A koronavírus járvány kezdete egybeesett a kőolajpiacot ért sokkhatással. Az USA-ban a palaolaj és palagáz termelés sikerei az eddigi importot kiváltották, s ezzel az amerikaiak a szénhidrogének piacán felesleget és erős zavart okoztak. A kőolaj és a földgáz árának zuhanása éppen jó lenne a járvány okozta általános sokk kezeléséhez, de ez csak nagyon rövid ideig áll fenn.
Szilágyi Zsombor
A kőolaj és a földgáz a világ legjelentősebb energiahordozói, és belátható időn belül azok is maradnak. A 2018-as és 2019-es évek nyugalomban teltek a szénhidrogének piacán, a Brent kőolaj ára a tőzsdéken zömében 60 és 70 dollár között volt hordónként, a földgázt az amerikai Henry Hub tőzsdén 2019-ben 2-3 USD/millió Btu áron adták-vették. Nem voltak kiszámíthatatlan ár- és mennyiségugrások a piacon.
Az amerikai palaolaj és palagáz termelési sikerek kezdték telíteni a szénhidrogének piacát, az amerikai szénhidrogén import 2019 őszére nagyjából nullára csökkent. Ez a helyzet elindította a kőolajpiacon a kínálati felesleg növekedést, aminek természetes velejárója a kőolaj árának instabilitása. A kőolajexportáló államok szövetsége, az OPEC már 2019 végén mérlegelte a kitermelés csökkentését, a piaci felesleg levezetésére és az árak stabilitásának megőrzésére.
Még 2020 márciusáig is nyugalom volt a piacon, bár már lehetett érzékelni szándékokat a piaci forgalom átrendezésére. A koronavírus járvány kibontakozásával egy időben indult el a harc a kőolajpiacon az exportőrök között.
A kőolaj helye a világban
2018-ban a kőolaj adta a világ primer energiahordozó felhasználásának 33,6%-t, ezzel a legfontosabb fosszilis energiahordozó volt [BP Statistical Review of World Energy 2019|68th edition]. A kőolaj döntő többsége a közlekedést szolgálja, de a kenőanyag termelésben és a vegyiparban is lényeges szerepe van. A kőolajtermékek a villamos erőművek tüzelőanyag választékában fokozatosan visszaszorulnak. 2040-ig a kőolaj elsősége valószínűleg megmarad a világ energiapiacán. A Föld ma ismert hagyományos kőolajkészlete 244 milliárd tonna [BP Statistical Review of World Energy 2019|68th edition], de hatalmas területeken még nem volt a modern technika szerinti geológiai és geofizikai kutatás sem. A világ nem hagyományos kőolajkészleteiről még becslések sem készültek, de többszörösen meghaladhatják a hagyományos készleteket.
2018-ban a kőolajkitermelés 94,7 millió hordó volt naponta, ami kb. 4474 millió tonna éves kitermelést jelent. A kőolajból 2263,1 millió tonna került a külkereskedelembe, a kőolajtermék export 1238,8 millió tonna volt. Ezen a szinten a kőolajpiac elbír napi 1 millió hordó kínálati többletet, ennél nagyobb kínálati felesleg már lefelé mozdítja az árat. A világ kőolaj piaca napi 100 millió hordó körül volt, 2020. február végéig. Ehhez a forgalomhoz a Brent típusú kőolaj ára 50-60 dollár körül volt hordónként, az amerikai WTI kőolaj ára pedig általában 10%-kal alacsonyabban. A világ országaiban átlagosan 90 napnyi fogyasztásnak megfelelő kőolaj- és kőolajtermék felszíni készlet van. A legnagyobb kitermelhető hagyományos kőolaj készlettel rendelkező országok: Venezuela 48 milliárd tonna, Szaúd-Arábia 40,9, Kanada 27,1, Irán 21,4, Irak 19,9. [BP Statistical Review of World Energy 2019|68th edition]
A legújabb technikai színvonalon végzett készletkutatások a hagyományos geológiai-geofizikai módszerekkel megkutatott területeken is hoznak új eredményeket. Az USA-ban indított nem hagyományos kőolajtermelés eredményei 2019-re felforgatták a kőolaj piacát.
A magyar kőolajtermelés igencsak szerény, és a készleteink alapján sincs különösebb okunk a bizakodásra. Míg 1970-ben 1,78 millió tonna kőolajat termeltünk, 2010-ben már csak 0,8 millió tonnát. A 2019. évi hazai kőolaj termelés 11,7 ezer hordó/nap volt. A hazai termelést 2030-ra már a 0,5 millió tonna/év szint alatt várják. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a hazai hagyományos, kitermelhető kőolajkészletet 2010-ben 10-58 millió tonna közé tette.
A földgáz szerepe a világ energiaellátásában
2018-ban a földgáz adta a világ primer energiahordozó felhasználásának 23,9%-t, ezzel a harmadik legfontosabb fosszilis energiahordozó volt (második helyen a szén volt) [BP Statistical Review of World Energy 2019|68th edition]. A földgázfogyasztás döntő többsége a fűtést, a villamosáram termelést szolgálja, de jelentős részét vegyipari alapanyagként használják. A hosszú távú prognózisok szerint 2040-ig a földgáz pozíciója az energiahordozók között valószínűleg erősödni fog a világ energia piacán. A Föld ma ismert hagyományos földgáz készlete 197·1018 m3 [BP Statistical Review of World Energy 2019|68th edition], de hatalmas feltáratlan területek vannak a világban. A világ palagáz és metánhidrát készleteiről még becslések sem készültek, de többszörösen meghaladhatják a hagyományos készleteket.
A földgázból 512·1012 m3 csővezetékes szállítással, 431·1012 m3 pedig cseppfolyós gáz (LNG) formában került a külkereskedelembe. A legnagyobb hagyományos földgázkészlettel rendelkező országok: Oroszország 38,9·1018 m3, Irán 31,9·1018 m3, Katar 24,7·1018 m3, Türkmenisztán 19,5·1018 m3, USA 11,9·1018 m3. [BP Statistical Review of World Energy 2019|68th edition]
A legújabb technikai színvonalon végzett készletkutatások a hagyományos geológiai-geofizikai módszerekkel megkutatott területeken is hoznak új eredményeket: Texasban mintegy egymilliárd tonnás új, hagyományos készletet fedeztek fel.
A földgáz is tőzsdei termék, a vezetékes földgáz külkereskedelemben is tőzsdei árakat használnak. Az árak elég szorosan követik a kőolajpiacot.
A magyar földgáz termelés szerény, 2019-ben 55,2 PJ volt. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a hazai hagyományos, kitermelhető földgáz készletet 2010.-ben 80,1 milliárd m3-re tette.
Az energiahordozók jövője
2020 januárjában még a kutatók az energiahordozóknak szép jövőt jósoltak: a világ fejlődéséhez szükséges energiát a népesség várható alakulásához, a környezetvédelmi programok kiteljesedéséhez illesztették. A BP előjelzése (millió toe) [BP Energy Outlook-2019 edition]: