2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...

Hidrogén: a jövő üzemanyaga

dec 12, 2019 | praxis

A hidrogén a földfelszín és a világűr leggyakrabban előforduló eleme. A sokoldalú kutatási munka során eljutottunk a hidrogén lehetséges szerepének megismeréséhez a légkör védelme érdekében. Intenzíven kutatják a hidrogén alkalmazásának lehetőségét az ipari léptékű energiatermelésben.

Szilágyi Zsombor

A világ legtöbb országában megértették, hogy a megújuló energiahordozók fokozottabb használata ellensúlyozhatja a fosszilis tüzelőanyagok káros szerepét a légkör változásában. Európában kiemelten kezelik a megújulók használatának növelését. Pár év után máris jelentkezett ennek a programnak az árnyoldala is: a szél- és napenergia nem egyenletesen áll rendelkezésre, és a megújuló energia termelésének periódusai nem azonosak az energiaigények szezonalitásával. Máris dolgozni kell az áramfelesleg vagy az áramhiány kezelésén, amihez új eljárásokra és új energiahordozóra is szükség van. A sokoldalú kutatási munka során eljutottunk a hidrogén újrafelfedezéséhez, a hidrogén lehetséges szerepe megismeréséhez a légkör védelme érdekében. Intenzíven kutatják a hidrogén alkalmazásának lehetőségét az ipari léptékű energiatermelésben.

A hidrogén tulajdonságai

A hidrogén a földfelszín és a világűr leggyakrabban előforduló eleme. Ma még nem soroljuk a klasszikus megújuló energiahordozók közé, szerepe azonban a környezet kímélésében kiemelkedő lehet. A hidrogént 1766-ban fedezték fel, és már több mint száz éve jelen van az energiaszolgáltatásban. A szénalapú városi gáz hidrogéntartalma akár 50% is lehetett, és ezt a gázt vezetékeken is szállították a felhasználóknak. Ismerjük az első léghajók esetét is, különösen a begyulladt hidrogén miatti katasztrófákat.

A hidrogén használata azért is került most az energetikai fejlesztések közé, mert

  • alapanyaga korlátlanul áll rendelkezésre víz és egyéb anyagok formájában,
  • előállításának több módja is ipari léptékben lehetséges,
  • égésterméke víz, nem szennyezi a környezetet és a légkört,
  • a hidrogénnel közvetlenül lehet villamos áramot előállítani.

Pár szó a hidrogénről [1]:

  • magas a gravimetriás energiasűrűsége, közel háromszorosa a folyékony szénhidrogéneknek, a térfogati energiasűrűsége viszont alacsony,
  • fizikai, kémiai, tüzeléstechnikai tulajdonságai lényegesen eltérnek a hagyományos szénhidrogénekétől, például forráspontja –259,1 oC, robbanási koncentrációjának határai: 4–75 tf %, öngyulladási hőmérséklete 560 oC, a levegőnél sokkal könnyebb,
  • égésterméke víz, de a hidrogén égésénél nitrogén-oxidok is keletkeznek, ami erősen légkörszennyező gáz,
  • erősen redukáló hatású,
  • nem mérgező,
  • a hidrogén cseppfolyósítása ma már nem számít újdonságnak, a cseppfolyós levegő, a nitrogén, az oxigén és a földgáz cseppfolyósítása, tárolása, szállítása elegendő tapasztalatot jelent a cseppfolyós hidrogén kezelésére is,
  • van még néhány tisztázatlan kérdés a hidrogén hatásáról a tároló- és szállítórendszerek anyagára.

A hidrogént az ipar széles körben használja: ammónia előállítására, zsírok és olajok hidrogénezésére, metanolgyártáshoz, hegesztéshez, plazmavágáshoz stb.

