakmérnökként csupán az NSZ-16-ot példaként kiemelve, jelezném a nukleáris Minőségügy, irányítási rendszerek szakterületen tevékenykedők számára jogszabályokban előírt követelményeket.
Szakterület leírása: Minőségközpontú irányítási rendszerek tervezése, felügyelete és működtetése;
minőségellenőrzés és megfelelőség-értékelés; projektek minőségbiztosításának felügyelete.
Képesítési feltétel:
- BSc vagy MSc szintű – minőségirányítási mérnök, – minőségbiztosítási mérnök vagy
- minőségügyi szakmérnök vagy szakember vagy
- minőségirányítási szakmérnök vagy szakember.
(Ennek meglétét, hitelességét a területi, megyei mérnök-kamara titkára ellenőrzi.)
Gyakorlati feltétel: Minőségügy terén tervezési tevékenység, felülvizsgálati gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, igazolt elemző, ellenőri tevékenység, publikációk, előadások, validált vizsgálati jelentések.
(Ennek meglétét ellenőrzi az MB elnök által kijelölt háromfős EMB, azaz az Eljáró Minősítő Bizottság.)
A műszaki szakértők független harmadik fél általi minősítése kapcsán még érdemes néhány szakkifejezést megismerni és értelmezni, melyek forrása az MSZ EN ISO/IEC 17000:2005 Megfelelőség-értékelés. Szakszótár és általános elvek jelű szabvány:
Megfelelőség-értékelést végző testület: Olyan testület, amely megfelelőség-értékelési szolgáltatásokat végez. (A megfelelőség-értékelés, annak bizonyítása, hogy egy személyre vonatkozó, előírt követelmények teljesülnek.)
Első fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet az a személy vagy szervezet végez, aki, vagy amely a tárgyat szolgáltatja.
Második fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet olyan személy vagy szervezet végez, aki, vagy amely felhasználóként érdekelt a tárgyban. Az értékelést végző személyek vagy szervezetek lehetnek például termékek rendelői, felhasználói vagy lehetséges vevői, akik támaszkodni kívánnak egy szállító irányítási rendszerére, vagy lehetnek szervezetek, amelyek az érdekeiket képviselik.
Harmadik fél által végzett értékelési tevékenység: Értékelési tevékenység, amelyet az a személy vagy testület végez, aki, vagy amely független mind attól a személytől vagy szervezettől, aki, vagy amely a tárgyat szolgáltatja, mind a tárgy használatával kapcsolatos érdekektől.
A hazai jogszabályok, megfelelőség-értékelési szabványok, az eddigi mérnök-kamarai gyakorlat, valamint a hatóságok (építési, környezetvédelmi, nukleáris stb.) és a piaci szereplők (tervezők, szakértők, egyetemek, szakmai egyesületek intézmények, cégek stb.) visszaigazolták a minisztériumok közigazgatási szakemberei számára, hogy az 1997 eleje óta működő mérnök-kamarai kétszintű (területi, országos) minősítési rendszer kielégíti a harmadik fél által végzett független értékelési rendszer kritériumait. Az MMK bizonyította, hogy hivatásrendi köztestületként közfeladatokat ellátó, megbízható hatóság. A megyei kamarák titkárai a műszaki szakértők előzetes ellenőrzését végző elsőfokú hatóságok, az MMK főtitkára másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik, csak így lehet a hiteles országos tervezői, szakértői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői névjegyzék gazdája.
Publikus minősítési tapasztalatok
A Minősítési Ügyrendnek megfelelően az alapításkor hét, majd tizenegy, jelenleg pedig tizenöt fős MB elnöke a beérkező kérelmek elbírálását egy-egy három fős Eljáró Minősítő Bizottságra (EMB) bízza, melyhez indokolt esetben még külső szakértőt is felkér. Az eddig jelentkezett több mint 350 fő közül a feltételeknek mindenben megfelelő közel háromszáz fő sikerrel vették az akadályt, így a minősített szakértők publikus adatai megjelenhettek az MMK honlap (www.mmk.hu) Névjegyzék könyvtárában.
A 2012. január 1. és 2019. december 31. között megadott szakterületi szakértői jogosultságokat a diagram – jogszabály-módosulás miatti átsorolásokat is – tartalmazza.