2022 decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 1,1%-kal nőtt, az egyéb építményeké 12,7%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,7%-kal kisebb volt a novemberinél. 2022-ben az építőipar termelése 3,0%-kal nagyobb volt a 2021. évinél. Az év egészében az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – átlagosan 24,5%-kal magasabbak voltak az előző évihez mérten.
2022 decemberében az előző év azonos hónapjához képest:
Az építményfőcsoportok termelése közül az épületeké 1,1%-kal nagyobb, az egyéb építményeké 12,7%-kal kisebb volt.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2,2, az egyéb építmények építésében 16,3%-kal csökkent a termelés. A speciális szaképítés termelése 0,7%-kal bővült.
A megkötött új szerződések volumene 35,9%-kal esett vissza a 2021. decemberi, magas bázishoz képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 59,3%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 1,2%-kal mérséklődött, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 13,9%-kal nőtt, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
2022 egészében az előző évhez képest:
Az építőipari termelés összességében 3,0 %-kal bővült, ezen belül az épületek építésének volumene 6,3%-kal nőtt, az egyéb építményeké 1,4%-kal csökkent. 2022-ben 3,1%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületek építésére kötöttek volumene 10,3%-kal magasabb, az egyéb építményekre kötötteké 17,3%-kal alacsonyabb volt.
Építőipari termelői árak:
- IV. negyedévben az építőipar termelői árai 26,2%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben (27,6 és 27,5%-kal), az egyéb építmények építése vonatkozásában 22,6%-kal nőttek az árak a 2021. IV. negyedévihez mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.
Az építőipar 2022. IV. negyedévi termelői árai 4,6%-kal magasabbak voltak az előző negyedévinél.
Forrás: KSH
ÉVOSZ: az építőipar látványos növekedési pályát írt le hat év alatt
A magyarországi építőipar 2016-tól folyamatos és látványos növekedési pályán volt 2022. év végéig: 2019-re elérte a 2008-2014 előtti termelési szintet, majd évről-évre 10-15 százalék között bővült; ez a növekedési ütem tavaly a negyedére csökkent – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a legújabb statisztikai adatokra reagálva február 13-án.
A közleményben az ÉVOSZ kiemelte, hogy az elmúlt két évben nagy kihívást jelentett a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra. A 48 százalékban import termékeket beépítő magyar építési piacon 15-160 százalék közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés azonban nem volt kivédhető – írták. Az építőipar csökkenő pályára kerül 2023-ban; az ipari létesítmények és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot idén – jelezték előre. A lakásépítések és az állami megrendelések csökkenni fognak, ez utóbbi arra is visszavezethető, hogy tavaly a kormány mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. év utáni időszakra – idézték fel.
Arra is kitértek, hogy a 2021-2027 közötti uniós pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak csúszása az építőipart tavaly a második félévben nehéz piaci helyzetbe hozta, a szerződésállomány volumene az év végétől folyamatosan csökken. A termelést idén is nehezíti a szakmunkás- és mérnök-hiány, a várható erősebb verseny egyrészt a hatékonyság növelésére, másrészt a bérek növelésére készteti a vállalkozásokat – mutattak rá. Hozzátették: az elmúlt két évben átlagosan 15-17 százalékos bérfejlesztés volt az ágazatban, aminek eredményeként 2022. végén a szakmunkásoknál az átlagkereset elérte a 400 ezer forintot, a mérnöki körben 650 ezer és 1 millió forintot. Az új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz, az élő munka melletti betanítás nagy kihívás elé állítja a cégeket – fejtették ki. Felhívták a figyelmet arra, hogy a lánctartozás mértéke az év közepétől növekedésnek indult, a benyújtott vállalkozói számlák 10 százaléka nincs időre kifizetve, 3-4 százaléka pedig lánctartozásba kerül. A lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 200 milliárd forintot.
A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének nincs pénzügyi tartaléka, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni – írták. Az építőipar legnagyobb nehézsége a szakemberhiány mellett a modern gépi eszközök, technológiák hiánya – összegezték. Szerintük nem gyorsultak fel kellően az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a 2022-ben létrejött Építési és Közlekedési Minisztérium segíthet a fenti problémák megoldásában. Az építőipari ágazat jelenleg az ÉVOSZ adatai szerint 375 ezer főt foglalkoztat, ami mintegy 35 ezer fővel több a járvány előttinél; 146 ezer vállalkozás működik, melyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás. (MTI)
0 hozzászólás