A hidrogén energetikai használata
  • A szél- és napenergia-termelés szezonalitásának kiegyenlítő energiahordozója lehet: áramtúltermelés esetén hidrogént lehet termelni, majd áramhiány esetén a hidrogénből áramot termelhetnek,
  • részben vagy teljes mértékben gépjármű-hajtóanyagot válthat ki,
  • a hidrogén-üzemanyagcellák teljesítményének, élettartamának és hatásfokának emelése,
  • földgázhoz keverve szénhidrogént helyettesíthet.
 A hidrogén gyártása

Az iparban nagy mennyiségben állítják elő, Magyarországon is [6]:

  • vízgázreakcióval, amelynek során izzó szén és vízgőz 1000 oC-on hidrogénre és szén-monoxidra bomlik, hidrogén keletkezése mellett,
  • földgázbontással (gőzreformálással), 1000 oC hőmérsékleten alumínium-oxid katalizátorral szén-monoxidot és hidrogént nyerhetünk, a két gáz további eljárással szétválasztható,
  • metanol-víz reformálással, hasonlóan a földgázbontási eljáráshoz,
  • víz elektrolízisével hidrogént és oxigént lehet előállítani, ahol a víz elektromos vezetőképességét általában enyhe savazással vagy lúgosítással javítják; 2,8 kWh elektromos energiával elő lehet állítani 1 m3 hidrogént.

Ma már az utóbbi három eljárást alkalmazzák. Az MTA szegedi kutatóintézetében hidrogént állítanak elő zöldalgák fotoszintézisével, a Chesteri Egyetemen kidolgozott eljárás a háztartási műanyag szemét hevítése 1000 fokra, gőzökből hidrogén leválasztása.

 

A hidrogén tárolása és szállítása
  • Tárolás és szállítás
    • 10–50 liter űrtartalmú (ötvözött) acélpalackokban, palackcsoportokban, legfeljebb 200 bar nyomáson,
    • a közúti szállításnál megjelent a folyékony hidrogén szállítása is hőszigetelt, kriogén tartályban: mivel a cseppfolyós hidrogént a forráspont hőmérséklete (–259,1 oC) alatt kell tartani, ezért a tartályok különleges acélötvözetből készülnek,
    • a csővezetékes szállítás alapja, hogy a termelő és a felhasználó között rendszeresen nagy mennyiséget kelljen szállítani; 2016-ban a világon több mint 4500 km hidrogénvezeték üzemelt, elsősorban ipari hidrogént termelők és hidrogént felhasználó üzemek között: az USA hidrogénszállító vezetékeinek hossza 2600 km volt, Európában Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában üzemeltetnek hidrogénszállító vezetékeket, Kazincbarcikán a BorsodChem telephelyén, a Tungsramnál Budapesten, a Huntsman Zrt.-nél Pétfürdőn, növényolaj-feldolgozóknál és természetesen az iparigáz-gyártóknál (Linde, Messer) több kilométer hosszú hidrogénvezeték-hálózat üzemel,
    • tárolják még tartályban: 25, 50 vagy 100 m3 térfogatú (ötvözött) acél álló- vagy fekvőhengeres tartályokban, 45 bar névleges nyomáson.
  • Folyékony szerves hidrogénhordozók formájában: a hidrogén megkötése kémiai kötéssel, például toluollal vagy N-etil-karbazollal.
  • Föld alatti hidrogéntárolás:
    • föld alatti barlangokban folynak hidrogéntárolási kísérletek az USA-ban,
    • leművelt földgáztárolók is alkalmasak lehetnek hidrogéntárolásra, de itt számolni kell a tárolóban maradt szénhidrogének szennyező hatásával (ipari léptékű kísérletek folynak Ausztriában)
Villamos áram termelése hidrogénnel

A hidrogén felhasználása az ipari léptékű villamosenergia-termelésben még alapvetően a kísérletek fázisában van. A jelentős vízenergiával rendelkező országok hamar felismerték, hogy a vízerőművek gyors indítása és leállása kiváló lehetőség a nap- és szélenergia-hasznosítás ciklusainak kiegyenlítésére. Más országokban gyors indítású, szénhidrogén-tüzelésű erőműveket kell állandó, meleg, forgó tartalékban tartani a megújulók kiesésének ellensúlyozására, vagy importálni kell az áramot.

