Közösségi közlekedési központ épült Kaposváron, a 17,7 milliárd forintos beruházás elemeit már használatba is vették az utazók – mondta a város polgármestere november 10-én sajtótájékoztatón.

 

Szita Károly beszámolt arról, hogy a belváros legforgalmasabb részének átalakításával járó fejlesztéssel könnyebbé, biztonságosabbá vált az ott naponta megforduló 32 ezer ember közlekedése. Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: elsőként a kaposvári készült el Magyarország közlekedési központjai közül, amelyek célja, hogy a lehető legkisebb fennakadással lehessen váltani a közlekedési módok között. Az egy helyre került távolsági, helyi járatú autóbuszállomást és vasútállomást a közös peronon az utazók kényelmesebben elérhetik. A vasút által kettészelt városrészeket új, gyalog és kerékpárral egyaránt használható híd köti össze, a gépjárműforgalmat új körforgalmak szolgálják – ismertette az elnök-vezérigazgató. A hatékony tömegközlekedéshez ilyen infrastruktúrára is szükség van, a közlekedési központok városi környezetben elengedhetetlenek ahhoz, hogy az utasok az egyéniről a zöldebb, fenntarthatóbb tömegközlekedésre váltsanak – jegyezte meg. Homolya Róbert szavai szerint jó és hatékony közlekedés nélkül nem lehet élhető és versenyképes városról, térségről, országról beszélni. „A MÁV-Volán csoportnál elhivatottak vagyunk, hogy szerethető, fenntartható, versenyképes tömegközlekedést biztosítsunk az országnak” – hangsúlyozta. Hozzátette, ennek érdekében fontos a menetrendek összehangolása, az egységes menetrendi kínálat, a vállalatcsoport hatékony üzemeltetése, a párhuzamosságok megszüntetése, a jegyek, bérletek megváltásának lehetősége egységes felületen, és egyebek mellett az egységes utastájékoztatási, forgalomirányítási rendszer bevezetése is.

Nagy Róbert, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyolcéves előkészítő és kivitelezési munka eredményeként megvalósult kaposvári beruházás nemcsak az autóbusz-, és vasúti közlekedésről, szoros kapcsolódásukról szól, hiszen a gyalogos, a kerékpáros és a közúti közlekedés is magasabb színvonalúvá vált. A NIF Zrt. több megyei jogú várost érintően dolgozik hasonló, úgynevezett intermodális csomópontok előkészítésén – jelezte.

Szita Károly emlékeztetett arra, hogy a közlekedési központ része a Modern városok program forrásait is magába foglaló, Kaposvár néhai polgármesteréről, Németh Istvánról elnevezett több mint 180 milliárd forintos helyi fejlesztési programnak. A program eredményeként gyorsforgalmi út köti össze Kaposvárt az M7-es autópályával, új sportcsarnok, versenyuszoda, busztelephely épült, ipari parkok nyíltak, megújult a Csiky Gergely Színház és városrehabilitáció is megvalósult a Kaposi Mór Oktató Kórház egykori déli tömbjének területén – mondta el. A polgármester hangsúlyozta, hogy a fejlesztések folytatódnak, mert „a cél az, hogy a kaposváriak jobban élhessenek, a település a Dunántúl meghatározó városa legyen az élet minden területén”. (MTI)

 

A fejlesztés részeként megépült a Kaposvár új szimbólumaként is értékelhető függesztett acélszerkezetű híd, amelyet a város egykori újraalapítójáról, Esterházy Pálról nevezett el. Az Esterházy híd növénykazettákkal és pihenőkkel, padokkal ellátott, gyalogos és kerékpáros sétányként köti össze a vasút által 140 éve szétválasztott két városrészt, a belvárost és a Donnert. A híd érinti a közlekedési központ irodaházát is. Személyfelvonók, rámpák és lépcsők teszik lehetővé az átjutást minden korosztálynak, s természetesen mozgáskorlátozottaknak is.

A híd mindkét végén átfogó területmegújítás zajlott, így a város polgárai, illetve az agglomerációban élők ma már valódi közösségi térként használhatják a Petőfi teret. A donneri hídfő exkluzív kialakítása pedig az érintett városrész megújításának egyik jelentős mérföldköve lett. Csakúgy, mint a városi fürdő és a Csik Ferenc Versenyuszoda felé vezető sétány meghosszabbítása és ezáltal gyűjtőúttá fejlesztése.

 A központ belvárosi helyszínétől távolabb is jelentős fejlesztések zajlottak. Az új közúti felüljáróval sikerült a Béla király utcai szintbeli vasúti-közúti átkelőt kiváltani, ezáltal a közlekedés ott is gyorsabbá és biztonságosabbá vált. Megszűnt a sorompók előtti hosszas várakozás és torlódás, amely a cukorgyári kampány idején – a répabeszállítás miatt – még gyakoribb volt.

Az új közúti felüljáró a meghosszabbított Csik Ferenc sétányhoz kapcsolódik, így a fejlesztés révén a városrészek közötti közlekedés is egyszerűbbé vált, nem is szólva arról, hogy az új megközelítési lehetőséggel az eddig nagyban terhelt útvonalakon sikerült a forgalmat enyhíteni.

A beruházás keretében három körforgalmi csomópont épült, amelyek szintén a biztonságos és gyors áthaladást szolgálják.

Bár a polgárok számára kevésbé látható (annál inkább érzékelhető), hogy valamennyi felszín feletti fejlesztést megelőzte a földalatti közművek megújítása. Új gáz- és vízvezeték, új csapadék- és szennyvízelvezető hálózat épült több kilométernyi hosszon, amelyet az útburkolat helyreállítása követett.

 

Fotó: NIF / Benke Róbert