A magas gázárak kezelésére és az ellátásbiztonság szavatolására az Európai Bizottság új vészhelyzeti rendeletre tett javaslatot, amelyben közös gázvásárlás, a TTF holland gáztőzsdén érvényes árkorlátozó mechanizmusok, átlátható infrastruktúrahasználat, a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos új intézkedések, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések szerepelnek.

„Jól felkészültünk az előttünk álló télre. Feltöltjük gáztározóinkat, energiát takarítunk meg, és új beszállítókat keresünk. Mindennek révén nagyobb biztonsággal kezelhetjük a túlzott és ingadozó árakat” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke október 18-án, a javaslatcsomag strasbourgi bemutatásakor. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésének margóján bemutatott javaslatcsomag részleteit ismertetve közölte, az Európai Unió ideiglenes mechanizmust vezet be a túlzott energiaárak korlátozására a közelgő tél idejére. 2023 márciusáig érvényes referenciaértéket határoz meg arra vonatkozóan, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) „tisztességesebb” áron kerüljön forgalomba. Az új referenciaérték stabil és kiszámítható árazást biztosít az LNG-tranzakciók számára – közölte. Rövidtávon pedig az uniós bizottság árkorrekciós mechanizmust javasol a TTF-gáztőzsdén lebonyolított ügyletek dinamikus árkorlátjának megállapítására, valamint a szélsőséges árcsúcsok megelőzésére – mondta. Az EU jogi eszközöket biztosít a közös uniós gázvásárláshoz, hogy a kisebb tagállamok és különösen a vevőként kedvezőtlenebb helyzetben lévő vállalatok jobb feltételekkel juthassanak hozzá a szükséges gázmennyiséghez. A javaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek javítják a tervezett és megkötött gázbeszerzések átláthatóságát – mondta. Az EU emellett tárgyalásokat folytat megbízható új gázszolgáltatókkal a megfizethető gáz biztosítására – tette hozzá.

Az uniós bizottság szolidaritási szabály bevezetését is javasolja ellátási hiány esetén, a gázt, illetve cseppfolyósított földgázt szállító csővezeték-csatlakozással nem rendelkező tagállamok számára. Ez biztosítja, hogy minden vészhelyzetbe került tagállam méltányos ellentételezés fejében kapjon gázt egy másik tagországtól, feltéve, hogy a gázt el lehet szállítani abba a tagállamba, ahol szükség van rá – közölte. „Mindemellett fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrásokba és az infrastruktúrába való befektetést is, ugyanis a tiszta energiára való átállásba való több és gyorsabb befektetés Európa strukturális válasza az energiaválságra” – húzta alá. Ezen túlmenően az Európai Bizottság a kohéziós politika 2014-2020 közötti időszakára szóló teljes nemzeti előirányzott forrásainak 10 százalékának célzott, rugalmas felhasználását is javasolja a jelenlegi energiaválság magánemberekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásainak kezelésére. Emellett a létfontosságú infrastruktúra védelméről szóló tanácsi ajánlás elfogadását is szorgalmazza az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezhető szabotázsakció fényében – mondta.

A gáz- és villamosenergia-kereslet csökkentésére, a gáztárolásra és az energiaszektor többletnyereségének újraelosztására vonatkozó, már elfogadott intézkedésekkel együtt az új javaslatok javítani fogják az európai gázpiacok stabilitását már ezen a télen és azt követően is – tette hozzá Ursula von der Leyen. (MTI)