Egy sor kísérlet után megállapíthatjuk, hogy a villamos energia tárolása hagyományos akkumulátorokban ipari léptékkel nem valósítható meg, más utat kell keresni.
A kiegyenlítő villamosáram-termelés új formája a hidrogén-üzemanyagcella használata [3] [4]. A hidrogén-üzemanyagcella a hidrogén elégetésével közvetlenül villamos áramot állít elő.

A hidrogén-üzemanyagcella:

  • kémiai energiát alakít át elektromos energiává,
  • az áramtermelő folyamat a hidrogén oxidációja,
  • katód, anód, köztük membrán és elektrolit folyadék, platinatartalmú katalizátor,
  • hőt is termel,
  • hatásfoka 60% körüli.

A hidrogén-üzemanyagcella előnyei:

  • a hidrogén környezetkímélő energiahordozó,
  • a hidrogén korlátlanul tárolható,
  • egyszerűen és biztonságosan használható fel áramtermelésre,
  • a hidrogéncella hűtésére használt víz fűtésre, használati meleg vízként hasznosítható,
  • a hidrogén kapható a kereskedelemben,
  • a reakció végén a hidrogén vízzé alakul,
  • hatásfoka magasabb, mint a belső égésű motoroké.

Hátrányok:

  • új üzembiztonsági rendszerek tartoznak a hidrogénhasználathoz,
  • a tüzelőanyag-cella hatásfoka 50-60%, ami alacsonyabb, mint a nettó villamos hajtás hatásfoka,
  • ma még drága a hidrogéncella,
  • gyors áramigény-változást nem tud követni.
Hidrogén keverése a földgázhoz

A hidrogén és a metán fizikai és tüzeléstechnikai jellemzői között nagy a különbség.
A hidrogén és a metán néhány jellemzője:

Tulajdonság Mértékegység Hidrogén metán
sűrűség (15 oC-on) kg/m3 0,089 0,718
alsó hőérték kWh/m3 2,84 9,45
felső hőérték kWh/m3 3,36 10,49
lángterjedési sebesség cm/sec 267 35
felső Wobbe-szám kWh/m3 12,74 14,09
gyulladási koncentráció határa (20 oC-on) tf % 4–80 5-15
lánghőmérséklet oC 1527 1222
forráspont oC –259,1 -161,5

 

A két gáz sűrűségének különbsége alapján arra lehet számítani, hogy a nyugalmi állapotban lévő gázkeverékben a sűrűség szerinti rétegződés azonnal megindul, ami a gázkeverék felhasználása esetén lényeges fizikai-tüzeléstechnikai jellemzőkülönbségeket okozhat. Ugyanez a fizikai szétválasztódás a hosszabb tárolás során is kialakulhat, tárolótartályban vagy a föld alatti tárolóban is.

Ma is folynak kísérletek arra, hogy a hidrogént milyen mértékben lehetne a földgázhoz (metánhoz) keverni, hogy a gázellátó rendszer elemeiben ne kelljen átalakítást végezni. A kísérletek eredménye, hogy 5–15 tf % hidrogénbekeverés esetén a gázellátó rendszeren a hidrogéntartalom még nem idézett elő elváltozást. Más kutatások 10 tf %-ban jelölik meg a hidrogénbekeverés felső határát. A sűrített földgázzal (CNG) üzemelő járművek esetében jelenleg még csak 2 tf % hidrogénbekeverést tartanak elfogadhatónak.

Vizsgálatok folynak arról is, hogy a földgázba kevert hidrogén hogyan befolyásolja az eddigi gázellátó rendszer mechanikai jellemzőit. Az eredmények teljes mértékben pozitívak.

A hidrogén képes reakcióba lépni a tárolótartály falával, a csővezetékkel, 400–700 oC hőmérséklet-tartományban [7]. A fémporladás hidrogén jelenlétében általában 400–700 oC hőmérsékletnél következik be, szerencsére a gázellátó rendszerben ilyen hőmérséklet nem fordul elő.

