A tervezett változások szerint a számlát befogadó megrendelő 40%-os adót lesz köteles fizetni az éves szinten 3 millió forintot meghaladó részre, ha azt KATA-s adózó vállalkozó teljesíti. A tervezői, műszaki ellenőri szolgáltatásoknál nem ritka, hogy a díjak esetenként vagy éves viszonylatban meghaladják a 3 millió forintot.

A legszélesebb sajtó és közösségi média folyamatosan foglalkozik a KATA tervezett módosításával és várható hatásaival.

A kormányzati kommunikáció hangsúlyozza, hogy a cél a munkaviszonyt helyettesítő „vállalkozási szerződések” kiszűrése. Valószínű, hogy a gyakorlatban jelentősen eltérő az egyes szaktarületek érintettsége és a munkaviszonyt helyettesítő KATA-szerződések aránya. Az azonban tény, hogy a tervezőmérnökök zöme egyéni vállalkozóként végzi munkáját. Az is tény, hogy az egyéni vállalkozó tervezők tevékenysége nem végezhető munkaviszonyban: sok féllel állnak kapcsolatban, akik kisebb és nagyobb munkákat rendelnek meg tőlük, de egyiknek sincs szüksége a megrendelt terveken túl tervezőt foglalkoztatni. Az egyéni vállalkozó mérnök ténylegesen csak ilyen keretekben láthatja el feladatát.

A tervezett változások szerint a számlát befogadó megrendelő 40%-os adót lesz köteles fizetni az éves szinten 3 millió forintot meghaladó részre, ha azt KATA-s adózó vállalkozó teljesíti. A tervezői, műszaki ellenőri szolgáltatásoknál nem ritka, hogy a díjak esetenként vagy éves viszonylatban meghaladják a 3 millió forintot.

A tervezett módosítás a tervezőmérnökök zömét, mint egyéni vállalkozót rendkívül károsan érinti: azzal a hatással jár, hogy – bármilyen piaci vagy szakmai indok nélkül – lenyomja a tervezői díjakat a jelzett határ alá, vagyis maga a szabályozás csökkenti a tervezőmunka ellenértékét anélkül, hogy erre bármilyen egyéb indok létezne. Szükségtelen részletezni, hogy ez a jelenség mérhetetlenül káros hatással lehet mind a megrendelő, mind a tervező érdekeire. Ráadásul úgy, hogy a KATA tervezett módosítása nyilvánvalóan nem az egyéni vállalkozó tervezők ellehetetlenítését célozza és nem is célozhatja azt.

A Magyar Mérnöki Kamara ellenzi, hogy a KATA módosítása a tényleges egyéni vállalkozó tervezőmérnökök kárára történjen és kezdeményezi a Pénzügyminisztériumnál a megfelelő szabályozás kialakítását szolgáló egyeztetéseket.