Az emberi agy működésének megértése kétségkívül napjaink legnagyobb érdeklődésre számot tartó tudományos problémája. Hogyan képes kevesebb mint másfél kilogramm élő emberi szövet olyan szellemi teljesítményt produkálni, amely még a világ legmodernebb számítástechnikai eszközeit is kihívás elé állítja? A kérdés megválaszolása hosszú ideje fontos cél a tudománnyal, technológiával foglalkozó szakemberek számára. A Pallas Athéné Kiadó gondozásában magyar nyelven is elérhető a Princetonban kiadott The New Mind Readers című kötet annak izgalmas történetét mutatja be, hogyan vált képessé a műszaki, az orvostudomány és egy sor új technológia az agy megfigyelésére.

Az agyi képalkotó eljárásokként lettek ismertek az emberi gondolkodást vizsgáló leghatékonyabb eszközök, s ezeken belül a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) forradalmasította a képalkotást. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy felvételeket készítsünk az emberi agyról, amelynek révén kideríthetjük, mely agyterületek aktívak az egyes funkciók ellátása során. Az MRI használata ugyanakkor számos olyan új kérdést is felvetett, amely túlmutat a tudományon, például ha a gondolkodás csupán az MRI segítségével megjeleníthető bioló­giai funkció, akkor hová lesz az emberi tudat misztériuma? Ha döntéseink pusztán az agyunk által végzett számítások eredményei, akkor hogyan lehetünk „mi magunk” felelősek azokért? Vajon a függőség az „agy betegsége”, az önkontroll hiánya, esetleg mindkettő? Az agy és az elme közötti kapcsolat pontos ismerete nélkül hogyan tudunk az emberével felérő mesterséges intelligenciát építeni? Russell Poldrack, a Stanford Egyetem professzora e műben bemutatja a szerkezeti és funkcionális MRI lehetőségeit és korlátait, továbbá értékes lehetőségeket ajánl a jelzett kérdések megválaszolására is.