Vizsgálatokat végeztek a gázfelhasználói berendezések hidrogénállóságáról is. Néhány előzetes eredmény [1]:

  • a háztartási gázkészülékeknél a 10% alatti hidrogéntartalom nem okoz problémát, a gázégők finomszabályozása szükséges lehet,
  • az ipari gázberendezéseknél is a 10%-on belüli hidrogéntartalmat a berendezések átalakítás nélkül tudják fogadni,
  • a gázturbinák és a gázmotorok esetében a berendezések újraszabályozása már 5% hidrogéntartalomnál szükséges lehet,
  • a hagyományos sűrített földgáz (CNG) tárolására használatos tartályoknál már 2% hidrogéntartalomnál szilárdsági problémák jelentkezhetnek.

Megállapították, hogy a földgázba kevert hidrogén miatt a gázellátás rendszerének több pontján módosítások szükségesek [1]:

  • a gázkeverék hőértéke és Wobbe-száma megváltozik, a gázkészülékek újraszabályozására lehet szükség,
  • a gázpiaci elszámolásoknál a gáz összetételét más kromatográfokkal kell mérni,
  • a térfogatáram-mérésekhez használt eszközöket (gázmérőket) újra kell hitelesíteni,
  • a hidrogén betáplálását az ország szállítóvezeték-hálózatának minden csomópontjában biztosítani kell.

A gázellátás rendszerének működésében néhány változást okozhat a hidrogénbekeverés [1]:

  • a gázkeverék robbanási koncentrációjának határai megváltoznak, már kisebb gázkoncentráció is okozhat robbanásveszélyt,
  • a láng terjedési sebessége nagyobb lesz,
  • a robbanási koncentráció eddigi határaihoz kapcsolódó biztonsági berendezéseket módosítani kell,
  • a szivárgás érzékelő műszerek metánra vannak hitelesítve, a hidrogén-metán gázkeverék nehezen mérhető,
  • a hidrogéntartalom mellett a gázt szállító-tároló rendszerekben baktériumtenyészetek jelenhetnek meg.
Ipari léptékű kísérletek

Ausztriában, a Rohöl-Aufsuchungs AG Pilsbachban sikeres kísérletet folytat hidrogéntárolásra leművelt földgázmezőben. Az ezer méter mélyben lévő, porózus kőzet tároló mintegy 4 millió m3 párnagáz mellett 1,8 millió m3 mobil gázt tud befogadni. A rétegnyomás 80 bar. A mezőt egy termelő-visszanyomó kút üzemelteti. A power-to-gas (PtG) üzem a villamos hálózatról vett energiával termel enyhén lúgos vízből hidrogént, amit kompresszorral kevernek a besajtolt földgázhoz. A hidrogén aránya a földgázban 10 tf %.

Nagy-Britanniában, Leeds városában az acél csőhálózatot polietilén anyagúra cserélik, hogy a hálózat alkalmas legyen tiszta hidrogén fogadására (is). A gázellátó rendszer 660 ezer embert szolgál ki. A város gázhálózatában eredetileg városi gázt forgalmaztak, amelyben akkor még 30–50 tf %-ban is volt hidrogén. A hálózatot később különösebb átalakítások nélkül földgázra állították át, és ma folynak az előkészületek a tiszta hidrogén szállítására. Az átállítás része a gázfelhasználó készülékek cseréje is, ami tulajdonképpen a korábbi városi gáz–földgáz átállás ismétlése, de ma már az EU-követelményeket is teljesítő gázkészülékekre. A város hidrogénellátásához egyelőre négy darab, összesen 1025 MW teljesítményű földgázbontót használnak majd. A város gázenergia-igénye éves átlagban 678 MW, a teljes éves gázigény 5,9 TWh. A napi csúcsigény 2067 MW. A fogyasztás szezonalitásához majd föld alatti, sórétegben kialakított hidrogéntárolót használnak. Az egész projekt kiemelt célja, hogy a felhasználóknak az új szolgáltatás ne legyen drágább, mint a földgázellátás.
Az MVM közzétette saját napelempark-építési tervét, amely több, nagy teljesítményű projekt megépítését jelenti. Tekintsük át, hogy egy ipari léptékű napelempark hogyan hasznosítható hidrogéntermelésre [1].

