Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) segítségével a következő két és fél évben 150 ezer lakóingatlant szeretnének felújítani – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára július 8-án.

Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a lakóingatlanok (családi házak és lakások) energiahatékonysági megújulásával munkahelyeket teremtenek, a gazdaságilag kiemelt fontosságú építőipart tudják serkenteni, az energiahatékonysági beruházásokkal a lakosságnak is csökkenteni tudják az energiafogyasztását, és így kevesebb energiát kell külföldről beszerezni. Az új program lényege, hogy az energiahatékonysági beruházás során létrejövő energiamegtakarítás értékét bele lehet forgatni a felújítás költségébe.

Gondola Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az energiahatékonysági bónusz megszerzéséhez azonban az energiamegtakarítást auditálni kell. Fontosnak nevezte, hogy az átalakított ekr-ben elérhető program meglévő egyéb kormányzati programokkal is kombinálható. Példaként említette, hogy egy 7 millió forintos beruházási összeg mellé, ami az otthonfelújítási programon keresztül érhető el, gyakorlatilag az energiahatékonysági bónusz igénybevételével a teljes önrész kiválthatóvá válik.

Az átalakított ekr-ben elérhető program segítségével 2030-ig 101 petajoule energiát szeretnének megtakarítani, ez körülbelül 12 magyarországi nagyváros éves fogyasztásának felel meg, ennek pedig komoly energiafüggetlenségi haszna is lesz a következő években – ismertette az EM államtitkára. Az ekr átalakításáról elmondta, már 2021 óta létezik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, ez most azonban új fókuszt kapott, így a korábbi ipari jellegű fókusz helyett a lakosság kerül előtérbe és a lakossági egyéni energiamegtakarításokra szeretnének koncentrálni. Ennek érdekében tavasszal új törvényt is alkottak, így a következő napokban „teljes gőzzel indulhat ez az új program”. (MTI, kép: Energiaügyi Minisztérium)