A világ legnagyobb műszaki szakmai szervezete, az amerikai alapítású IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers/Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete) Milestones (Mérföldkő) Programjába választotta a budapesti millenniumi kisföldalattit. A mérföldkövek listáján többek között a japán Tokaido Shikanzen gyorsvasút, az első hordható szívritmus szabályzó, az első lézer, illetve Nikolas Tesla munkássága is szerepel. Az eredetileg 2020. március 25-re, a deák téri Földalatti Vasúti Múzeumba tervezett átadó ünnepséget a COVID-19 világjárvány miatt határozatlan időre elhalasztották.

 

A népesség robbanásszerű növekedésével az 1800-as évek végén arányosan nőtt Budapest utcáinak zsúfoltsága is. A főváros egykori vezetői a városi utazás megreformálását tűzték ki célul egy földalatti tömegközlekedési vonal megvalósításával, hogy enyhítsék az utak torlódását és alternatív, gyors közlekedési eszközt kínáljanak a megszokott lovaskocsik és villamosok mellett. A kezdeményezésüket siker koronázta: mindössze 21 hónap alatt megépült és 1896-ban üzembe helyezték Európa első földalatti vasútját Budapest szívében, mely során számtalan kimagasló technológiai újítást alkalmaztak.

Innováció

Alig kevesebb, mint két éves építkezés alatt 2000 építőmunkás dolgozott két műszakban a nyomvonalon, megalkotva a kontinentális Európa számos innovációt felvonultató első elektromos vasútját. A földalatti innovatív elemei között szerepeltek például a kétirányú villamoskocsik, illetve az elektromos világítás a metróállomásokon és kocsikon. Ez volt az első földalatti vasút, amely kétirányú villamosvagonokat használt – azaz kabinok voltak mindkét végén. Más földalatti vonatok abban az időben mozdonyokat használtak egyetlen vezetővel, akik keresztirányú kapcsolót működtettek, hogy a vonatot egy másik vágányra állítsák át. Ez korlátozta a szerelvények irányváltoztatását. A budapesti kétirányú kocsik azonban a járművezetők számára lehetővé tették az irány megfordítását, ezzel biztosítva a nagyobb rugalmasságot.
A szabványos vasúti járművek akkoriban túl magasak voltak a 3 méteres alagúthoz, ezért átalakították az alagút magassági korlátait. A szerelvény magasságának csökkentése érdekében a mérnökök alacsony padlójú alvázat építettek – a világon először –, melyek kis tengelytávon rögzített kerekekkel és féktárcsákkal voltak felszerelve és a kocsikat alváz kötötte össze, amely golyót és tengelykapcsolót használt. A vasúti rendszer táplálására a mérnökök felsővezetékeket telepítettek ahelyett, hogy egy hagyományos harmadik sínrendszert fektettek volna le a vágányok mentén. A vonatok elektromos áramgyűjtőket használtak a felsővezetékekhez történő csatlakozáshoz. Egy erőmű épült az Akácfa utcában, az Andrássy úttól körülbelül öt háztömbnyire délre, ahol 350 voltos egyenáramot generáltak a kisföldalatti számára: az áram táplálta a villamosrendszert, valamint a lámpákat a szerelvényekben és az állomásokon. Ezzel Budapest volt az első város a világon, ahol földalatti elektromos áramgyűjtő rendszert használták.

Az alagút

A kisföldalatti az Andrássy út alatt vezet, amely összeköti a városközpontot – a Vörösmarty teret a Városligettel. Az 1890-es években a sugárúton csak gyalogosforgalom volt, ám így plusz kihívást jelentett a kivitelezőknek az ott futó csatornarendszer. A szerkezet felépítéséhez az építkezésben résztvevő munkások a vágás és takarás módszert használták, először alkalmazva ezt a megoldást főút alatti alagútépítéshez: egy sekély árkot ástak és beépítették az alagutat. Az utca újjáépítésre került az alagút fölött, miután az építkezés befejeződött. Az alagút építéséhez vaslemezekkel megerősített betont használtak téglák helyett, hogy könnyű, erős és hosszú élettartamú szerkezetet hozzanak létre. A 11 állomás peronjaihoz és a bejáratok kialakításához vasbetont alkalmaztak a teljes, 4 km-es útvonalon.
A számtalan újítás mellett fontos megjegyezni, hogy a budapesti kisföldalatti rendszer szolgált mintaként a nagyvárosokban – Párizs, Boston, Buenos Aires – későbbiekben megvalósult metróvonalakhoz. A budapesti Millenniumi Kisföldalatti idén 125 éve szállítja az utasokat, reméljük dédunokáink is használni fogják.

 Fotók: Fortepan

IEEE és Milestone Program

Az IEEE, az innováció és a technológiai kiválóság fejlesztésének elkötelezett híve, a világ legnagyobb műszaki szakmai szervezete 1884-es New York-i megalapulás óta.  Célja, hogy a modern civilizáció alapját képező elektromos, elektronikus és számítástechnika szférából, valamint a tudomány és a technológia kapcsolódó területeiről szakembereket tömörítsen, és az emberiség érdekében a technológiai fejlesztésre törekszik.

Az IEEE Milestones Program a jelentős műszaki eredményeket gyűjti, felhívva a figyelmet azok korszakalkotó szerepére. Az IEEE Történeti Bizottság programja, amelyet az IEEE Történeti Központon keresztül irányítanak. A program célja elismerni az emberiség javára szolgáló technológiai innovációt és kiválóságot, amely egyedi termékekben, szolgáltatásokban, alapanyagokban és szabadalmakban található meg. Mérföldkövet bármely IEEE tag javasolhat, és az IEEE szervezeti egysége (OU) szponzorálja – például IEEE szekció, társadalom, fejezet vagy hallgatói részlegként. Az IEEE Történeti Bizottság ajánlása és az IEEE Igazgatótanácsa jóváhagyása után egy, a kitüntetést megemlítő bronz táblát helyeznek el az arra érdemesként kiválasztott innovációhoz fűződő helyszínen, átadási ünnepség keretében.

A Milestones Programba felvettek listája elérhető: https://ethw.org/Milestones:List_of_IEEE_Milestones