A mintegy 40 hektáron épülő napelempark 74 ezer napelemmel épül, és várható termelése 21 GWh évente. 1 kg hidrogén előállításához elektrolízissel kb. 50 kWh villamos energia szükséges. Ha a napelempark éves áramtermelését teljes egészében hidrogén-előállításra fordítjuk, akkor

  • 65% hatásfokkal számolhatunk,
  • 300 m3/óra hidrogén termelhető,
  • a földgázhoz 10%-ban keverve óránként 2700 m3 földgáz dúsítását jelenti.

Az MVM vázolja a biohidrogén-gyártás lehetőségét [7]. Jelenleg az iparban termelt hidrogén több mint 90%-át a földgáz és a kőolaj termokémiai kezelésével nyerik. Az alkalmazott termokémiai eljárások energiaigénye magas, szükség lenne alacsony energiaigényű hidrogénfejlesztési technológiákra. A hidrogén jövője szempontjából fontos minden olyan kísérlet és fejlesztés, amely a hidrogéntermelést környezetbarát módon, minél kevesebb energiafelhasználással oldja meg.
A biogázt termelő anaerob lebontás mellett léteznek olyan biológiai folyamatok is, amelyekkel a biomasszából (bio)hidrogén fejleszthető.

 

Hidrogén a gépjárműhajtásban

A gépjárműfejlesztések legújabb területe a hidrogénhajtás, azzal együtt, hogy már az első autók tervezésekor is foglalkoztak a tisztagáz-hajtással, köztük a hidrogénhajtással is. Sok iparági szakértő egyetért azzal, hogy a jövő zöld energiahordozója a hidrogén lehet.

A hidrogén, a benzin és a gázolaj néhány jellemzője:

Mértékegység Hidrogén benzin gázolaj
Égéshő MJ/kg 141.974 45,217 44,715
Fűtőérték MJ/kg 119,617 42,035 41,843
Égéstermék H2O H2O, CO2, CO H2O, CO2, CO

 

A hidrogénhajtású személygépkocsik fejlesztését és sorozatgyártásra alkalmassá tételét a japán autógyárak indították el még az 1970-es években. A hidrogén alkalmazása az autó akkumulátorának használatával együtt alakult ki: a hidrogénrendszer biztosíthatja a nagyobb teljesítményű energiafelhasználást, az akkumulátor pedig a regeneratív fékezést, a gyors teljesítményemelést segítheti. A járművekben a hidrogént gáz halmazállapotban tárolják, személygépkocsikban akár 700 bar nyomáson is. A tárolótartályok acélból vagy szénszál-erősítésű kompozit anyagokból készülnek, rendkívül ellenállók a használat során keletkező bármilyen káros hatásnak. A hidrogénellátó rendszerben különleges minőségű kötéseket és tömítéseket kell használni.
A tüzelőanyag-cellák használata járművek hajtásához gyorsan terjed a világban. Németországban 2018-ban forgalomba állt két vasúti személyszállító jármű, hidrogénhajtással.
A hidrogénhajtást a járművekben üzemanyagcellás konstrukcióban építik ki. Az FCV jelölés a járműveken az üzemanyagcellára utal (fuel cell vehicle). A ma sorozatban gyártott legfejlettebb (japán) hidrogénhajtású személyautóban az első ülések alatt lítiumionos akkumulátor kapott helyet, 103 kW teljesítményű üzemanyagcella van az autóban, az első kerekeket 130 kW-os váltóáramú szinkronmotorok hajtják, és az ülések mögött található a mintegy 140 literes, 700 bar nyomású hidrogéntartály.
Az USA-ban 2019 elején 60 közúti hidrogéntöltő állomás üzemel, két év múlva már 160 töltőállomással számolnak. 2018 végén az USA-ban üzemelő hidrogéncellás targoncák száma meghaladta a 20 ezret [6]. Ehhez telephelyenként hozzátartozik a hidrogéntöltő hálózat, amely esetenként hidrogéntermelő berendezéssel egészül ki.
Japán is élen jár a hidrogénhajtás terjesztésében. Európában 2019 elején 81 töltőállomás van, és hazánkban is tervezik az első töltőhelyet. Európában 2020-ra 520 töltőállomással számolnak.

