21° C
Ma 2023. szeptember 25., hétfő, Eufrozina és Kende napja van.
21° C
Ma 2023. szeptember 25., hétfő, Eufrozina és Kende napja van.
Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Magyarországon már csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik, amelyek a teljes gépjárműállomány kevesebb mint 2 százalékát adják, a forgalomban viszont a környezetkímélő járművek felülreprezentáltak – közölte a Magyar Elektromobilitás Egyesület (Elmob)...

170 éve született Czigler Győző

júl 29, 2020 | história

Czigler Győző (1850–1905) építész, műegyetemi tanár, Svájcból bevándorolt ősei három nemzedéken át építészek voltak. Előbb apjától, majd Bécsben Theophil Hansentől tanult. 1887-től haláláig a Műegyetem tanára, 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke volt.

 

Ifj. Czigler Antal építész és Dittl Róza fiaként született Aradon. Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. 1871-től, apja halálát követően az ő megkezdett építkezéseit fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta.

1874-ben Budapesten telepedett le, és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki. 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában. 1905 januárjában daganatos betegsége miatt visszavonult a munkából, és állandó helyettesének Dvorák Edét nevezte ki, aki 21 éven keresztül munkatársa és asszisztense volt. Végül 1905-ben, 55. életévében hunyt el.

Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított. 1905-től irodáját Dvorák Ede vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt.

 

 

Legfontosabb munkái Budapesten

  • Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI. Teréz körút 41.; 1878)
  • a Kereskedelmi Akadémia épülete (V. Alkotmány u. 9-11.; 1882)
  • Rózsák terei római katolikus, ma görögkatolikus templom (VII. Rózsák tere 8.; 1883)
  • a Havas Boldogasszony templom toronykupolája (I. Mészáros utca 1.; 1884)
  • a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX. Bakáts tér 14.; 1884)
  • a Moosmüller-féle bárház (I. Tóth Árpád sétány 22., Szentháromság utca 6.; 1884)
  • Saxlehner-palota, Andrássy út 3. (VI. Andrássy út 3.; 1885)
  • az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V. Alkotmány utca 6.; 1885)
  • Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 56.; 1886)
  • Bakáts téri bérház (IX. Bakáts tér 7.; 1887)
  • Károlyi utcai bérház (V. Károlyi utca 17.; 1887)
  • Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 4.; 1887)
  • a gróf Károlyi Tibor féle bérház a Teréz körúton (VI., Teréz körút 37., Szondi utca 5.; 1891)
  • a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII. Erzsébet körút 1,; 1892)
  • az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V. Semmelweis utca 1-3.; 1895)
  • a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V. Kossuth Lajos utca 18.; 1895)
  • a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII. Károly körút 9.; 1896)
  • a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI. Hunyadi tér; 1896)
  • a Hold utcai vásárcsarnok (V. Hold utca; 1897)
  • a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5-7.; 1897)
  • a régi Városház téren álló Szapáry-palota (V. Váci utca 25.; 1898)
  • Budapesti M. Kir. Állami Vetőmagvizsgáló Állomás épületei (II. Kis-Rókus utca 15./a – Kitaibel Pál utca 4 – Keleti Károly utca 24; 1900.)
  • az Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út; 1901)
  • a Gozsdu-udvar (VII. Király utca 13.; 1901)
  • a Czigler-bérpalota (II. Frankel Leó út 5., Bodrog utca 2., Lipthay utca 6.; 1901)
  • Stefánia úton álló kastély (XIV. Stefánia út 26.; 1903)
  • Budapesti Műszaki Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1904)
  • Hőgyes Endre utcai bérház (IX. Hőgyes Endre utca 7-9.; 1904)
  • Budapesti Műszaki Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1905)
  • a volt Geist-bérpalota (I. Döbrentei tér 6., Horgony utca 2-6.; 1905, lebontották)
  • Széchenyi fürdő (Dvorzsák Edével együtt; 1913)
  • az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán
  • a Budapesti Hírlap székháza
  • az 1900-as évekből valók a budapesti Vigadó átalakítási tervei
  • a Mérnök- és Építész Egylet székháza
  • a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán

 

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Magyarországon már csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik, amelyek a teljes gépjárműállomány kevesebb mint 2 százalékát adják, a forgalomban viszont a környezetkímélő járművek felülreprezentáltak – közölte a Magyar Elektromobilitás Egyesület (Elmob)...