A hidrogénhajtású autók jellemzői:

  • 2025-re a nagy autógyárak szerint a hidrogénhajtású személyautók és a hagyományos belső égésű motorral szerelt autók ára azonos lesz,
  • a hidrogénhajtású autók hatótávolsága is 500–800 km lesz,
  • az autó gyorsan tölthető, kb. három perc alatt, mint a hagyományos hajtású autók,
  • a tankolt hidrogén ára ma még 10 euró körül van kilogrammonként, de az ár rohamos csökkenésével számolhatunk – ma Európában 100 km megtétele elektromos autóval kb. 1200 Ft, hidrogénhajtású autóval 2280 Ft,
  • nagy nyomatékkal tud indulni,
  • nagyon csendes.

Van azért a hidrogénhajtású autóknak is néhány árnyoldala:

  • az égéstermékben nitrogén-oxidok is találhatók,
  • az egy kilométer megtételére jutó üzemanyagköltség ma még kb. kétszerese az elektromos autókénak,
  • az autó ára ma még kb. négyszerese az azonos jellemzőkkel rendelkező szénhidrogén-hajtású autóhoz képest,
  • a hidrogéntartály, az akkumulátor elég sok teret foglal az autóban,
  • még kell pár év ahhoz, hogy az országban bárhol könnyen tölthessünk hidrogént. 
A hidrogénfelhasználás jövője

A hidrogén jelenlegi ipari felhasználása és a kutatások alapján vázolható a hidrogén új szerepe a jövő évtizedekben [2]:

  • közúti közlekedés hajtóanyaga,
  • hajó, vasúti jármű hajtása,
  • telephelyen belüli anyagmozgató eszközök hajtása,
  • kis léptékű villamosáram-termelés intézményeknél, vállalkozásoknál kb. 1-2 kW teljesítménnyel, és a hő kiegészítő hasznosítása,
  • hordozható energiaforrások; először a katonai alkalmazás indult el,
  • szünetmentes áramforrások kis teljesítménnyel,
  • részvétel a villamosenergia-rendszer szabályozásában.

Szerencsés lenne, ha az energetikai ipar irányítóinak figyelme a hidrogén ipari léptékű használatára mint a villamosáram-termelés szezonalitását kiegyenlítő eljárásra irányulna.

JEGYZETEK:

[1] Galyas Anna Bella: Hidrogén a földgázhálózatban – fikció vagy már a valóság? 26. DUNAGÁZ Konferencia és Kiállítás, 2018.
[2] www.tankonyvtar.hu/hidrogen es metanol, 2019. 04. 02.
[3] M. Csizmadia Béla: Az e-mobilitásról másképpen. Mérnök Újság, 2019. április.
[4] Rozsnyai Gábor: Hidrogént a tankba? Mérnök Újság, 2019. április.
[5] Mechanical Integrity of Syngas Outlet Systems. EIGA, doc 202/15.
[6] Bándy Tamás: Hidrogén tisztítás-hasznosítás. TVK, Tiszaújváros. 2015. 07. 09.
[7] A biológiai alapú, energetikai célú gáztermelés lehetséges irányvonalai Magyarországon, www.mvmpartner.hu, 2019. 04. 04.

És ha még ez sem lenne elég, akkor itt egy 15 perces angol nyelvű áttekintés a technológiáról:

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...